Ön ezen az oldalon van:Tokió 2020 Olimpia

Tokió 2020 Olimpia

olimpia_leader.jpg

1917-ben a Pierre de Coubertin báró vezette Nemzetközi Olimpiai Bizottság két fontos bejelentést tett. Eszerint egy olimpiát lehet meg nem tartani, de nem lehet elhalasztani, és az elmaradt versenyeket is sorszámozni kell.

Úgy látszik, az állítás egyik része csak bő 100 évig volt érvényes, hiszen 2020-ban úgy határoztak a NOB vezetői, hogy a XXXII. nyári olimpiai játékokat a világméretű Covid- járvány miatt a következő évre, azaz 2021-re halasztják el. A megegyezés szerint az esemény Tokió 2020 néven vonul be a játékok történetébe.  Az olimpia megtartása még az idén is veszélyben volt a nem múló járvány miatt, de végül szigorú egészségügyi intézkedés mellett a sportolók összemérhették erejüket, ügyességüket, gyorsaságukat a japán fővárosban. A magyar sportolók, mindannyiunk nagy örömére, 6 aranyéremmel, 7 ezüstéremmel és 7 bronzéremmel tértek haza a távol-keleti országból. Szívből gratulálunk minden dobogósnak, és természetesen a többi versenyzőnek is, akiknek nyakába most nem akasztottak érmet.

Éremérdekességek

Ha már az érmekről van szó, ismerkedjünk meg az előző olimpiai játékok győzteseinek jutalmával! Az ókori görögök hagyományát folytatva 1896-ban rendezték meg az első újkori olimpiát. Itt 14 nemzet sportolói 9 sportágban versenyeztek, és a győztest ezüstéremmel, a második helyezettet bronzéremmel jutalmazták, a harmadik pedig babérkoszorút kapott (mint az ókori játékok nyertesei). 1906-tól (ez egy időközi, jubileumi verseny volt) díjazták az első három helyezést elért sportolót, de hivatalosan csak az 1908-as londoni olimpiától lett hivatalos ez az elismerés. Győzelmi diplomának nevezték azt a „díjat”, amelyet először a 4.-5.-6. helyen végzettek kaptak, majd 1948-tól a 7. és 8. helyezettetek is. A 2004-es athéni játékokon - az ókori szokáshoz hasonlóan - a dobogósok olajfaág -koszorúkat is kaptak az érme mellé.

Az elsők aranyérméket 1912-ig színtiszta aranyból készítették, majd ez arannyal futtatott ezüstre változott, végül arany tetejű ezüstlap lett. Az érmék általában 500 g-ot nyomnak.

Noha minden olimpiára más terv szerint készülnek, abban mindegyik érme azonos, hogy az átmérőjük 85 mm, vastagságuk pedig 7,7 és 12,1 mm között változik. A jelenleg érvényes előírás szerint az aranyérem összetétele minimum 92,5 százalékban ezüst, 6 százalékban 24 karátos arany; az ezüstéremnek 550 g ezüstből kell készülnie, a 450 g-os bronzmedálnak pedig 95 százalék réz és 5 százalék cink ötvözetéből. Ebből is látszik, ha csak az érmék anyagát nézzük,  akkor bizony a díjak nem sokat érnek!

A tokiói érmék a környezetvédelem és az újrahasznosítás jegyében elektrotechnikai hulladékból kinyert nemesfémekből készültek. A két év alatt összegyűjtött 78.985 tonna elektronikus hulladékból (kb. 6,21 millió darab használt telefon) 32 kg aranyat, 3500 kg ezüstöt és 2250 kg bronzot sikerült visszanyerni. Ez azért is hatalmas mennyiség, mert amíg 1 tonna aranyércből csak 3-4 gramm arany nyerhető ki, addig 1 tonna feleslegessé vált mobiltelefonból 350 gramm!

És még nincs vége az újrahasznosításnak, hiszen a japánok 45 tonna, háztartási és az óceánból kihalászott hulladékból gyártották le a győztesek dobogóit!

A legtöbb résztvevő országban a győzteseket külön jutalom is várja. Hazánkban az aranyérmet szerzettek 50 millió forinttal lehettek gazdagabbak, és a nyolcadik helyezettek is 2, 8 millió forintot kaptak. Oroszországban az összes érmes egy autót is kap, a britek, a svédek és a norvégok viszont semmi különdíjjal nem jutalmazzák olimpikonjaikat.

Kalapács alatt az olimpiai érme?

Úgy gondolnánk, erre nem kerül sor, hiszen ki az, aki aukcióra bocsátaná a hatalmas munkával elért teljesítményének jutalmát, a felbecsülhetetlen eszmei értékű olimpiai érmet. Éppen ezért a versenyzők ragaszkodnak az olimpiai érmékhez, és ha néha meg is válnak tőlük, akkor azt legtöbbször jótékonysági céllal teszik. Kereslet is van rá, hiszen vannak, akik gyűjtik ezeket a ritkaságokat.

Mitől függ, hogy mennyiért kel egy aranyérem? A díjon ugyan nincs rajta a versenyző neve, de függ a személytől is, és emeli az árat az is, hogy melyik évben, milyen körülmények között nyerte meg a sportoló.

Az eddigi legmagasabb (hivatalos) árat Jesse Owens egyik 1936-os, berlini olimpiai érméért fizettek: 2013-ban 1, 46 millió dollárnál koppant a kalapács! Mi volt ennek a díjnak a különlegessége? 1936-ban, a náci Németországban rendezett olimpián – Hitler legnagyobb bánatára - egy afroamerikai atléta lett a legsikeresebb versenyző. A diktátor a díjátadón nem is gratulált a futás bajnokának, aki 4 aranyérmével lepipálta fehér ellenfeleit.

Ehhez az összeghez képest csekélységnek tűnhet az első újkori olimpián, 1896-ban kiosztott medálért kifizetett 180 ezer dollárt.

Néhány olimpiatörténeti érdekességgel zárjuk mai írásunkat. Tudtátok-e,

- hogy Budapest is majdnem rendezett olimpiát? Az 1920-as játékokra megtartására már meg is kaptuk a jogot, de az első világháború utáni politikai helyzet közbeszólt. Mivel hazánk a vesztesek oldalán került ki a nagy háborúból, a verseny helyszíne a belgiumi Antwerpen lett. Itt húzták fel először az olimpiai zászlót, és ekkor hangzott el első alkalommal az olimpiai eskü is.  A magyar sportolók, a többi vesztes országbéliekkel együtt, ezen az olimpiám nem vettek részt.

-  hogy Kellner Gyula az egyetlen atlétánk, aki a maratoni futásban helyezést ért el? Ő eredetileg a negyedik helyen végzett, de az őt megelőző versenyzőről a díjkiosztás után kiderült, hogy a táv egy részét egy lovaskocsin tette meg. A csaló görög harmadik helyét így a magyar versenyző kapta meg, és a király, III. György még egy aranyórával is kárpótolta hazánkfiát.

-  hogy az újkori olimpiák történetében három alkalommal nem rendezték meg a játékokat? Mindháromszor a háborús helyzet miatt maradtak el a versenyek. Milyen kár, hogy ebben nem követtük az ókoriak példáját, hiszen náluk az olimpiák idejére békét hirdettek!

-  hogy a Nagy-Magyarországon született, de az USA-ban élt 67-szeres úszó – világrekorder, Johnny Weismüller 5 alkalommal szerzett aranyérmet úszásban, és 12 alkalommal ő alakította Tarzan szerepét?

-  hogy az 1900-as párizsi olimpiát a minden idők legszervezetlenebb olimpiájának nevezhetjük? Pl.  a maratoni futás résztvevői eltévedtek, a síkfutást emelkedőn rendezték meg, sok versenyző nem tudta, hol és mikor kell rajthoz állnia.

-  hogy az 1896-os olimpia teniszbajnoka, John Pilus Boland csak látogatóba érkezett Athénba, és ott jelentkezett a versenyre, ahol egyéniben és párosban is győztes lett?

-  hogy a világ jelenlegi legidősebb olimpiai bajnok az idén 100 éves Keleti Ágnes tornász?

-  hogy a tokiói olimpia legidősebb női, illetve férfi versenyzői mindketten lovasok? A hölgy 67 évesen, az úr 62 évesen indult ausztrál színekben.

Ha olimpiai érmekkel nem is, de az olimpiák és más sportversenyek emlékére kiadott emlékpénzérmekkel találkozhattok a Pénzmúzeumban is. Mivel ezek korlátozott számban készültek, és velük a kereskedelmi forgalomban nem valószínű, hogy találkoztok, érdemes lesz ellátogatni hozzánk. Várunk Benneteket!

Próbáld ki az Olimpia témájában készült kvízünket!

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu