Ön ezen az oldalon van:Március 8. – Nemzetközi nőnap

Nők a szakmában

nők napja_header .jpg

A nők bejutása a tudományos, gazdasági, informatikai, mérnöki és más, nagy presztízzsel járó szakmákba kicsit sem volt zökkenőmentes az elmúlt évszázadokban. Sokaknak nem csak a berekülés nehézségeivel, de a támogatás és elismerés teljes hiányával is szembe kellett nézniük. Bár napjaink generációjának már vitathatatlanul könnyebb dolga van, akadály továbbra is akad bőven. Ezek leküzdéséhez azonban erőt adhat, ha felidézzük néhány kivételes nő alakját, akik a legnehezebb körülmények között is óriási teljesítményt tettek le az asztalra.

A nők elismerésért és egyenjogúságért folytatott küzdelme az 1800-as évek elején vett igazán lendületet. A fejlődő országok egyetemei ekkoriban kezdték engedélyezni a női hallgatók felvételét néhány szakon, s ennek következtében új lehetőségek nyíltak meg mind egyéni, mind társadalmi szinten. A felsőoktatáshoz való hozzáféréssel csak egy kapu nyílt ki, de mögötte rögtön megjelent száz újabb zárt ajtó, hiszen az új lehetőségek számtalan új akadályt is gördítettek az önerejükből érvényesülni vágyó hölgyek elé.

Sokan mai napig küzdenek olyan társadalmi előítéletekkel, melyek szerint ha egy nő a hivatását választja, az egyenlő azzal, hogy a karrierjét a családja elé állította. Számtalan szakmai buktató és akadály nehezíti a karrierutakat – az előrejutást megakadályozó üvegplafontól a nemek közé éket verő bérszakadékig. Azok a nők, akik mindezek ellenére végigküzdötték magukat a siker felé vezető úton, olyan példát teremtettek, melyre mindkét nem képviselői felnézhetnek.

Erős és hiteles nők

Számtalan kiemelkedő nevet említhetnénk, hiszen olyan alakok, mint a leprásokat kezelő kalkuttai misszionárius, Teréz anya, a radioaktivitás úttörő kutatója, Marie Curie, vagy a szépirodalom terén maradandót alkotó Jane Austen megkerülhetetlenül beleírták magukat a történelemkönyvekbe. Ebben a cikkben azonban a sokat emlegetett nevek helyett inkább néhány kevésbé ismert, mégis hatalmas életművet alkotó nőt emelnénk ki.

Kezdjük egy „hazánk lányával”, Vilmával, aki a 19. század második felében az orvostudomány terén alkotott kiemelkedőt, s aki nem mellesleg elsőként jutott ahhoz a privilégiumhoz, hogy nőként praktizálhatott Magyarországon. Nevéhez fűződik számos nők és gyerekek egészségvédelmére irányuló kutatás, de első női orvosként a szegények ellátásának fejlesztéséért is rendkívül sokat tett. Hugonnai a szakmai munkája mellett, a századfordulón vitriolos sajtóvitát vívott annak érdekében, hogy a társadalom engedjen nagyobb szabadságot a nőknek a szellemi életben való részvételre, s ennek részeként tanulmányt is írt A nőmozgalom Magyarországon címmel.

Hugonnai Vilmának kortársa volt a nagyhatású dán szeizmológus és geofizikus, Inge Lehmann, akinek nem kisebb tudományos eredményt köszönhetünk, mint a Föld belső magjának felfedezését. A földmag folyékony külső és szilárd belső részét elválasztó, 5000 kilométer mélyen húzódó geológiai övet az ő tiszteletére mai napig Lehmann-felületnek hívjuk.

A gazdaság zárt világa

A gazdasághoz és pénzügyekhez kötődő tudományterületeken sokáig elképzelhetetlen volt, hogy nőket is engedjenek szóhoz jutni, pedig napjainkban már két női közgazdászról is tudunk, akiknek a munkásságát Nobel-díjjal ismerték el. Elinor Ostrom 2009-ben nyerte el a kitüntetést, amit a közjavak átfogó és rendhagyó elemzésével érdemelt ki. Kutatásai az önérdek és közjó konfliktusait állítják középpontba, többek között a közgazdaságtan területén jól ismert példa, a közlegelők esete alapján. Mások mellett neki köszönhető az a felismerés, hogy a közgazdasági analízis alkalmazható a társadalmi szervezetek vizsgálatára is, hiszen a háztartások, az állami intézmények vagy egyesületek működése is értelmezhető gazdasági tranzakciókon keresztül.

Esther Duflo kitüntetése egészen friss: 2019-ben vehette át a Novel-emlékdíjat, melyet férjével, Abhijit Banerjee-val és egy másik amerikai közgazdásszal, Michael Kremerrel megosztva kaptak. Kutatásaik a szegénység elleni küzdelemre, elsősorban India és Afrika embertelen körülmények között élő közösségeire irányultak. Munkásságuk sokat segített abban, hogy a fejlett államoknak és nemzetközi szervezeteknek milyen beruházásokat célszerű támogatniuk ezekben az államokban. Duflo a díj átvételekor külön kiemelte, hogy reméli, az elismerés ahhoz is hozzájárul majd, hogy minél több nő válassza ezt a hivatást.

Ha már a gazdaság világát vizsgáljuk, említsünk itt meg két, napjainkban is aktív pénzügyi-gazdasági felsővezetőt, akik a maguk területén egyértelműen úttörők voltak. Christine Lagarde jelenleg az Európai Központi Bank elnöke, de előtte a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójaként, korábban francia pénzügyminiszterként, még korábban egy amerikai ügyvédi iroda elsőszámú vezetőjeként dolgozott. Mindegyik pozícióban ő volt az első, aki női vezetőként töltötte be a posztot. Hasonlóan pionír pályát mondhat magáénak Janet Yellen is, akit 2014-ben elsőként neveztek ki nőként az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnökének, idén pedig szintén első nőként vállalta el az Egyesült Államok pénzügyminiszteri pozíciójára szóló felkérést.

A lovagrendtől a csatahajókig

A teljesség igénye nélkül, tekintsünk pár példát más, különleges szakmákból és tudományterületekről is! Itt van például, aki biológusként a neurodegeneratív betegségeket vizsgálja, azon belül is kiemelten kezeli az időseket leginkább veszélyeztető, Alzheimer- és Parkinson-kórt. Az oxfordi professzornőt 2000-ben Brit Lovagrenddel tüntették ki, majd 2001 júniusában nemesi címet is kapott, amely feljogosítja a Greenfield bárónője megnevezésre.

A neurológiáról átevezve a matematika területére találkozhatunk Grace Murray Hopper ellentengernaggyal, aki elsőként írt olyan fordítóprogramot, ami képes valamilyen programozási nyelvet a számítógép számára lefordítani. Grace Hopper nevét ma nem csak az Egyesült Államok Haditengerészetének egyik rombolója, a USS Hopper, de az USA Nemzeti Energiakutató Tudományos Számítóközpontjának leggyorsabb számítógépe, a Cray XE6 "Hopper" is viseli. És ha már számítástechnika: ne hagyjuk ki az „internet királynőjét” sem! Radia Perlman, programozó és hálózati mérnöknek köszönhető a hálózati hidak működéséhez elengedhetetlen STP (spanning-tree protocol) feltalálása, ami lényegében a szerverek közti információáramlás forgalmi irányítását végzi.

A cél a siker

Összegezve elmondhatjuk, hogy bár napjainkban a nők számára már – elméletben – szabad az út a különböző szakmák vagy tudományágak felé, az érvényesüléshez még ma is sokszor komoly küzdelmek árán vezet az út. A magánélet és a szakmai célok összeegyeztetésével kapcsolatos társadalmi elvárások óriási nyomást fejtenek ki, melyekkel szemben csak a legerősebb személyiségek képesek kitartani. Azok az életpályák, melyek sikerrel veszik ezeket az akadályokat, mind férfiak, mind nők számára követendő példát nyújtanak a tehetség, a szakmai alázat és az elhivatottság diadalára.

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu