Missziónk

A Pénzmúzeumnál hiszünk abban, hogy ha a pénznek jelentőséget tulajdonítunk, beszélünk és gondolkodunk róla, az nem anyagiasságot, kapzsiságot vagy felszínességet takar, épp ellenkezőleg: arra utal, hogy igyekszünk megérteni a világ működését, és felelősen állunk a jövőnkhöz. 

Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogyan lehet nemzetállamokon átívelő vállalatokat létrehozni, megszervezni egy egész ország gazdaságát, vagy akár csak észszerűen működtetni egy saját webshopot, lépten-nyomon a pénzhez kötődő kérdéseknél lyukadunk ki. Ezek a kérdések mindig más és más megvilágításban foglalkoznak a fizetőeszközzel, így könnyen kiderülhet, hogy az éremnek nem csak két oldala van, s a pénz valójában sokkal árnyaltabb, sokoldalúbb jelenség, mint korábban gondoltuk.

A Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont azzal a céllal született, hogy segítsen tájékozódni a pénz világában. Nem tagadjuk, sok zsákutcát, néha teljes labirintusokat rejt ez a világ, épp ezért tartjuk fontosnak, hogy a nagyobb izgalmakat a múzeum falai között éljük át – és ne saját, valódi életünkben. A kiállítótér számos élményt és kalandot tartogat, melyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a pénz forgatásának, használatának újabb és újabb oldalait ismerhesse meg a hozzánk ellátogató.

Küldetésünk, hogy bebizonyítsuk: a pénz működése bárki számára megérthető. Ez a tudás az egyéni, a családi és közösségi életben egyaránt nélkülözhetetlen, ezért hiszünk benne, hogy a fizetőeszközök használatához kötődő ismeretek révén – a szó szoros és átvitt értelmében is – egész társadalmunk gazdagabbá válhat.

„Az aranyszarvasra vadászom.
Mosolyoghattok, barátaim,
én mégis űzőbe veszem a tovatűnő látomást.”

Rabindranath Tagore
A kertész
Kopácsy Margit fordítása
Európa Könyvkiadó, Budapest, 1979

A csodaszarvas bűvöletében

A keleti sztyeppei eredetmondák többségében feltűnik és kulcsszerepet tölt be a testvérpárokat, népeket vezető, új hazába hívogató, varázslatos képességekkel bíró, némelykor színek sokaságában pompázó csodaszarvas. A hunok és magyarok legendabeli ősei, Hunor és Magor, a mitikus testvérpár szintén egy szépséges szarvasünő rabjává váltak, amit üldözőbe is vettek, és emiatt a meotisi mocsarakba tévedtek. Ez a táj – amely a történetírók szerint a múltban elsősorban az Azovi-tenger partvidékén feküdt – ugyanakkor „fűben, fában, madárban, halban és vadban bővölködik” – mint ahogy Kézai Simon Mester Gesta Hunnorum et Hungarorum című munkájában olvashatjuk –, ezért letelepedésre kiválóan alkalmasnak bizonyult. Az új haza a gyarapodást hozta Hunor és Magor leszármazottainak. Olyannyira, hogy a nép már kezdett hatalmassá növekedni – ahogyan a Kálti Márknak tulajdonított Képes Krónika fogalmaz. Útra kellett tehát ismét kelni, és a vándorlás következő állomása a Képes Krónika szerint már Scythia, vagyis a szkíták földje volt.

De a csodaszarvas nemcsak a középkori forrásainkban, hanem a régészeti ásatások tárgyi leleteiként is közismertek hazánkban. Elegendő csak a Mezőkeresztes-Zöldhalompusztán előkerült szkíta aranyszarvasra vagy a hozzá hasonló, arany-ezüst ötvözetből készült tápiószentmártoni kincsre gondolnunk. A mezőkeresztesi aranyszarvas a fejét hátra fordítva iramodik, és így csalogatja a reá vadászókat, a tápiószentmártoni pedig a lábait maga alá húzva, szinte repül a levegőben, csodálatosan fodrozott agancsát pedig szorosan a hátára hajtja. Mindkét lelet a szakvélemény túlnyomó többsége szerint a szkíta aranyművészet fénykorából származik, és azokat az eredetmondákban szereplő szarvasokat ábrázolja, amelyek a keleti sztyeppéken olyan pajzsokat díszítettek, és a fejedelmi rang és hatalom jelképeinek számítottak.

Nem véletlenül foglaltak el ilyen rangos és kiemelt helyet ezek a keleti aranyszarvasok. A fejedelmekhez hasonlóan a legendákban számukra is az a misszió adódott, hogy a termő bőség földjére vezessék el az őket követő népeket, nemzeteket. Mi sem választottuk véletlenül a csodaszarvast a Pénzmúzeum és Látogatóközpont szimbólumául. Szeretnénk mi is a magunk ereje és lehetőségei szerint hozzájárulni ahhoz, hogy segítsük az új hazát építő, magára találó magyarságot és Magyarországot. Őszintén bízunk abban, hogy intézményünk – a mondabeli csodaszarvashoz hasonlóan – érdemben tud hozzájárulni ahhoz, hogy itt, a Kárpát-medence közepén is a találékonyság, a tehetség és a versenyben győzelemre vivő képességek vigyék előre a nemzetközösséget, hogy a bőség és a szorgalom földjén ismét közösen, hosszú időkre otthonra lelhessünk.

A múzeum küldetése, hogy minél fiatalabb kortól kezdje meg az érzékenyítést a felelős pénzhasználat iránt, ugyanakkor a társadalom minden szegmensét, a szülőket és a gyerekeket egyaránt megszólítsa. A családbarát jelleget erősítik kézműves foglalkozásaink, nyílt napjaink, a múzeum területén zajló táboraink, illetve a családra kalibrált, de életkorspecifikus interaktív játékok a kiállítótérben. A családbarát szemlélet része, hogy az intézmény ingyenes belépést és ingyenes programokat biztosít, így a múzeum társadalmi és anyagi helyzettől függetlenül bárki számára hozzáférhető.

Küldetésnyilatkozat

A Pénzmúzeum célja, hogy megismertesse a látogatókat a különböző fizetőeszközök, érmék, bankjegyek történetével és a pénz gazdasági, társadalmi működésének mélyebb összefüggéseivel, hozzájárulva a pénzügyi tudatosság fejlesztéséhez. Mindezt korszerű muzeológiai szemlélettel, hitelesen, magas szakmai színvonalon, ugyanakkor közérthetően, élményalapúan tárja a látogatók elé.

Tudományos szemlélettel gyűjti és feldolgozza a hazai numizmatikai emlékeket, banktörténeti tárgyakat, irat- és fotóanyagot.

Törekszik arra, hogy a társadalom minden rétege számára kiállítása és gyűjteménye elérhető legyen. A környezettudatosságot és társadalmi felelősségvállalást alapvető értékeknek tartja, szakmai és társadalmi etikai szempontok szem előtt tartásával határozza meg működését, tevékenységét.

A pénz az emberiség történetének egyik legnagyobb jelentőségű találmánya: egy univerzális bizalmi rendszer, mely képes kapcsolatot és rendszert teremteni a társadalom legkülönbözőbb tagjai között. A pénz az emberek közti együttműködés, s ennélfogva a fejlődés eszköze és mozgatórugója, mely mozgásban tartja a gazdaságot, és lehetővé teszi az előrelépést, az építkezést. Ez az átfogó, a gazdaság és a társadalom minden szintjét átszövő és meghatározó jelenség messze túlmutat a pénz kézzel fogható, fizikai megjelenési formáin.

A pénz nem egy tárgy, hanem egy fogalom, egy logika, vagy még inkább: a kommunikáció, az érintkezés egy formája. A Magyar Nemzeti Bank által létrehozott és az MNB-EduLab Kft, mint fenntartó által működtetett Pénzmúzeum azzal a céllal született meg, hogy betekintést engedjen a pénz filozófiájába és mechanikájába; egyszerre ismertesse meg a látogatókat a különböző fizetőeszközök, érmék, bankjegyek történetével és a pénz gazdasági, illetve társadalmi működésének mélyebb összefüggéseivel.

A Pénzmúzeum olyan új szemléletet és gondolkodásmódot honosít meg a fizetőeszközeinkkel kapcsolatos közgondolkodásban, mely újraértelmezi, átkeretezi eddigi fogalmainkat, s ennek révén hozzájárul, hogy a magyar lakosság rétegzettebb, átfogóbb megértést, tájékozódási képességet és tudatosságot nyerjen a pénzügyek világában. Európa egyik leginnovatívabb élményterének és látogatóközpontjának létrehozására vállalkoztunk, mely egyben szimbolikus alapköve is egy még kiterjedtebb, szellemi építkezésnek: a hazai pénzügyi kultúra felvirágoztatásának. Erre a küldetésre utal a Pénzmúzeum választott jelképe, az arany csodaszarvas, mely a magyar eredettörténet és mítoszvilág földi és égi szféra között mozgó, visszatérő alakjaként vezeti követőit a lehetőségek, a fejlődés és a kiteljesedés földjére.

A pénz szerepének és működésének ábrázolása, illetve a történelmi örökségként megőrzött fizetőeszközök múzeumi bemutatása érdekében a Pénzmúzeum fúziós megközelítést alkalmaz: egyszerre tölt be edutainment szemléletű látogatóközponti szerepet, s egyidejűleg, terveink szerint országos szakmúzeumként hozzájárul az országos közgyűjteményi intézményhálózat szakmai tevékenységének kiterjesztéséhez, gazdagításához. A múzeum tevékenységében kiemelkedő jelentőséget kapnak a hazai és külföldi partnerintézményekkel indított együttműködések, melyek révén a közönség ritka, más módon nehezen hozzáférhető kultúr- és pénztörténeti különlegességeket is megtekinthet, megismerhet.

A Pénzmúzeum küldetésének fókuszában a hazai közönség, elsősorban a diákok és fiatalok, illetve az érdeklődő felnőttek és családok megszólítása áll; és nem titkolt célja, hogy tevékenységén keresztül hozzájáruljon a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztéséhez. Ennek érdekében intézményünk a hiteles szakmai gondolatokat egyszerűen befogadható, élményszerű formában tárja a látogatók elé, melyben kiemelt szerepet kap a látványos multimediális környezet, az interaktív digitális technológia és a mindennapi élet példáira épülő, gyakorlatban is könnyen alkalmazható ismeretanyag. A múzeum a kialakított élménytér sokoldalúsága miatt egyszerre képes értéket közvetíteni az egyéni látogatók, a szakmai ismereteket kereső egyetemisták vagy a múzeumpedagógiai foglalkozások keretében érkező általános- és középiskolás diákok számára. Emellett már a legkisebbek számára is kínál érthető, élményalapú tevékenységeket.

A hazánkban előzmény nélküli, innovatív közgazdasági és didaktikai megközelítést képviselő Pénzmúzeum missziója, hogy a legkorszerűbb eszközök és kiállításszervezési gyakorlatok segítségével ráébressze a látogatót: a pénz működése mindenki számára megérthető. Hiszünk benne, hogy a megszerzett tudás eszközzé, cselekvési képességgé válik, mely lehetőséget biztosít arra, hogy mindennapjaink során is szervezettebbé és tudatosabbá váljunk, s ez által nagyobb befolyást szerezzünk az életünket irányító nagy gazdasági és társadalmi folyamatok felett.