Ön ezen az oldalon van:Nemzeti összetartozás napja

Töredékekből egységet – így él velünk Trianon

emléknap_leader.png

A nemzeti összetartozás napja a magyarság történetének egyik legsúlyosabb tragédiájára emlékeztet minket, ám ezzel egyidejűleg arra is felhívja figyelmünket, hogy a nemzet kulturális egységét országhatárok átrajzolásával nem lehet megbontani. Bár a trianoni szerződés a magyar államiság szinte minden területére hatással volt, a közös identitás 101 éve képes összetartani a szétszakított területeket – s ez önmagában okot ad az ünnepre. A nemzeti összetartozás napján a békediktátum ma is tapasztalható gazdasági és társadalmi hatásait elemezzük.

101 év távlatából, főleg a fiatalabb generációk számára, egyre halványabbá válik a trianoni szerződés jelentősége, és talán egyre kevésbé átélhető az a trauma, amit az ország kétharmadának elvesztése okozott. A témához a rendszerváltás óta eltelt harminc évben rengeteg vita és szélsőséges megnyilvánulás tapadt, melyek sokszor még inkább megnehezítik, hogy egységes, közös viszony és álláspont alakuljon ki a békediktátummal kapcsolatban. Trianonról beszélni mára kifejezetten nehézzé vált, hiszen a globalizálódó világban felnövő generáció számára sokszor avíttas, patetikus és leginkább: felesleges kesergésnek tűnik az elszakított országrészekre való emlékezés. Az alábbiakban ajánlunk néhány nagyon is kézzelfogható érvet és szempontot azzal kapcsolatban, miért fontos a XXI. században is foglalkoznunk Trianon témájával.

A kint rekedtek unokái

Bár napjaink kultúrája sok szempontból egyre inkább nemzetközivé válik, érdemes észben tartanunk, hogy a globalizált társadalom és kultúra élménye csak a felszín, s valójában számos szempontból ma is döntő fontosságú kérdés, ki milyen országból származik, hol szocializálódott. Születési helyünk és az ott kapott lehetőségek nagyon jelentős mértékben határozzák meg azt, mennyire tudunk érvényesülni a későbbi életünk folyamán, hiszen a környezetünk segítheti, de akár teljes mértékben el is lehetetlenítheti életünket. Ennek tükrében érdemes belegondolni, hogy a Trianon után elszakított területeken a legfrissebb, 2020-as adatok szerint közel kétmillió ember vallja magát magyar nemzetiségűnek. Az anyaországtól elszakítva, ezek az emberek kisebbségként, idegen nyelvi és kulturális környezetben élnek, és sokszor kifejezetten ellenséges társadalmi közegben próbálnak oktatáshoz, munkához jutni.

Könnyű belátni, hogy az ő érvényesülési esélyeik sokkal rosszabbak, mintha a határ innenső oldalára születnek – a trianoni döntés tehát közvetlenül, életük szinte minden területén érinti ezt a közel kétmillió embert. Magától értetődő, hogy az anyaországnak politikai és kulturális felelőssége tenni azért, hogy az önmagukat magyarnak vallók ne szenvedjenek hátrányos megkülönböztetést, és a lehető legnagyobb mértékben részesüljenek minden olyan lehetőségből, amit Magyarország biztosít az állampolgárai számára. 

Miből verjünk pénzt?

A kulturális és állampolgári szempontok mellett, Trianon következményeinek másik fontos csoportja a gazdaság fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos. Bevezetésként talán elég annyi, hogy a magyarországi pénzverés, különösen az arany vagy ezüst alapanyagú érmék előállítása történelmi korokon át, mindig is az erdélyi nemesfém bányákra támaszkodott. Már Anonymus is említi az erdélyi aranymosókat, és dicséri az ottani arany jó minőségét. Ezek után mi lehetne jobb szimbóluma a békediktátum gazdasági hatásainak, mint az, hogy aláírása után Magyarország egyetlen tollvonással, szó szerint minden nemesfém bányáját elveszítette!

Az arany- és ezüstkitermelés kiesése azonban korántsem az egyetlen érvágás, ami a szerződés révén érte Magyarországot. Az erdélyi és felvidéki nemesfémbányák mellett elveszítettük teljes sókészletünket, valamint fekete- és barnakőszén-, illetve vasérckészleteink túlnyomó részét. A fakitermelés és -feldolgozás nagyjából 22 százalékára esett vissza. Az ország vasúti infrastruktúrájának, melyet a Monarchia részét képező Magyar Királyság településhálózatának kiszolgálására terveztek, mindössze 40 százaléka maradt az ország új határain belül – s ebből fakadóan a vasúti közlekedés szinte teljesen használhatatlanná vált. A gazdasági károkat hosszan lehetne még sorolni, de helyette összegezzük inkább csak ennyivel: a döntés révén Magyarország nemzeti vagyonát a korábbi szint 38 százalékára vágták vissza.

Az erőforrások elvesztése mellett óriási kárt okozott az is, hogy az ország ipara piac nélkül maradt. Például míg – a korábbi állam méretéhez igazított – gépipar jelentős része az új határokon belül maradt, mind a nyersanyagok, mind az ipar termékeit felvevő piac elérhetetlenné vált. A lehetetlen gazdasági helyzetben az infláció is elszabadult: míg 1 aranykorona 1919 augusztusában 9,9 papírkoronát ért, 1924 májusában 1 aranykorona már 18,400 papírkoronával volt egyenértékű. A veszélyes zuhanást végül az 1924-es stabilizációs törvény, illetve az ugyanebben az évben életre hívott Magyar Nemzeti Bank fékezte meg; a Trianoni döntés hatásai azonban ezt követően is meghatározták a gazdaság pályáját, és nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországnak a mai napig komoly erőfeszítéseket kell tennie a felzárkózásért.

Egy évszázaddal később

Az eddigiek alapján látható, hogy Trianon korántsem egy százéves, rég meghaladott történelmi sérelem, hanem a szó legszorosabb értelmében mindennapjaink része, hiszen máig nagymértékben meghatározza társadalmi, gazdasági és kulturális életünket. Napjainkban is számos törekvés irányul arra, hogy valamilyen módon orvosolja a száz évvel ezelőtt esett sebeket – ezek közé tartozik például a Visegrádi Együttműködés is. Bár a V4-ek szövetsége – Szlovákia kivételével – nem a Trianonban elcsatolt területek utódállamainak részvételével alakult, Magyarország szempontjából az együttműködés számos olyan problémára nyújt megoldást, melyek gyökerei a békeszerződésig nyúlnak vissza. A döntés következtében elvesztett piac, illetve Kelet-Közép-Európa gazdasági és politikai érdekérvényesítő képességének újraépítése például mind olyan célok, melyekért a V4-ek eredményesen léphetnek fel.

A határon kívül rekedt magyar kisebbség állampolgári jogaival kapcsolatban szintén az elmúlt néhány évben sikerült hiánypótló, komoly eredményt elérnie Magyarországnak. A kettős állampolgárság jogi feltételeinek megteremtésével a határon túli magyarság a trianoni döntés óta először kaphatta vissza azt a védelmet és támogatást, amit az anyaország nyújt saját társadalma számára. A trianoni szerződés aláírásának napja ezzel a történelmi jelentőségű jogi lépéssel vált egy tragédia emléknapjából a nemzeti összetartozás napjává.

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu