Ön ezen az oldalon van:Zöld pénzügyek: energiahatékony épületek zöld finanszírozásból

Zöld pénzügyek: energiahatékony épületek zöld finanszírozásból

green house 3.png

Az épületek, lakóházak energiahatékonysága nem csak környezetvédelmi szempontból, de saját pénztárcánkat tekintve is kulcsfontosságú tényező. Bár a korszerű kivitelezésben vagy a felújításban hosszú távon mindenki érdekelt, a gazdaságos energiafelhasználás biztosítása gyakran igen költségigényes. Miből lehet biztonságosan finanszírozni ilyen léptékű beruházásokat? Könnyen lehet, hogy a választ a Magyar Nemzeti Bank által is ösztönzött zöld jelzáloglevelek megjelenése adhatja meg.

Noha a „zöldhasú” kifejezést szinte mindenki ismeri, a napjainkban küszöbön álló zöld pénzügyi fordulatnak közvetlenül semmi, legfeljebb átvitt értelemben van köze ezen jelzőhöz. Ezek az új, környezetvédelmi célokat előtérbe állító pénzügyi termékek befektetési lehetőséget kínálnak olyan vállalati vagy magán ügyfelek számára, akiknek fontos, hogy megtakarításaikat valamilyen fenntarthatósági szempontból előremutató beruházáshoz használják fel. Mivel a nagyobb léptékű, akár teljes településeket érintő környezetvédelmi projektek jellemzően rendkívül költségesek, a beruházó vállalatok, központi kormányzat vagy helyi önkormányzatok különböző értékpapírokat bocsáthatnak ki terveik finanszírozására. Figyelembe véve, hogy a nemzetközileg már elfogadott és várhatóan egyre ambiciózusabb klímavédelmi célok betartásához világszerte növelni kell a környezeti fenntarthatósági céloknak megfelelő beruházásokat, illetve az ezeket biztosító forrásokat, várható, hogy az ilyen jellegű értékpapírok állománya a jövőben jelentősen nőni fog.

Korábbi cikkünkben már írtunk a zöld kötvényekről, amelyek jellemzően egy hosszú futamidejű, vállalati, vagy államháztartási szereplők által kibocsátott értékpapírtípust jelentenek. Az idén nyáron meghirdetett kötvényeket vállalati és intézményi befektetőknek szánták, de vannak már tervek a lakossági ügyfelek által vásárolható papírok bevezetésére is. A nagy lendületet a nemzetközi trendek mellett többek között az is magyarázza, hogy az első, ÁKK által kibocsátott 1,5 milliárd euró összértékű államkötvény-sorozat iránt több mint ötszörös volt az érdeklődés. A zöld kötvény kibocsátásával egyébként Magyarország egy viszonylag szűk körű elit klubhoz csatlakozott: napjainkig főként olyan fejlett európai országok jelentek meg a piacon ilyen típusú értékpapírral, mint Dánia, Franciaország, Németország, Norvégia és Svédország.

A zöld pénzügyek terén tapasztalható innovációnak azonban nem szükséges ezen értékpapírokra korlátozódnia; számos érv szól többek között a speciális értékpapírnak számító zöld jelzáloglevelek bevezetése mellett is. Az MNB – amely saját zöld programja révén maga is folyamatosan keresi a környezeti fenntarthatósági szempontból előnyös fejlesztési lehetőségeket – szeptember elején jelentetett meg egy szakmai cikket, amelynek szerzői, Borkó Tamás és Herbert Evelyn megállapították: „A kibocsátók számára kedvező forrásbevonási lehetőséget, illetve a befektetőknek kisebb hitelkockázatot jelentő jelzáloglevelek terjedése nem csak a pénzügyi stabilitás szempontjából előnyös, de jól szolgálhatja a háztartások kedvezőbb feltételek melletti zöld hitelezését is.”

A szerzők külön hangsúlyozzák, hogy a konstrukció nagy lökést adhatna a hazai épületek és lakóingatlanok műszaki és energetikai megújulásának is. Bár az energiahatékonyságot növelő felújítások és az energiahatékony ingatlanok elterjedése mind az állam, mind az ingatlantulajdonosok és -bérlők közös érdeke, Magyarországon a 2016 óta kiadott energetikai tanúsítvánnyal rendelkező ingatlanok alig 20 százaléka mondható korszerűnek. Tekintettel arra, hogy hazánkban ma az összes elsődleges energiafelhasználás 40 százaléka épületeinkhez, közel 25 százaléka lakóépületekhez kötődik, különösen indokolt az ingatlanok környezeti fenntarthatósági szempontú fejlesztése.

Az épületeknél igénybe vett energiamennyiség mintegy kétharmada a fűtés, illetve a légkondicionálás számlájára írható, így a legnagyobb megtakarítás is itt érhető el. A lakóépületek szigetelésének felújítása, a nyílászárók cseréje, illetve a fűtő és klimatizáló rendszerek korszerűsítése azonban jellemzően nagy összegű, lassan megtérülő beruházásnak számítanak – akár családi-, akár társas- vagy panelházakról beszélünk. Úgy tűnik tehát, hogy a környezetet és az ingatlanok tulajdonosainak, bérlőinek pénztárcáját egyaránt kímélő beruházások legfontosabb feltétele a biztonságos finanszírozás lenne – amelyre azonban jelenleg nincs átfogó megoldás.

Ebben jelentenének előrelépést a kifejezetten zöld ingatlanberuházásokhoz igénybe vehető jelzáloghitelekre támaszkodó zöld jelzáloglevelek. A konstrukciónak köszönhetően a bankok, mint kibocsátók, megfelelő mennyiségű kihelyezhető forráshoz férhetnek hozzá, amelyet kizárólag környezetbarát ingatlanfejlesztések hitelezésére fordíthatnak. Ez jelentős lökést adhat a környezetbarát beruházásoknak, az ilyen jellegű jelzáloghitelek előnyben részesítésére és akár kedvezőbb hitelkamatok meghatározására ösztönözve a bankokat.

Bár a zöld jelzáloglevelek kibocsátása jelen pillanatban egyértelműen előremutató és minél előbb megvalósítandó lépésnek tűnik, az ilyen értékpapírok bevezetése érdekében még jogi és technikai akadályok állnak, amelyeket rendezni kell, ezen új pénzügyi termék piacának megteremtése érdekében. A bevezetést segíti, hogy a Magyar Nemzeti Bank támogatja a kezdeményezést, s ennek keretében részt vesz a még fennálló akadályok elhárítása érdekében folyó munkában, valamint a zöld jelzáloglevelek kibocsátását ösztönző eszközvásárlási és szabályozási intézkedések kidolgozásában.

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu