Az Épületről menüpont a Sándy Gyula tervei alapján 1924 és 1926 között megalkotott volt Postapalota történetét mutatja be.
A Postapalotával kapcsolatban már a megépülése után megjelenő első szakmai kritika is hangsúlyozta, hogy egyszerre hordoz tradicionális és modern értékeket – ezért a szerző már ebben az 1926-os kritikában „kétarcú, titokzatos, tündéri várkastélyként” emlegette. Hogy csak pár érdekességet említsünk a palota számtalan egyedi építészeti megoldása közül: különleges, messziről feltűnő tornya egy középkori vár bástyáját idézi, a homlokzaton reneszánsz motívumok jelennek meg, míg a vakolatdíszítés a magyaros szecesszió stílusában készült. Míg az épület homlokzatán különböző historikus utalások jelennek meg, műemléki védettséget élvező belső tereiben a századelő jellegzetes hangulatú belső építészeti megoldásai köszönnek vissza.
Felbecsülhetetlen értékei ellenére, a történelem nem bánt kesztyűs kézzel az épülettel: a II. világháború, majd az ’56-os forradalom során többször súlyosan megsérült, és bizonyos részei ki is égtek. A 2017-ben kezdődő teljes felújítás fő célja épp ezért elsősorban az épület eredeti állapotának lehető legteljesebb helyreállítása volt. A külső-belső restauráció során napjaink legmodernebb építészeti technológiáit használták fel annak érdekében, hogy az – időközben Buda Palotává átkeresztelt épület – ideális otthonává váljon a hagyományok és a modernitás vívmányaira egyaránt építő Pénzmúzeumnak.