Ön ezen az oldalon van:Szeptember 30. – A népmese napja

Szeptember 30. – A népmese napja

népmese_leader.jpg

Mai írásunkat egy találós kérdéssel kezdjük.  Találjátok ki, mire gondoltunk!

Ismeretlen szerzőjű kitalált történet, amely szájról szájra terjedt, apáról fiúra hagyományozódott, ezért a szövege változott. Hajdanán közös munkák közben szórakoztatták velük egymást a falusi emberek. A főhőst gyakran csodás lények, varázserejű tárgyak segítik. A történet végén a jó legyőzi a rosszat, és elnyeri méltó jutalmát. Szinte mindig így kezdődik: hol volt, hol nem volt….

Bizonyára már mindenki rájött, hogy a feladvány megfejtése a népmese. Ma, szeptember utolsó napján, Benedek Elek születésnapján ünnepeljük a népmese napját.

Elek apó, a nagy mesemondó a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője Kisbaconban (ma Románia, Kovászna megye) született 1859-ben. Mesegyűjtőként (hasonlóan Arany Lászlóhoz, Illyés Gyulához, Kriza Jánoshoz, Móra Ferenchez) a falvakat járva feljegyezte a helyi mesemondók által elmondott történeteket, majd kötetbe szerkesztette nemzeti örökségünk egy részét. Jóvoltából számos népmesét sikerült ilyen módon megőrizni az utókor számára, ezért is jogos, hogy a mai nap az ő munkássága előtt tiszteleg.

2006-ban felállított emlékműve, Elek apó kútja a fővárosi Döbrentei téren áll.

Szeptember 30. a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívása nyomán vált emléknappá. A szervezet azokhoz az olvasni szerető emberekhez fordult, akiknek fontos a népmesék fennmaradása, a bennük rejlő bölcsesség továbbadása a következő nemzedékeknek. Azóta minden évben a könyvtárosok, a pedagógusok, a meséket szerető felnőttek és gyerekek az ország minden táján különböző, a meséhez kapcsolódó programokon vehetnek részt. Ezekkel szeretnék felhívni a figyelmet a magyar kultúrkincs megőrzésére, a múlt tiszteletére, az olvasás és az élőszavas mesélés szépségére.

2021 az Önkéntesség Magyarországi Éve is. Ennek apropóján 168 órán át tartó mesemaratont hirdetett meg a Magyar Olvasástársaság. Ehhez a rekordkísérlethez bárki csatlakozhat, aki vállalja, hogy élőszóban (tehát nem felolvasva) elmesél egy népmesét.

Magyar népmesék rajzfilmen- a hungarikummá vált sorozat

Magyarország első animációsfilm-stúdiójában, az 1957-ben alapított Pannónia Filmstúdió műtermeiben a rajzfilmes remekművek (pl. a Vuk, a Lúdas Matyi, a Mézga család, a János vitéz, a Gusztáv -sorozat, A nagy ho-ho-horgász, a Pom-pom meséi, a Macskafogó stb.) mellett bábfilmek (pl. A legkisebb ugrifüles) is készültek.

A filmstúdió kecskeméti műtermeiben született meg Vízipóknak és barátainak alakja, a Mátyás királyról szóló mondákat bemutató sorozat, és a mai jeles naphoz kapcsolódó Magyar népmesék sorozat. Ennek első epizódjait 1977-ben kezdték el gyártani, és 2011-re már elkészült a 100 rész.

A sorozat indulását és megvalósítását segítette, hogy az 1970-es években a fiatalok nagy érdeklődéssel fordultak a magyar folklór irányába (ennek jeles példája a kibontakozó és azóta is töretlen népszerűségű táncházmozgalom, a több részt megélt Röpülj, páva népzenei tehetségkutató műsor).

A mesék kiválasztását szakértő néprajzkutatók végezték; a rajzfilmek első tervezője, rendezője, szakértője a nemrég elhunyt Jankovics Marcell volt. A mesélő Szabó Gyula hangja, a Kaláka együttes hangszerelte főcímzene, az ágról ágra szálló kismadár és a csőréből előkacskaringozó indák rajza sokunknak szép emlék maradt.

A gazdag népmesekincs gyöngyszemeit feldolgozó részek között megtaláljuk a tündérmeséket, amelyekben minden csoda megtörténhet; az állatmeséket, amelyeknek hősei emberi tulajdonságokkal felruházott állatok, akiknek tetteiből mindig levonható valamilyen tanulság; a nézőket megnevettető tréfás meséket, amelyeknek hősei butaságuk miatt kerülnek mulatságos helyzetekbe.

A népmesék háttérelemei, népviseletbe öltöztetett figurái annak a tájegységnek a motívumkincsét jelenítik meg, ahonnan a feldolgozott mese származik, így a figyelmes néző megcsodálhatja a kalotaszegi, székely, palóc, matyó stb. népművészet elemeit is.

A Magyar népmesék sorozat kulturális kincseink egyike, már a hungarikumaink között szerepel.  Büszkék lehetünk arra, hogy a rajzfilmek egy része már angol nyelven is elérhető, és hogy a világhálón is megtekinthető történetek a távoli országokban is nagy népszerűségnek örvendenek.

2021-ben a Magyar Nemzeti Bank új emlékérme - sorozat kibocsátását kezdte meg a Kecskeméti Rajzfilmstúdió alapításának 50. évfordulója alkalmából. A Magyar népmesék sorozat egy-egy részét felelevenítő veretek előlapján feltűnik a már jól ismert madárka, hátlapján pedig a választott mese címe és egyik jelente.

nepmese-hir.JPG

A pajzán humort sem mellőző mesék könyv alakban is megjelentek, így a történeteket újabb generációk ismerhetik meg, és a kiadás bizonyítja, ma is van igény a népmesékre.

„A mese örök. A mese pedig azért örök, mert a közönsége is örök. Amíg gyerekek vannak, addig mese is lesz, és a gyerekek sem változnak lényegesen, alapállásuk örök”-  írta Csukás István.

A Grimm fivérek pedig így fogalmazták meg a mesék szerepét: „A mesék mint őrzőangyalok kísérnek bennünket egy életen át, miután elhagytuk a szülői házat, és elindulunk az élet sűrűjébe…”

A mesék útmutatóul szolgálnak életünk fordulópontjain, ám ezt csak felnőttként értjük meg. Ha életünkben nem is, a mesékben minden lehetséges! Olvassunk mesét, és nem csak gyerekeinknek!

Teszteljétek tudásotokat kvízünkkel, hogy megtudhassátok mennyire vagytok jártasok a magyar népmesékkel kapcsolatban. KVÍZ

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu