Ön ezen az oldalon van:Szent-Györgyi Albert

Magyar Nobel-díjasok: Szent-Györgyi Albert

„Felvetni egy jó problémát, kérdezni egy jó kérdést - már a munka felét jelenti.”(Szent-Györgyi Albert)

szgya.png

Az aszkorbinsav (hétköznapi, ismertebb nevén a C-vitamin) feltalálásáról híres Nobel-és Kossuth-díjas Szent-Györgyi Albert hazánkban, de világszerte is ismert polihisztor: tudós, író, politikus-filozófus, biokémikus, valamint orvos is volt.

1893. szeptember 13-án Budapesten született, anyai ágon a híres Lenhossék orvosprofesszori dinasztia tagjaként. A Lónyai utcai református gimnáziumban végzett tanulmányai után az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte meg első, orvosi diplomáját 1917-ben. Állandó tudásszomjtól hajtva számos európai egyetemen folytatta a tanulást, és kamatoztatta addig megszerzett ismereteit. A cambridge-i egyetemen ösztöndíjasként tanult, és ott kapta meg második doktori fokozatát.

A kezdetben nemzetközi színtéren megkezdett, majd idehaza folytatódott kutatói pályafutásában kiemelt szereppel bírt Szeged városa, ahol a II. világháború idején a mai Szegedi Tudományegyetem első rektora lett (1987-ben az egyetem még a nevét is felvette). A dél-alföldi városba ugyanakkor 1930 októberében költözött családjával, foglalta el a katedráját és 1931 januárjától kezdte meg kutatói és tanári tevékenységét. Az évtized elején itt izolálta a C-vitamint, amihez kitűnő alapanyagnak bizonyult a Szeged környékén termő paprika. A Szent-Györgyi Albert által is szívesen említett kissé anekdotikusnak tűnő, de valós történet szerint ezt a zöldséget a tudós ételként nem igazán kedvelte. Viszont a feleségét sem szerette volna megsérteni, amikor egyik este a vacsorához paprikasalátát tálalt, ezért azzal az indokkal, hogy a C-vitamint ebben a növényben még nem kereste, azt magával vitte a laboratóriumba, ahol a paprika a keresett vitamin valóságos tárházának bizonyult. Részben ez a történet vezetett a Nobel-díjhoz, amit Szent-Györgyi Albert 1937-ben nyert el élettani-orvosi kategóriában, az indoklás szerint: „a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen”. Szent-Györgyi Albert javaslatára a C-vitamin gyártásának módszerét is kidolgozták. Számos egyéb fontos vizsgálatot is végzett élete során: kutatta a hullamerevség okait, a rosszindulatú daganatok kialakulását és terjedését, és két évtizeden át foglalkozott a sejtszintű szabályozás jelenségeivel.

Szent-Györgyi Albert elkötelezett humanista polgár volt. A szovjet-finn háború idején Nobel-érmét a finneknek ajánlotta fel. Szerencsére az érmet egy gazdag finn kiváltotta, és az a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozva visszakerült hazánkba, így a díjat a mai napig ott őrzik. Életét, ahogyan kor-és tudós társaiét sem, nem kímélték a háborúk. Az első világháborúban több fronton is szolgált. A második világháború idején pedig részt vett az ellenállási mozgalomba. A kiugrás előkészítésére szerveződő „Tizenegyek” csoportjának vezetője volt. Kállay Miklós miniszterelnök tudtával Magyarország átállásáról tárgyalt a szövetségesek képviselőivel. Emiatt a német megszállás után bujkálnia kellett. A háború után aktív közéleti szerepet vállalt egy új demokratikus Magyarország létrehozásában bízva. Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetője lett, 1945–47 között a nemzetgyűlés tagja, az Országos Köznevelési Tanács elnöke, megalapította a Magyar Tudományos Akadémiától független Magyar Természettudományos Akadémiát, majd a két akadémia összevonása után az MTA másodelnöke volt. A kommunista fordulat miatt 1947-ben az USA-ba emigrált, ahol 1955-től már mint amerikai állampolgár élt és kutatott.

Szeretett hazáját soha nem feledte, figyelemmel követte a hazai eseményeket. 1956-ban cikkeket írt a kommunisták által elkövetett bűnökről, valamint a málenkij robotról és annak áldozatairól is. Csak kétszer tért vissza Magyarországra: 1973-ban a Szegedi Biológiai Kutatóközpont átadására, valamint 1978-ban, amikor tagja volt a Szent Koronát visszaszolgáltató küldöttségnek. 1986-ban, 93 évesen hunyt el az Egyesült Államokban.

Méltán állíthatjuk: a tudós-feltaláló Szent-Györgyi Albert nevét hallva minden magyar embert büszkeség töltheti el. 2012-ben az utókor emlékérme kibocsátásával emlékezett meg Nobel-díjasunkról. A Magyar Nemzeti Bank 3000 forint névértékű ezüstérmét adott ki a neves esemény 75. évfordulóján.

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu