Ön ezen az oldalon van:Matolcsy György: Európa jövője, a jövő Európája

Matolcsy György: Európa jövője, a jövő Európája

A világ, ezen belül Európa és az EU jövőjét a koronavírus-járvány éppen annyira alakította át, mint korábban a 2007–2009-es globális pénzügyi válság. Miben változott Európa, ezen belül az EU jövője?

Elsőből második hadszíntér lett

Nyugat-Európa második világháború utáni újjáépülése – ami az USA stratégiai támogatásával történt – Washington számára egy nyugati rivális gazdasági hatalmat hozott létre. Ezt próbálta megállítani az 1970-es évtized amerikai pénzügyi és kereskedelmi hadviselése. A német egyesítés és az euró már politikai és pénzügyi riválist teremtett. Ezt állította meg az USA a 2007/2009-es pénzügyi válsággal, ami krízist okozott a görögöknél, majd az eurózónában is. A brexit, majd a mostani válság gyenge európai kezelése azt jelzi, hogy az USA-nak már nem kell számolnia egy azonos erejű nyugati hatalom versenyével. Csak arra kell figyelnie, hogy Nyugat-Európa és Oroszország gazdasági kapcsolatrendszeréből ne lépjen elő előbb politikai, később pedig katonai szövetség.

EURÓPA GLOBÁLIS TÉRVESZTÉSE FOLYTATÓDIK

Az USA erőteljesen Ázsia felé fordulhat és Európa – a korábbi fő hadszíntér – veszít jelentőségéből. Kelet – a Közel-Kelet, India, az ASEAN-csoport, Kína, Japán és a két Korea – az USA teljes figyelmét követeli.

A katonai erő, a diplomácia, a pénzügyi és gazdasági befolyás, a beruházások és a K+F terén az EU tovább veszít korábbi súlyából. Ennek döntő oka, hogy lemarad a 2020-as években – amely az 1970-es és 1940-es évtizedekre emlékeztet – a pénzügyi, kereskedelmi és az új típusú hadviselés eszközeinek kifejlesztésében. A két fő hadviselő fél – USA és Kína – hatalmas innovációs áttöréseket érnek el az összetett versengés összes területén, ebből azonban az EU lényegében kimarad.

Az EU nem képes Európa integrálására

Elmaradhat az EU további keleti, délkeleti bővítése is. Az EU elvileg felhasználhatná ezt a háborús évtizedet arra, hogy majdnem teljesen integrálja Európát keleten (Ukrajna), délen (Balkán), északon (Norvégia) és középen (Svájc), de az ehhez szükséges politikai és irányítási képességekkel nem rendelkezik, a pénz pedig nem elégséges ennek a végrehajtására.

Az eurózóna bővül, de a belső törésvonal mélyül

Az EU legerősebb pontja egyben a leggyengébb területe is: ez a közös pénz. Az eurót a nyugat-európai nemzetek új háborújától és a keleti birodalomtól való félelem hozta létre. Abban a pillanatban jött létre (Maastricht, 1992), amikor megszűnt a külső fenyegetés (Szovjetunió felbomlása, 1992). Megszületése egybeesik létezési okának megszűnésével.

Ma két eurócsoport él együtt egy eurózónában: az északiak és a déliek. A mostani válságkezelés végleg jelezte, hogy nem csupán a gazdasági fejlettség, hanem az életmód, életfelfogás terén sem egységes Európa. A válság során az északiak jelentősen növelték a déliekhez képest már korábban is jelentős előnyüket. Ez így lesz az egész évtizedben.

Az Európai Unió hármas adósságot halmoz fel

A válság alatt minden tagállam államadóssága nőtt, ez az államadósságok első szintje.

Az Európai Központi Bank – helyesen – jelentősen növelte mérlegét, ezzel megmentette az eurózónát a gazdasági összeomlástól. Ez az államok második eladósodási szintje. Az eurózóna kormányai és a közös jegybank együtt nagyjából a GDP negyven százalékát fordították válságkezelésre, de ezzel sem előzhették meg a belső fejlettségi törésvonal erősödését.

Közben az EU arról döntött, hogy a teljes közösség is elindul az eladósodás útján: a mostani 750 milliárd eurós kötvénykibocsátás csak az első lépés. Ez az eladósodás új, harmadik szintje.

Ezzel az EU rálépett a japán útra, ami két elveszített évtizedet és a GDP 260 százalékát elérő államadósság felhalmozását hozta a távol-keleti szigetország számára. Innen már nehéz a visszaút.

A kettős euró, mint megoldás

Az Európai Unió a közös fizetőeszköz miatt valójában eurócsapdában van. A közös pénzpolitika az északiaknak fejlődést hoz, a délieknek további lemaradást. Ezen nem segít a hármas eladósodás, mert a pénz nagyobb mennyisége nem oldja fel a pénz minőségi hátrányát: a közös monetáris politikát és az egységes árfolyamot.

Külön euró kellene az északiaknak és a délieknek. Ez ma lehetetlennek tűnik, ám csak az évtized elején járunk. Az új digitális jegybanki pénz megteremti az elvi lehetőséget az európai monetáris mozgástér tágítására és egy kettős árfolyamrendszer bevezetésére.

Ahogy harminc évvel ezelőtt nem az euró bevezetéséről kellett volna dönteni, hanem a szolgáltatások egységes piacának megteremtéséről, most sem a hármas eladósodás, hanem a kettős euró a megoldás.

P. S.

„Minden tett egy gondolatból hajt ki” – Ralph Waldo Emerson.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

forrás: Magyar Nemzet

A rovat első írását IDE, a másodikat IDE, a harmadikat pedig IDE kattintva olvashatjátok el.

 

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu