Ön ezen az oldalon van:Hímestojás és gazdagság

Hímestojás és gazdagság

A pénzt nem a nyuszi tojja – ezt az álhírt a Pénzmúzeum határozattan cáfolja, de ettől a félreértéstől eltekintve, a húsvéti hagyományok természetesen számunkra is különösen fontosak. Annál is inkább, mivel a húsvéti ünnepekhez számos olyan gondolat kapcsolódik, melyek nem csak pénztárcánk és személyes életmódunk, de közös kultúránk, társadalmi és gazdasági viszonyaink szempontjából is meghatározóak.

husvet-leader-2.png

A keresztény gyökerekre épülő európai országokban a húsvét mai napig rendkívül fontos és színes ünnep maradt. A Biblia szerint Jézus Krisztus nagypénteken halt kereszthalált, és a harmadik napon, tehát húsvéthétfőn támadt fel, ezért a keresztény hagyományokkal rendelkező társadalmak számára az összes vallási ünnep közül ez a legszentebb. A húsvét kulturális jelentősége még napjainkban is, mikor a vallásos keretek kevésbé hangsúlyosak, világszerte rendkívül jól megmutatkozik. Ebben szerepe lehet annak is, hogy a keresztény húsvét mellett, a tavasz kezdetét jelző nap-éj egyenlőség időszakához szinte minden történelmi korban kapcsolódtak különböző rítusok, ceremóniák. A zsidóság például ilyenkor ünnepli a peszách-ot, de bizonyítékok vannak arra is, hogy az angol Easter és a német Oster szavak egy pogány germán – talán termékenységi – istennő, Ostara nevéből származnak.

A téli, sötét hónapok után valószínűleg egyébként is minden korban természetes igénye volt az embereknek a nagy tavaszköszöntő ünnepre, mely hangulatával, színeivel és minden kapcsolódó szokásával együtt a megújulás és a feltámadás üzenetét hordozta. Az a rendkívül gazdag szellemi és kulturális örökség, ami a különböző népszokások révén a húsvét ünnepéhez kötődött, ma is számos tekintetben tovább él, és folyamatosan változó, mégis lényegi tulajdonságait megőrző hagyományként öröklődik generációról generációra. Ez a nemzedékeken átívelő kulturális kincs kézzelfogható, alapvető igazságokat tartalmaz az emberek egyéni és társadalmi életével, illetve annak kiteljesítésével, gazdagításával kapcsolatban, így igazságait ma is aktuálisnak és érvényesnek vehetjük.

Mikor jön a sonka?

A húsvét legfontosabb üzenete a testi-lelki megújulásról szól, vagyis egy lehetőségről az újrakezdésre, a tapasztalatokból való építkezésre és fejlődésre. A kereszténység 40 nap böjtöt ír elő húsvét előtt, de hasonlóan nagyjából erre az időszakra esik a muszlim világ ramadán hónapja is, mely szintén az élvezetekről való lemondásról és a szigorú önmegtagadásról szól. A böjtnek természetesen nem célja a gazdagodás, de a kiadós ételek és az élvezetek ideiglenes feladása a lelki egyensúly mellett anyagi szempontból is hordoz előnyöket. A hamvazószerdán induló böjtidőszak pénzügyi hatásairól itt  írtunk.

A böjt végét az egyház tanításai szerint nagypéntek jelzi, ez az utolsó, és egyben legszigorúbban vett napja ennek az időszaknak. Ezt követően, nagyszombaton délben megszűnik a böjt – és a kereszténység nagyszombatról húsvétvasárnapra virradó éjszaka ünnepli Jézus feltámadását. Vasárnap ennek megfelelően ünnepi szentmisét tartanak, melyhez hozzákapcsolódik az ételszentelés hagyománya: régen ilyenkor letakart kosarakkal érkeztek a templomba a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt, mivel ezek az ételek a népszokások szerint a megújulást, az újjászületést és Jézus Krisztus áldozatát szimbolizálták. Húsvéthétfő az ünnepi időszak utolsó napja, mely hagyományosan a tavasz üdvözléséről és a különböző szimbólumokkal gazdagon átszőtt locsolkodási rituálékról szól.

Szabad-e locsolni?

Locsolómban kölni víz, öntöm minden nőre,
Azért arra vigyázok, ne szédülj el tőle.
Versemen a lányok nem csak nevetnek,
locsolásért pénz is jár a gyereknek.

 

A locsolkodás, bár legszorosabb értelmét tekintve a nők és lányok termékenységét hivatott elősegíteni, tágabban értelmezve általában a család, a közösség gyarapodását is szolgálja. Részben ezzel van összefüggésben, hogy a locsolóverseknek mindig is szerves része volt a pénzbeli jutalomra való célozgatás. A gyakorlatban ezen a napon a fiúk házról házra járva akár jelentősebb összegeket is összegyűjthettek, mely – a pálinkagőzös húsvéthétfőt kipihenve – sokak számára jelentett jó alapot valamilyen későbbi, nagyobb megtakarításhoz.

Noha a húsvétnak hazánkban egyértelműen ez a legismertebb anyagi vonatkozása, külföldön több olyan szokás is él, melyek közvetlen kapcsolatba hozzák a pénzt húsvét ünnepével. Angliában például több száz évre visszavezethető hagyománya van az úgynevezett „Maundy money”-nak, mely egy különleges, kifejezetten húsvét alkalmából veretett, jótékonysági célokat szolgáló érme. A szokás az utolsó vacsora bibliai történetére épül, melynek során Jézus megmosta tanítványai lábát, ezzel is kimutatva alázatosságát. A brit királyi család körében a 13. század óta élt a hagyomány, hogy Jézus példáját követve, nagycsütörtökön megmosták néhány szegény ember lábát, és egyidejűleg ajándékot is adtak ezeknek az alattvalóknak. Később a szokás átalakult, és maga a ceremónia eltűnt, de az ajándékozás gesztusát II. Károly 1662-ben felújította, és erre a célra rendkívül értékes, ezüstből készített érméket veretett, melyeket a húsvéti ünnepek alatt, véletlenszerűen osztottak ki a szegények között. A húsvéti érmék szokása ezt követően évszázadokig fent maradt.

Tegyünk a megújulásért!

A látványos, pénzhez kapcsolódó szokások mellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az ünnep mélyebb és általánosabb szinten is a megújulást, fejlődést, gyarapodást helyezi középpontba. A tavasz eljövetele, a természet megújulása és az ezzel járó felszabadulás és energia sokak számára adhat lendületet ahhoz, hogy új célokat jelöljenek ki, és ennek érdekében változtassanak szokásaikon, régi rutinjaikon.

Aki ennek jegyében maga is szeretne konkrét lépéseket tenni, és a gyakorlatban is a gyarapodás, pénzügyi fejlődés útjára lépni, annak összegyűjtöttünk pár tippet és alapelvet, melyeket érdemes átgondolni és megfogadni.

1. A megtakarítás legjobb eszköze, ha kiszámoljuk, nagyjából mennyi pénzt tudunk havonta félretenni, majd ezt az összeget automatikusan átutaljuk minden hónap elején egy megtakarítási számlára, és csak a maradékból gazdálkodunk.

2. Érdemes egy jól meghatározott megtakarítási célt kitűzni magunk elé, mivel ez segít abban, hogy határozottak és motiváltak maradjunk.

3. Célszerű átgondolni a havi kiadásainkat, és lefaragni azokat, amelyekre nincs igazán szükségünk. Ehhez a legjobb eszköz a havi költségvetés, amit akár egy darab papíron is lehet vezetni, de ma már számos applikáció is használható erre a célra.

4. A kiadások elhagyásakor ne legyünk túlzottan szigorúak magunkhoz. Ha minden haszontalannak ítélt, apró örömöt kizárunk az életünkből, fennáll a veszélye, hogy nem fogjuk hosszú távon is tartani magunkat az elhatározásunkhoz. A legjobb az, ha az apró örömökre, egy szelet csokira vagy egy jó kávéra is szánunk valamennyi pénzt, de az ilyen kiadásokat tudatosan korlátok között tartjuk.

5. A háztartás fenntartása a legtöbb család számára jelentős, rendszeres kiadásokkal jár. Ha odafigyelünk, pár egyszerű trükkel sokat spórolhatunk a rezsin. A vízfogyasztás lefaragásáról itt, az áramdíj csökkentésének módszereiről itt írtunk bővebben.

6. Tartózkodjunk a túlköltekezéstől és az impulzusvásárlástól! Ha átgondolatlanul intézzük a bevásárlásainkat, gyakran olyan termékeket is a kosárba rakunk, amelyekre nincs felétlenül szükségünk. Épp ezért, érdemes listát írni a bevásárlások előtt, és csak azt megvenni, amiről eleve úgy gondoltuk, hogy szükségünk van rá.

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu