Ön ezen az oldalon van:Szeptember 27. – Turizmus Világnapja

Szeptember 27. – Turizmus Világnapja

Turisztika_leader.jpg

A világnapok sorából ma a Turizmus világnapjával szeretnénk megismertetni Benneteket. 1980 óta az ENSZ Turisztikai Világszervezetének javaslatára szeptember 27. lett az a jeles nap, amikor a turisztikai ágazat szereplői (a szektorban dolgozók és a turisták) közösen ünneplik a turizmust.

A nagy népszerűségnek örvendő világnap rendezvényei az elmúlt években ezreket vonzottak, ám a Covid-járvány miatt tavaly nem lehetett gondtalanul ünnepelni. A járvány következtében nehéz helyzetbe kerültek mind az utazni vágyók, mind a vendéglátók, szálláshely-szolgáltatók, programszervezők, szállítók és a banki-pénzügyi területek munkatársai is (pénzváltók). Éppen ezért az idén (főleg nyáron) különösen fontos (volt) a két oldal összefogása.

2021-ben hétfőre esik szeptember 27., így a naphoz kötődő események többségét a hétvégén rendezik meg, de sok helyen még hétfőn is várják az érdeklődőket vezetett városismereti sétákkal, hajókirándulásokkal, zenei programokkal. Mivel ez a szeptember végi két nap egybeesik a kutatók éjszakájának programjaival, nehéz lesz eldönteni, hová menjünk, mit nézzünk meg.

Az idegenforgalom a gazdaság ágazatai között az energiaipar és az autóipar után a harmadik helyen álló, dinamikusan fejlődő szektor, ami az elmúlt fél évszázadban, sok külső tényezőnek köszönhetően tömegjelenséggé vált.

Miért leszünk turisták, miért utazunk? Szeretnénk megismerni közvetlen lakóhelyünk értékeit, hazánk látnivalóit vagy határainkon kívüli területeket, embereket, szokásokat. Döntésünkre a belső tényezők mellett a marketing eszközei is hatnak. Vonatra, buszra, repülőre, hajóra szállhatunk akkor is, ha munkánk miatt kell útra kelnünk.

Kinek, miért jó, ha nem maradunk otthon? A turizmus minden szereplője nyer ezzel. A turizmus állami szinten növeli az állam bevételeit (adók), hat a tőkebefektetésekre, munkahelyeket teremt. Hatására fejlődnek az utazók kiszolgálását biztosító közlekedési, vendéglátóipari, szállodaipari intézmények.

A munkalehetőségek számának növekedése jövedelmet biztosít a munkavállalóknak, akik ezzel potenciális turistákká válhatnak. Amennyiben ők a megszerzett jövedelmük egy részét utazásra költik, azzal nemcsak maguknak tesznek jót (pihenés, regenerálódás, feltöltődés, élményszerzés), hanem a velük kapcsolatba kerülő, fent említett turisztikai szakembereknek is.

Van- e a turizmusnak káros, negatív hatása? Bizony van! Gondoljunk csak bele a közlekedési eszközök okozta környezetszennyezésbe, vagy abba, hányszor romboljuk le a körülöttünk élő, más élőlények lakóhelyét saját céljaink miatt, vagy hányan zsákmányolják ki a természet erőforrásait!

A turizmus alapvetően megváltozott az internet használatával. A világhálón szabadon foglalhatunk szállást, vásárolhatunk menetjegyeket (akár az utolsó pillanatban is), állíthatjuk össze programunkat.

Ha kényelmesek vagyunk, akkor utazásszervező és utazásközvetítő cégek segítségét is igénybe vehetjük, és ezt megtehetjük online is.

Belföldi turizmus 2021-ben, a számok tükrében

A Covid-járvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések egyaránt súlyosan érintették a belföldi és a nemzetközi turizmust. Az utazási korlátozások bevezetése, majd a járvány enyhülését követő lazítás után is az emberek többsége előnyben részesítette a biztonságosabbnak vélt belföldi utazásokat. Ez tette lehetővé, hogy a belföldi turizmus elsőként kezdett talpra állni. Felismerve a honi idegenforgalom fontosságát, az abban rejlő lehetőségeket, nemcsak a hazai szereplők léptek, hanem a Turisztikai Világszervezet is, aki kiadványában ajánlásokat tett azok kiaknázására. Szerintük a fenntarthatóság, az innováció, az együttműködés és a szolidaritás az a négy kifejezés, amely elengedhetetlen az idegenforgalom újraindításához.

Szerencsére a hazai turizmus az idei nyáron jócskán felülmúlta a tavalyi eredményeket, és minden idők legsikeresebb nyarát zárhattuk augusztus végén. Néhány kiragadott példa a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTU) és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ által elkészített statisztikák adataiból.

·      Az idei összes (külföldi és belföldi vendéget beleszámítva) vendégéjszaka száma 2019. júliusához viszonyítva 36 %-kal csökkent, de 2020 adott hónapjához képest 10 %-kal nőtt.

·      Az idén Magyarországra látogató külföldiek száma a fele volt a 2019. év április-május-júniusi hónapok turistáinak, de tavalyhoz képest a duplájára nőtt a számuk.

·      Mi, magyarok az idén 50%-kal kevesebbet utaztunk külföldre, mint 2019-ben, ám határon túli utazásaink száma 2020-hoz viszonyítva 17 %-kal nőtt.

·      Országosan összesen 14,9 millió vendégéjszakát (ebből a hazánkba látogatók 2,9 milliót) regisztráltak a magyarországi szálláshelyek, ami 25%-kal több, mint tavaly.

·      A szálláshelyeken a teljes árbevétel 183 milliárd forint volt a három nyári hónapban, ez 41%-kal több, mint tavaly nyáron.

·      Nemcsak a szálláshelyek, hanem a vendéglátóhelyek is fellélegezhettek egy kicsit. A nyári időszak és az élénkülő turizmus következtében árbevételük 2021 nyarán országosan megközelítette a 360 milliárd forintot, míg tavaly ez csak 288 milliárd forint volt, így összességében 25%-os a növekedés.

(További adatok, diagrammok a KSH és a MTU honlapján olvashatóak.)

Legalább egy napra mindenki próbáljon meg kiszakadhat a hétköznapi rohanásból, és turistaként csodálkozzon rá városának, országának szépségeire, értékeire! Nem muszáj messzire menni! A nyár elmúltával a turizmus nem ért véget, aki teheti, induljon útnak ősszel is!

A Pénzmúzeum szecessziós épülete az angyalos címerrel már önmagában is látványosság, és ha eljöttök hozzánk, akkor megtekinthetitek pl. a tervező, Sándy Gyula kovácsoltvas korlátú csigalépcsőjét is. Kiállításunk pedig utazásra hív Benneteket a pénz világába. Jó utat, várunk mindenkit jövő tavasszal!

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu