Ön ezen az oldalon van:A Magyar Nemzeti Bank Bankjegy- és Éremgyűjteménye

A Magyar Nemzeti Bank Bankjegy- és Éremgyűjteménye

érmegyűjtemény_leader.jpg

A jegybanki múzeumok gyűjteményei, tárlatai világszerte különleges csoportját képezik a múzeumoknak és kiállításoknak. A gyűjtemények célja lehet értékmegőrzés, támogatás vagy befektetés is. Míg az egyik jegybank a hazai kortárs művészeket támogatva műalkotásokat vásárol, a másik szobrokat, a harmadik grafikákat is gyűjt, addig a gyűjtemények gerincét szinte mindenhol a régi pénzek, banktörténeti tárgyak, és dokumentumok adják. A legtöbb jegybanki gyűjteményt ingyenesen tekinthetik meg az érdeklődők. Az új idők kihívásainak megfelelően egyre több a digitálisan elérhető tartalom, a gyűjtemény egy része online is elérhető, a kiállításokról virtuális bemutató ad ízelítőt.

Nincs ez másként a Magyar Nemzeti Bank esetében sem, de nézzük, hogyan is alakult Magyarország ma már második legnagyobb numizmatikai gyűjteményének sorsa.

 A Magyar Nemzeti Bank gyűjteményének kezdeteiről sajnos nem sok forrás maradt fent. Kezdetben az értéket a nemesfémek - az arany- és ezüstrudak, valamint érmék - jelentették. A jegybank szerepét 1878-tól az első világháborút követő időszakig az Osztrák–Magyar Monarchia közös bankja, az Osztrák–Magyar Bank töltötte be. A monarchia felbomlásával a közös banknak is felszámolás lett a sorsa. A megállapodás szerint a bank vagyonának 30%-a illette meg Magyarországot. Ezek között voltak az említett nemesfémek is. A Magyar Nemzeti Bank 1924-es alapítása után az általa kibocsátott bankjegyeknek még valódi nemesfém fedezetet írt elő a törvény. Ezek között lehettek feltehetően a már forgalomból kivont arany- és ezüstpénzek, régi korok érméi is, amelyeknek forgalmi értéke már nem volt, nem nemesfémtartalmuk szerinti belső értékük azonban igen. Elvétve maradt fenn adat történeti értékű régi érmek felajánlásáról, vásárlásáról, de a szisztematikus gyűjtés csak a második világháború után kezdődött el.

A második világháború után a múzeumi életet is újjászervezték Magyarországon. 1946-ból található információ egy ún. Bankmúzeumról, majd három évvel később egy háromtagú bizottság vette át a muzeális értékek kezelését a bankban. Ez megfelelt a bank értékkezelési gyakorlatának, mely szerint az értékeket kettő, vagy három ember kezelheti együttesen. A formálódó, de akkor még állandó kiállítótérrel nem rendelkező gyűjteményt a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja védetté nyilvánította.

1974-ben, a bank alapításának 50. évfordulóján a gyűjteményt hivatalosan is elismerték közgyűjteménynek, működési engedélyt kapott. Ekkor szervezték meg az első állandó kiállítást, amely a Szabadság téri székház földszintjén kapott helyet, s lett otthona mind a gyűjteménynek, mind a kiállításnak 2004-ig. 1986-ban szakmúzeumi besorolást kapott a Művelődési Minisztériumtól.

A gyűjteményi kollekció folyamatosan gyarapodott. Kezdetben főleg a bank alkalmazottai mind hivatalos, mind magánszemélyi minőségükben történt adományai jelentették a gyarapodás fő forrását. A Magyar Nemzeti Múzeum duplumaiból is került szép számmal a banki kollekcióba. Mintegy kötelespéldányként a mindenkori kibocsátások forgalmi, próba-, illetve mintapéldányainak két-két darabja is a gyűjteményt gazdagítja, csakúgy, mint a partner jegybankok kibocsátásai. Egy idő után elindult a vásárlás is numizmatikai kereskedőktől, árverező házaktól, magánszemélyektől.

A gyűjteményt a fém- és papírpénzeken kívül ma már verőtövek, nyomólemezek, a pénzverés és a bankjegygyártás egyes fázisaihoz köthető próbák, nyomatok, grafikák, történeti értékpapírok és banktörténeti tárgyak, dokumentumok, valamint egy kisebb numizmatikai szakkönyvtár teszi teljessé.

Az „50 éves az MNB”, majd a „Pénzkibocsátás Magyarországon” című állandó kiállítás a magyar pénztörténetet kísérte végig a kibocsátott pénzek alaptípusait felvonultatva az első pénztől, Szent István király ezüstből készült denárjától a mindenkori legújabb kibocsátásokig.

1998-tól évente új tematikus tárlat mutatta be a gyűjtemény sokoldalúságát. Akkor az 1848–49-es-es forradalom és szabadságharc 150., a következő évben az MNB alapításának 75. évfordulója adott erre alkalmat. A régi kiállítások hangulatát ma már csak a kiállításvezető katalógusok őrzik.

Később döntés született egy nagyobb alapterületű, többfunkciós Látogatóközpontról, amely a Szabadság téri székház félemeletén nyílt meg 2004 márciusában, s fogadta a csoportokat, egyéni látogatókat tíz éven keresztül, egészen 2014-ig. A régi és új pénzeken kívül egy régi trezorszekrénnyel, a bankban használt munkaeszközökkel, aranyrudakkal berendezett banki szobát is meg lehetett tekinteni, sőt, az aranyrudak közül egyet meg is lehetett emelni.

2018-ban, a Budai Várban, a régi Városháza felújított épületében nyílt meg a Bölcs Vár, ahol mintegy 200 érméből álló kiállítást tekinthettek meg a látogatók. A Királyok pénzei – Budavári pénzverés a középkorban című tárlat a középkori magyar pénzverés történetébe enged bepillantást. A kiállítás a világjárvány kitörése miatt bevezetett korlátozások miatt jelenleg nem látogatható.

Magyarország második legnagyobb rendszerezett numizmatikai közgyűjteményének darabjait a kiállítások mellett régebben csak nyomtatott formában, kiadványokban, szak- és ismeretterjesztő cikkekben lehetett bemutatni, ma már erre az internet és a digitális világ sokkal nagyobb teret nyújt. Ma már egyre több az interaktív program is, a múzeumpedagógiai foglalkozás, a tematikus, akár interaktív tárlatvezetés, kvízek, szórakoztatva tanító rejtvények.

A gyűjtemény hamarosan új, méltó otthont kap egy történelmi múlttal rendelkező épületben, a Buda Palotában. A Pénzmúzeum a korábbinál jóval nagyobb területen, és több funkcióval várja majd a látogatókat.

A Pénzmúzeumban Európa leginnovatívabb jegybanki élménytere kerül kialakításra – mely Magyarországon előzmény nélküli. Az intézmény koncepciója az élményalapú ismeretterjesztésre épül: a látogatók a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatokat a múzeumi élmény által, kreatív, XXI. századi eszközökön, interaktív aktivitásokon keresztül fedezhetik majd fel.

A Pénzmúzeum további célja, hogy a kiállításban szereplő régi pénzek, értékpapírok és más numizmatikai emlékek segítségével nemcsak a múlt, hanem a jelen pénzügyeit is közelebb hozza a látogatókhoz.

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu