Ön ezen az oldalon van:Popovics Sándor emlékére

Popovics_leader.jpg

A Magyar Nemzeti Bank első elnökére, a 159 éve született Popovics Sándorra emlékezünk.

 A hivatalnokcsaládból származó, jogászként végzett Popovics a pénzügyminisztérium fogalmazó-gyakornokaként kezdte pályafutását.  Tehetsége, páratlan szaktudása, szorgalma egyre feljebb juttatta a hivatali pályán, már kortársai is nagy jövőt jósoltak neki. A hosszú évek kitartó munkájának meg is lett az eredménye, hiszen először az Osztrák-Magyar Monarchia közös bankjának a főkormányzója lett, majd az I. világháború utolsó évének kezdetén a Wekerle Sándor vezette kormány pénzügyminiszterének nevezték ki. A nagy háborút lezáró béketárgyalásokon pénzügyi szakértőként a magyar küldöttség tagjaként próbálta a magyar érdekeket érvényesíteni, és a világháború utáni Európa gazdaságának helyreállítását célzó, 1920-as brüsszeli gazdasági konferencián is részt vett.

A Monarchia felbomlását követően, a dualista állam központi bankjának szanálása után a trianoni előírásoknak megfelelően rendezni kellett a függetlenné vált Magyarország pénzügyeit. Az új határok közé szorított országban (1848 után) ismét napirendre került az önálló jegybank alakításának kérdése. Ennek első lépéseként törvényben rögzítették, hogy a jegybank feladatkörét (így a pénzkibocsátást) ideiglenesen az 1921. július 21-én megalakult, „önálló jogi személyiséggel fölruházott” Magyar Királyi Állami Jegyintézet veszi át, amelynek elnöke Popovics Sándor lett.

Néhány év múlva, 1924-ben törvénybe iktatták a Magyar Nemzeti Bank megalapításáról szóló rendeletet, amelynek értelmében az új jegybank részvénytársasági formában működött. Első elnöke a 62 éves Popovics Sándor lett, akit londoni és genfi pénzügyi körök is támogattak. Őt tartották a legalkalmasabb személynek a bank vezetésére, tekintélye, tapasztalatai, szaktudása miatt ragaszkodtak hozzá, hogy ő legyen az elnök. Popovics a feladatot hosszas vonakodás után el is vállalta, és 1935-ig, lemondásig töltötte be ezt a tisztséget.

Milyen feladatok vártak rá az I. világháború utáni megváltozott politikai, gazdasági helyzetben?

A vesztes háború nemcsak egy birodalom felbomlását okozta, hanem annak pénzügyi rendszerének és valutájának a megszűnését is. Popovics Sándor a váltóhitelezés újraindításával ugyan elérte a pénzkínálat folyamatos bővülését, de az infláció változatlanul magas maradt. Ezért céljai közé tartozott az infláció mielőbbi megállítása. Ennek egyik eszköze a népszövetségi kölcsön felvétele volt, amelynek segítségével stabilizálták az infláció miatt elértéktelenedett koronát, és 1926-ban bevezették az új magyar pénzt, a pengőt.

A Magyar Nemzeti Bank vezette az állami számlákat, kezelte az államadósságot, irányította az ország hiteléletét, helyreállította az ország hitelképességét, és felügyelte a devizagazdálkodás felügyeletét is. Az új bank már működésének első éveiben sikeres vállalkozásnak bizonyult, és az eredményes munka külföldi elismerését jelzi, hogy hazánk jegybankja a Nemzetközi Fizetések Bankjának tagjává és részvényesévé vált.

Popovics pénzügyi szakemberként végig ellenezte az ezüstalapú és a bimetális pénzrendszert, szerinte csak az aranyalapú pénzrendszer biztosíthatja a valuta stabilitását, amelyet alapjaiban még egy háborús időszak sem rendíthet meg.

Szorgalmazta az ország gazdasági elzárkózásának megszüntetését, a nemzetközi pénzforgalomba való bekapcsolódást. Óva intett a külföldi tőke nagyarányú felhasználástól, hiszen látta annak veszélyét (álláspontja szerint a külföldi pénzekből létesített beruházások ne hozzanak kevesebb hasznot, mint amennyibe a kölcsön került, és túlzottan ne adósodjunk el).

Megfontolt, józan döntéseivel sikeresen leküzdöttük az 1931-es pénzügyi válságot is. Az akkor bevezetett gazdaságpolitikai intézkedéseiről így számolt be: „Nehéz elhatározás elé állíttattunk. […] A banknak e nehéz időkben követett politikája hármas cél szolgálatában állott. E hármas cél: a pénz értékállandóságának fenntartása, a belső hitelügyi szervezet épségének lehető megóvása és a legszükségesebb külföldi fizetések ellátásának biztosítása. Az említett célok között a pengő védelme áll első helyen.”

A korszak kiemelkedő pénzügyi vezetőjének elismertségét a róla írtak tükrözik a legjobban.

A Magyar Nemzeti Bank tízesztendős alapítási évfordulóján a korabeli sajtóban így ismerték el nagyságát: „Mély megbecsüléssel és meghatódottsággal hajlunk meg … tiszteletet parancsoló ősz alakja előtt, aki élte alkonyán … nyugalommal és előrelátással őrködött a magyar pénzügyi rendszer tisztasága felett.”

Bankelnökként így jellemezték: „…átható tekintete van, amely mindent lát, mindenkit ismert, mindenkit megmér, mindenről tud és mindenről és mindenkiről megvan a maga véleménye.”         Egyik munkatársa még életében ezt mondta Popovics Sándorról: A legkivételesebb ember, aki a legnehezebb viszonyok között, egy legyőzött és megcsonkított ország Nemzeti Bankját megteremtette, a stabil magyar valutát életre hívta, és olyan erővel és olyan sikerrel dolgozott, hogy ma a magyar pengő és a Magyar Nemzeti Bank a megingathatatlan szilárdságot és a megdönthetetlen bizalmat reprezentálják kifelé és befelé egyaránt.”

Halála után egy másik így emlékezett meg róla: „Utolsók között gyakorolta az állam szolgáinak feledésbe merülő szolgáló erényét.”

Az 1935-ben elhunyt bankelnököt, az MTA tagját a Kerepesi úti temetőben helyezték végső nyugalomra. Síremlékének férfi alakjai egyszerre sugározzák a gyászt és az erőt.

A Magyar Nemzeti Bank is méltó módon emlékszik első elnökére. Díjat alapított a közgazdaság és a pénzügyek területén kiemelkedő szakmai munkát nyújtó hazai és külföldi szakemberek elismerésére, valamint a bank azon alkalmazottai számára, akik kimagaslóan erősítik a bank szakmai tekintélyét. A korszak pénzügyi zsenijének emlékére, születésének 150. évfordulója alkalmából (2012-ben) pedig ezüst emlékérmét bocsátottak ki.

A Pénzmúzeumban is találkozhattok majd Popovics Sándorral – hogy milyen módon, az legyen meglepetés!

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu