Ön ezen az oldalon van:Hunyadi Mátyás rendkívüli pénzreformja

Hunyadi Mátyás rendkívüli pénzreformja

I. Mátyás_leader.jpg

A közgazdaságtanban Kopernikusz-Gresham törvény néven ismert az a tézis, amely kimondja, hogy amennyiben egy gazdasági rendszerben kétféle pénz van forgalomban, a rossz minőségű pénz mindig kiszorítja a jobbat, az értékállóbbat. A piac szereplői közül azok, akik mind a rossz, mind a jó pénzzel rendelkeznek, igyekeznek megszabadulni a rosszabbtól, és az értékállóbbat tartalékolják. Ezért a gazdasági életben az értéktelenebb pénz fog forogni.

Ugyancsak a lengyel csillagász, Kopernikusz fejtette ki, hogy a jó minőségű pénz „méltóságát, rangját” nemcsak annak a nemesfémtartalma adja, hanem az is, hogy ki verette azt a pénzt.

Valószínű, hogy Hunyadi Mátyás király nem ismerte (noha kortársa volt Kopernikusz) egyik megállapítást sem, mégis neki sikerült a XV. századi hazai pénzviszonyokat rendezni.

A korábbi pénzromlás megállítására hozott új szabályokat az országgyűlés jóváhagyásával 1467. március 25-én hirdették ki. Eszerint a király az ország 5 pénzverdéjében (Budán, Kassán, Körmöcbányán, Nagyszebenben, Nagybányán) a Zsigmond király-kori ezüstpénz mintájára verette az ezüstpénzt. A rögzített „árfolyam” alapján egy aranyforintért 20 ezüstgarast vagy 100 ezüstdénárt vagy 200 obulust adtak.

Az aranyforintok előlapjára, az ezüstdénárok hátlapjára a Mátyás által nagyon tisztelt Szűz Máriának a képe került.  innen ered a máriás elnevezés. Magyarország védőszentjének és a gyermek Jézusnak az éremképként történő ábrázolása egészen 1939-ig jellemző a hazai pénzverésben. A pénzek felirata, a Patrona Hungariae a pénzérmék nagyságától függően teljes vagy rövidített formában olvasható.

Az állandó értékű, jó minőségű pénz veretése miatt a királyi kincstár bevételektől esett el, így ezt Mátyás a „rendkívüli” adókkal pótolta.  Uralkodása idején a „rendkívüli” adók egyre rendszeresebbé váltak, nagyjából évente vetették ki a jobbágyokra (egy jobbágyporta évi rendes adója ekkor száz dénár volt, emellett kellett fizetniük a „rendkívüli” adót is).

A pénzreform jótékonyan hatott a korszak hazai gazdaságára: felére csökkentek a kamatok (10%-ról 4-5 %-ra); fellendült a külkereskedelem, és az állatkivitelből jelentős bevételre tettek szert a hazai kereskedők; a külföldi kereskedők a jó minőségű magyar aranyforintokat odahaza nagy haszonnal válthatták be; növekedett a vámokból származó jövedelem.

Mátyás a pénzreform mellett a pénzügyek igazgatását is újjászervezte: a sokszor köznemesi vagy polgári származású, képzett, megbízható, a király irányítása alá tartozó kincstartó lett az összes királyi jövedelem kezelője, és ő nevezte ki az adószedőket is (az 1467-es pénzreform „atyja” a később bárói méltóságra emelt Ernusz János budai zsidó polgár volt).

Mátyás pénzreformjának köszönhetően az aranyforint-ezüstdénár árfolyama stabilizálódott, és 1521-ig nem változott a pénz értéke.

Érem fotók: Benkő Sándor, Art-foto.

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu