Ön ezen az oldalon van:Kék bolygó, zöld gazdaság

Kék bolygó, zöld gazdaság

föld órája_leader.png

Természeti erőforrásaink és környezetünk védelme olyan feladat, melyért a leghatékonyabban a gazdasági élet szereplőinek összefogásával és közös cselekvésével tehetünk. Március utolsó szombatján, a Föld órája alkalmából megvizsgáltuk, milyen kihívások tornyosulnak napjaink társadalma előtt, és milyen eszközökkel lehet tenni azért, hogy a gazdaság a lehető leggyorsabban a fenntarthatóság útjára lépjen.

A Föld, mint ökoszisztéma egy rendkívül bonyolult, élő rendszert alkot, melyben ideális esetben különböző környezeti tényezők, időjárási folyamatok és az élővilág egymásra kölcsönösen hatva alakítanak ki egy globális, teljes bolygóra kiterjedő egyensúlyi állapotot. Azt írtuk, „ideális esetben”, és biztosak vagyunk benne, hogy olvasóink közül mindenki érti, miért indokolt megtenni ezt a közbevetést. Napjainkban részletes, számos tudományterület oldaláról egyértelműen megerősített bizonyítékkal rendelkezünk azzal kapcsolatban, hogy a földi élet globális rendszere kimozdult az egyensúlyi állapotból – s ennek elsődleges oka a klímaváltozást felgyorsító üvegházhatású gázok kibocsátása.

Nézzünk szembe a helyzettel!

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének jelentése szerint a bolygó legfeljebb 1,5 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést képes tolerálni, ezt meghaladva a kibillenő egyensúlyt már nem lehet korrigálni, és a változás visszafordíthatatlanná és öngerjesztővé válik. Az igazán baljós hír ebből a szempontból az, hogy napjainkban már 1 Celsius fokos emelkedésnél tartunk, tehát a teljes világgazdaságnak úgy kell záros határidőn belül teljesen környezetbaráttá válnia, hogy eközben a jelenlegi szinttől maximum fél fokkal emelkedjen a globális átlaghőmérséklet. A leginkább elfogadott számítások szerint ehhez 2050-re az egész világnak nulla széndioxid-kibocsátású működésre kell átállnia. Az ehhez szükséges gazdasági lépéseket pedig azonnal szükséges megkezdeni, hiszen ahogy egyszer Mark Carney, a Bank of England kormányzója fogalmazott: „Könnyen lehet, hogy amikorra a klímaváltozás világos és jelenlegi veszéllyé válik a pénzügyi stabilitásra nézve, már túl késő lesz, hogy stabilizáljuk a két fokos hőmérséklet-emelkedést.”

A bevezetőben azt állítottuk, az ökoszisztéma egyensúlyának védelméért leghatékonyabban a gazdasági élet szereplőinek összefogásával lehet fellépni. Ennek oka igen egyszerű: Nyilvánvaló, hogy az érdemi cselekvéshez elengedhetetlen a lakosság és az egyes állampolgárok egyéni felelősségtudaton alapuló életmódváltása – erről többek közt az energiatakarékosság világnapja és a víz világnapja kapcsán írtunk –, ugyanakkor a gazdaság és az ipar nagy struktúráinak átalakításához átfogó, rendszerszintű közös akaratra és megoldási módszerekre van szükség. Egy szemléletes példa: bár a lakosság sokat tehet azért, hogy mérsékelje saját villamosenergia-igényét, de a központi, országos elosztású energiahálózatot és az ehhez szükséges erőműveket ettől függetlenül is, mindenképpen működtetni kell. Ez rögtön más megvilágításba helyezi a kérdést, hiszen ilyen méretű rendszereknél nem lehet egyszerűen kiadni a parancsot: mostantól álljanak át zöld működésre! Sajnos egy ország, de még egy kisváros energiagazdálkodása is jóval költségesebb és bonyolultabb annál, hogy átfogó stratégiai koncepciók, együttműködések és finanszírozási tervek nélkül át lehetne alakítani őket.

Mi a megoldás?

Mivel a nagy energetikai fejlesztések egyik legkritikusabb pontja a finanszírozás kérdése, érdemes ebből az irányból közelíteni. A zöld energiát termelő, megújuló erőforrásokat használó erőművek és más fenntarthatósági nagyberuházások kapcsán leggyakrabban az a fenntartás fogalmazódik meg, hogy a költségek meglehetősen nagyok, ám a fejlesztés anyagi megtérülése csak lassan, évtizedek múlva várható. Tehát a kihívás lényege, hogy találni kell olyan finanszírozási megoldásokat, melyek mentén megszervezhető a befektetők együttműködése, és így biztosítani lehet a drága, ám jövőnk szempontjából elengedhetetlen beruházások anyagi forrásait. Ezen a ponton jönnek képbe az úgynevezett zöld pénzügyi termékek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Zöld Programjának alapító dokumentuma – egy nemzetközi tanulmányra hivatkozva – úgy számol: 2030-ig a klímabarát gazdasághoz szükséges infrastruktúrák nagyságrendileg 93 ezer milliárd dolláros beruházást igényelnének. Az összeg nagysága világosan mutatja, hogy a fenntarthatósághoz kötődő fejlesztések óriási finanszírozási kihívást támasztanak a pénzügyi szféra szereplői felé. Ennek a nehézségnek a kezelése érdekében jöttek létre a zöld pénzügyi termékek, melyek kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy eszközt és megoldást nyújtsanak a klímabarát nagyberuházások anyagi hátterének megteremtéséhez. Az MNB Zöld Programja keretében folyamatosan vizsgálja ilyen termékek hazai bevezetésének lehetőségét, sőt tavaly már meg is történt az első hazai zöld kötvények kibocsátása, tegyük hozzá: jelentős sikerrel.

Zöld pénzzel a fenntarthatóságért

A zöld értékpapírok lényege, hogy a kibocsátott eszköz valamilyen környezeti szempontból releváns célhoz van rendelve. A paletta igen széles, így az egyszerű, napelemvásárlást finanszírozó kötvény vagy részvénycsomagtól a széndioxid-kibocsátási jogokkal való kereskedés kockázatait fedező derivatívákig rengeteg lehetőség kínálkozik. Az ilyen típusú pénzügyi termékek vagy szolgáltatások lehetőséget biztosítanak a kifejezetten fenntartható célokra specializálódott befektetési alapoknak, hogy részt vegyenek a projektek finanszírozásában, és a tapasztalatok szerint a lakosság is szívesen vásárol hosszútávú befektetésként zöld értékpapírokat. Magyarország eddig két körben bocsátott ki zöld államkötvényt, melyet mindkét esetben alaposan túljegyeztek, azaz első körben ötszörös, a másodikban nagyjából kétszeres volt az érdeklődés.

Bár az ilyen típusú értékpapírok egyelőre még nem tekinthetők széleskörben elterjedtnek, a hazai és a nemzetközi példák is azt mutatják, hogy mind a lakossági, mind a nagybefektetők rendkívül fogékonyak a termékek iránt. Az eddigi tapasztalatok abba az irányba mutatnak, hogy várhatóan Magyarországon is folytatódik a zöld pénzügyi program, és várhatóan az első, állami értékpapírokat hamarosan vállalati, önkormányzati kibocsátások is követik majd. Az új típusú finanszírozási módszer, illetve a hasonló elven működő pénzügyi szolgáltatások – mint például a zöld hitel vagy jelzáloglevél – a jövőben egyre hatékonyabb megoldást kínálhatnak majd a gazdasági élet szereplőinek együttműködésére s a fenntartható beruházások anyagi szükségleteinek fedezésére.   

 

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu