Ön ezen az oldalon van:Június 29. – Nemzetközi Duna-nap

Sok víz folyt már le a Dunán

duna-leader.jpg

Budapest talán legfontosabb földrajzi jellegzetessége, hogy a városon keresztülhömpölyög Európa második leghosszabb folyama, a Duna. A mindennapos viszontlátás miatt ritkán fordítunk külön figyelmet a folyónak, pedig mint látni fogjuk, nem csak Magyarország, de Európa számos országa rengeteget köszönhet a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig kígyózó öreg folyamnak. A Nemzetközi Duna-nap alkalmából összegyűjtöttünk pár szempontot, melyek külön-külön is felbecsülhetetlenül fontossá teszik a Dunát.

Bár Magyarországon, és különösen Budapesten, igazán sajátunknak érezzük a Dunát, valójában érdemes kibékülni a gondolattal: a Volga után ez Európa leghosszabb folyama, így meglehetősen sok ország lakossága él meg hasonló kötődést. Ami azt illeti, e tekintetben a Duna kifejezetten világrekorder, ugyanis 10 országon halad át, vízgyűjtő vidéke pedig további hét országot érint, így joggal birtokolja a „világ legnemzetközibb folyója” címet. Magyarország teljes egészében a folyam vízgyűjtő területéhez tartozik, vagyis – egyszerűen fogalmazva – minden hazánkban hulló csapadék, illetve minden felszíni víz a Duna felé áramlik, s végül a Vaskapu-szoroson keresztül jut el a Fekete-tengerig. Ez az egyetlen adat önmagában sokat mond arról, mennyire jelentős hatással van Magyarország föld- és vízrajzára a folyam.

Dunát lehetne rekeszteni?

A Duna jelenléte számos más szempontból is meghatározó a környező városok, országrészek számára. Kezdjük az ivóvízzel! A Fekete-erdőből a Duna egy kis patakocskaként lép ki, és ezen a szakaszon még olyan tiszta a vize, hogy Baden-Württemberg tartomány jelentős része, illetve a későbbiekben Ulm, Passau és néhány romániai település is közvetlenül a medréből nyeri ivóvízkészletét. Noha a magyarországi szakaszon a vizet már tisztítani kell, a Duna mentén itthon is nagyon elterjedtek a parti szűrésű kutak – többek közt Budapest is ilyenek segítségével fedezi ivóvíz szükségletét.

Magyarországon gazdasági szempontból – a vízellátás mellett – egyértelműen a hajózás, pontosabban a folyami áruszállítás adja a Duna legnagyobb értékét. Napjainkban éves szinten 10 millió tonnákban mérhető az ilyen úton „fuvarozott” áruk össztömege, de bizonyos kiugró években ez az érték a 100 millió tonnát is eléri. A folyam mentén mintegy 15 nemzetközi árukikötő található, Passautól a romániai Sulináig, így nem véletlen, hogy a Duna kiemelten fontos része Európa legnagyobb belvízi áruszállító útvonalának.

Itt tegyünk egy kis kitérőt, ugyanis fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy a Duna hajózhatósága nem egy természetes, magától értetődő adottság, hanem bizony nagyon komoly gazdasági és mérnöki erőfeszítés eredménye. Egészen a reformkorig senki nem vette komolyan azt az ötletet, hogy a folyam természetes adottságait olyan mértékben át lehetne alakítani, hogy az teljes hosszában és az év jelentős részében alkalmas legyen a hajózásra. A valóban forradalmi léptékű Duna-szabályozási program megalkotása elsősorban Széchenyi István nevéhez kötődik, akit kortársai igen gyakran kinevettek és akadályoztak terve végrehajtásában. A legnagyobb magyar elszántsága azonban törhetetlen maradt, amit egy tőle származó idézet is alátámaszt: „Dolgozom szorgalmasan és önérzettel. Ha levágják szárnyaimat – a lábaimon járok. Ha levágják lábaimat – a kezemen megyek. Ha azokat is kitépik, hason fogok csúszni.”

A Duna karbantartása és a hajózási útvonalak biztosítása azonban nem zárult le Széchenyi programjának megvalósulásával – napjainkban újra fontos gazdasági téma, hogy az Unió támogatásával bele kéne fogni egy nagyszabású mederkotrási beruházásba. A munkálatok mellett szól, hogy a végrehajtásuk után sokkal nagyobb hajóforgalmat lehetne bonyolítani a folyamon, ráadásul mindezt az év nagyjából 300 napján. Bár szólnak érvek amellett, hogy a vízi áruszállítás fenntarthatósági szempontból is kedvező – hiszen jóval kisebb az ökológiai lábnyoma, mint például a közúti fuvarozásnak –, ettől függetlenül az is tény, hogy a Duna mesterséges átalakítása, mélyítése komoly hatást gyakorolna a jelenlegi élővilágra – ezért a program jövője napjainkban még vitatott.

A kék Duna zöld szempontból

Ha már érintettük a környezetvédelmi megfontolásokat, térjünk ki kicsit részletesebben is a Duna különleges természeti értékeire! Bár mint említettük, a Dunát eddig is számos mesterséges beavatkozás érintette – nem csak hazánkban, hanem Európa számos országában –, a kontinens többi folyójával összehasonlítva ugyanakkor viszonylag kevés környezeti kár érte, így élővilága nagyrészt megmaradt. A folyó ma is igen gazdag mind a flóra, mind a fauna tekintetében: az áramló víztömegek, a mederfenék, a víz felszíne, a holtágak és az árterek mind-mind különböző feltételeket biztosítanak az élőlények számára. Környezeti értékeket tekintve talán leginkább az árterek jelentősek; nem véletlen, hogy az 1970-es évektől folyamatosan alakultak nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek ezeken a területeken.

Magyarország területén három kiemelten védett övezet található, a Szigetközi Tájvédelmi Körzet, illetve a Duna–Ipoly Nemzeti Park és a Duna–Dráva Nemzeti Park. Utóbbi kettővel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank emlékérméket is kibocsátott, külön ráirányítva a lakosság figyelmét a védendő természeti értékekre.

A Duna-Ipoly Nemzeti Parkot bemutató érméből 10 000 forintos címletű ezüst és 2000 forintos színesfém változat készült. Előlapján, a középmezőben a Dunakanyar Zebegény-Visegrád közötti folyószakaszának ábrázolása látható, előtérben, jobb oldalon a havasi cincérrel, a Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállatával, míg a hátlap a Dunakanyar Zebegény-Visegrád közötti látképét örökíti meg.
Képünkön az ezüst érme látható.

duna-erme-1.PNG

A Duna-Dráva Nemzeti Parkot egy 5000 forintos címletű ezüst emlékérme mutatja be. Az előlapon egy repülő fekete gólya átlósan elhelyezkedő ábrázolása látható, míg a hátlapon a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik jellegzetes táji eleme, a partifecske üregeivel teli szakadópart jelenik meg.

duna-erme-2.PNG
Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu