Ön ezen az oldalon van:Május 17. - Az Információs Társadalom Világnapja

Május 17.  - az Információs Társadalom Világnapja

információ_leader.jpg

Ez a nap elsősorban az internet tudatos használatának fontosságára, illetve a digitális megosztottság kihívására hívja fel figyelmünket. Az alábbiakban azt járjuk körbe, miért van jelentős szerepe a témának egyéni és társadalmi életünkben.

A történet egészen 1844 májusáig nyúlik vissza, Samuel Morse ekkor küldte el az első nyilvános üzenetet telegráf vonalon Baltimore és Washington között (egészen pontosan május 24-én). Ezzel felmérhetetlen távlatok nyíltak az emberiség kommunikációs lehetőségei előtt. A forradalmi lépés jelentőségét mind a társadalom, mind a szakemberek, mind pedig a kormányzatok képviselői felismerték. A technológia terjedésével nyilvánvalóvá vált, hogy globális együttműködésre van szükség a rendszer előnyeinek kiaknázásához – és kihívásainak leküzdéséhez.

Két évtizeddel később, 1865. május 17-én – tisztelegve Samuel Morse sikeres projektje előtt - széleskörű nemzetközi találkozóra, akkori szóhasználattal konventre került sor. - Ez az időtartam soknak tűnhet, de idézzük csak fel az akkori kommunikáció lassúságát, Európa szabadságharcoktól és forradalmaktól lángoló időszakát, és a technológia terjedésének sebességét is. - Az egyeztetésen 20 akkori európai ország vett részt (ezek területei napjainkban 16 országban találhatók meg), többek között az Osztrák-Magyar Monarchia képviselői is.

A május 17-i találkozót több kisebb egyeztetés, konferencia előzte meg, az alapító dokumentum és szerződések elfogadása ezen a napon történt. Létrejött az első olyan nemzetközi szerződés, mely az információs- és kommunikációs vonalak szabályozásáról, és együttműködésről szólt, illetve egy nemzetközi szervezet, a ma is létező ITU (International Telecommunication Union – Nemzetközi Telekommunikációs Szövetség). A találkozó rendelkezései 1866 január elsejétől léptek életbe. A konvent résztvevői számára egyértelmű volt, hogy az információs és kommunikációs eszközök globális hálózatban működhetnek, és ezt nemzetközi összefogással lehet üzemeltetni. Már 150 éve felsejlettek azok a rendszerek, melyek napjaink gazdasági és társadalmi működését alapvetően befolyásolják.

Ezen esemény tiszteletére száz évvel később, 1973-ban május 17-ét nemzetközi Telekommunikációs Napnak jelölték ki, 2005-ben pedig a tuniszi információs társadalom világtalálkozón az Információs Társadalom napjának nevezték ki.

A világnap történetének megismerése többet nyújt a gyökerek keresésénél. Felhívja a figyelmünket, hogy napjaink infokommunikációs világának története milyen régre nyúlik vissza, de még fontosabbak azok a hangsúlyeltolódások, melyek ezt a történetet jellemzik. A kezdetben technológia központú megközelítés a terjedéssel párhuzamosan egyre inkább társadalmi kérdéssé válik.

Az információs társadalom fogalmának számos teoretikusa van, munkásságukra az jellemző, hogy ennek a rendkívül szerteágazó jelenségnek egy-egy szeletére, aspektusára helyezik a hangsúlyt (a többit sem feledve). Van, aki az új közösségekben, van, aki az ellenőrzés szerepében, akár az új tanulási formákban, vagy társadalmi együttműködésekben találja meg a fókuszpontot, ezek alapján beszélhetünk harmadik hullámról, poszt-indusztriális-, tudás-, sőt kontrolltársadalomról is. Az információs társadalom azért jó megközelítés, mert azt emeli ki, hogy jelenkorunkban az információnak van meghatározó szerepe. Természetesen az információnak minden korban kulcsfontossága van és volt (gondoljunk akár csak arra a példára, amikor az ókori Egyiptomban a vezető réteg csillagászati tudása segítségével tartotta fent vezetői hitelességét).

Napjainkban két dolog miatt lett az információs társadalom formáló erő: először is mert ma már a közösség minden tagjának (és nem csak dedikált csoportoknak) kell információtudatosnak lennie. E mellett pedig azért, mert a digitális kultúrának hála az információ ma már nem csak a tudás alapja, hanem információ a pénzünk, a viselkedésünk, az egészségügyi és mentális állapotunk, a valóságérzékelésünk is. Ezért hívjuk napjainkat információs társadalomnak.

Nagyon sokat fogunk még foglalkozni a Pénzmúzeumban azzal, hogy milyen gazdasági, történelmi és biológiai folyamatok formálták mai világunkat, és ezek merre vezetnek. A fogyasztói társadalom üzleti modelljei és az infokommunikációs technológiák segítségével az emberiség megvalósította ősi vágyait, ezzel párhuzamosan bolygónk összezsugorodott és az erőforrások (pénz, idő, energia, víz, nyersanyagok stb.) intelligens felhasználása kulcskérdéssé vált. Ma a világ egy eddig elképzelhetetlen mértékben összetett, gyorsan változó környezet, ahol életünk számos aspektusát olyan tényezők határozzák meg közvetlenül, amiket csak digitális környezeten keresztül érzékelhetünk egyáltalán.

Ezen összetett világban a gazdasági és társadalmi modellek a kényelem felé terelik használóikat, ami egy értékes, de kockázatos helyzet. Valódi értékteremtő környezetté tudatossággal, új képességekkel tehetjük. Ezen képességeket tanulni és alkalmazni kell, különben csak termékek, és nem haszonélvezők vagyunk. Két kulcskompetencia szorosan összetartozik, az egyik a pénzügyi írástudás, a másik az információs írástudás.

A Pénzmúzeum egyik legfontosabb célkitűzése pontosan a magyar pénzügyi kultúra, írástudás fejlesztése. Kiállításaival, tananyagaival, tudományos ismeretterjesztésével, játékos oktatásával, tudástárával ezen dolgozik.

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu