Ön ezen az oldalon van:Szeptember 12. - A Magyar Dal Napja

A Magyar Dal Napja

magyardal_leader.jpg

A Magyar dal napjának ötlete  Presser Gábor fejéből pattant ki. A Sziget atyjával, Gerendai Károllyal egyetértésben és karöltve elhatározták, hogy a 2008-as Sziget fesztivál mínusz első napján hatalmas koncertet rendeznek. Gerendai Károly talán azért is csatlakozott a kezdeményezéshez, mert, elmondása szerint, nem szeretné, ha gyermekei nem hallgatnának magyar dalokat.

2008-ban, azon az augusztusi napon nyolc órán keresztül szólt a magyar dal az óbudai Hajógyári - szigeten. Felcsendültek az előző félszáz év dalai, a Nagyszínpadon minden zenei műfaj jól megfért egymás mellett. Volt énekes/zenekar, aki a saját slágerét adta elő; volt, aki más dalait énekelte, és alakultak csak erre az egy alkalomra létrejött formációk is. A különböző korosztályú zenerajongók hatalmas lelkesedéssel hallgatták a hazai könnyűzene több mint 200 előadójának közel 80 dalát, és sokszor kórusban énekelték velük a múlt és jelen slágereit.

A Magyar dal napjának „pályafutása”

A következő évtől kezdve már a Magyar Dal Napja Nonprofit Kft. koordinálásával, minden év szeptemberének második vasárnapján rendezték meg ezt a zenei eseményt. Önálló rendezvényként már nemcsak a fővárosban, hanem több vidéki városban is tartottak fesztiválokat. Ezeken a régi dalok mellett a jelen szerzeményei is felcsendültek, bemutatva, népszerűsítve ezzel a feltörekvő, új énekeseket, zenekarokat. Így a nosztalgia mellett - Presser Pici elképzelésének megfelelően - teret kaptak a jövő tehetségeinek produkciói is, és a Magyar dal napján jelen volt a múlt, a jelen és a jövő is.

2010-től már a Magyar dal fővárosa címet elnyert vidéki helyszínen tartották a találkozókat (Eger, Nyíregyháza, Szombathely, Békéscsaba, Hévíz, Bükk kapta meg a rendezés jogát).

Ugyanebben az évben újra beköltözött a Szigetre a show, határon túli városok is csatlakoztak az eseményhez, és a fővárosi körúton, a 4-es villamos menetrend szerinti járatain elindult a Dallamos villamos. A járműveken élő zeneszó kísérte az utazást, ismert zenészek is feltűntek a járatokon és a megállókban, így utazásuk végén akár kedvenceik aláírásával is gazdagodva szállhattak le az érdeklődők.

2015 után a Kft. megszűnt, a jeles napnak fővárosa azóta sincsen, de határainkon kívül (Kassán, majd Dunaszerdahelyen) Presser Gábor beteljesült álma tovább él, jár még a zenevonat.

 

A dal a miénk- de hogyan?

Ennek egyik lehetséges módja, hogy a lemezt nem letöltjük, nem meghallgatjuk (streaming), hanem lemez /CD formájában megvásároljuk. Persze sokakban felmerül a kérdés: ki vesz ma lemezt/CD-t? Napjainkban a „zenefogyasztás” eltolódott a digitális térbe, főleg a streaming irányába. Ennél a szolgáltatásnál (gondoljatok a Spotifyra) van mód arra, hogy csak a tetszés szerinti slágert hallgassuk meg, ha nem vagyunk kíváncsiak az egész hanganyagra. A streamingnek köszönhetően a nemzetközi zeneipar hatalmas bevételre tesz szert, és számuk a digitális letöltésekhez viszonyítva emelkedik.

Tudjátok, ismeritek még, mi az a bakelit (vinyl) lemez? A fiatalabb olvasóink kedvéért - akik közül valószínűleg sokan már nem hallgattak lemezjátszóról zenét – elmondjuk, hogy ezek a fekete színű, barázdált kis- vagy nagylemezek, amelyeket a lemezre helyezett tű segítségével lehetett lejátszani.

Minden lemezt kiadó zenész izgatottan figyelte, vajon hány darabot vásárolnak meg lemezéből. Ennek függvényében kaphatták meg ugyanis 2000 eladott példány után az aranylemez, 4000 példány után a platinalemez minősítést. Amennyiben az eladási darabszámok ezeknek az egész számú többszörösei, úgy dupla, tripla platinalemez cím járt. Ezek az elismerések ma is élnek, és a fizikai hanghordozókon túl már a digitális album letöltési forma is beleszámít az adatokba.

A Magyar Hangfelvétel - kiadók Szövetségének beszámolójából megtudhatjuk, hogy tavaly Magyarországon a legsikeresebb zenekar a Tankcsapda volt négyszeres platinaminősítéssel. Rajtuk kívül még öten lettek platinalemezesek, és 14 lemez érte el az aranylemezhez szükséges szintet.

A Magyar dal napja rávilágított arra, hogy a rádió - és tévéadók sem a 2000-es évek első évtizedében, sem ma nem játsszák folyamatosan a hazai előadók által, magyarul énekelt dalokat, ezért ma is van okunk aggódni a magyar dal jövőjéért. A hazai dalkincs értékeit csak közös összefogással őrizhetjük meg. Nemcsak nyelvében, hanem dalában is él a nemzet: legyen minden nap a magyar zenéé, hallgassunk minden nap magyar zenét!

Presser Gábor zenekarának, a Locomotív GT-nek egyik slágerének sora ehhez a naphoz kapcsolódó gondolatokat tartalmaz: „…csak neked írom a dalt, neked énekelek…”

Érdemes meghallgatni a teljes számot, és ha már nekünk írják, éneklik a dalokat, akkor legyünk rá vevők és hallgatók!

Ha aranylemezekkel nem is, de aranyból készült pénzérmékkel és sok más nemzeti kincsünkkel találkozhattok a hamarosan megnyíló Pénzmúzeumban. Figyeljétek a honlapunkat!

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu