Fektessünk a jövőbe!

A fenntarthatóság és a klímavédelem fontos értékek, melyekért sokan komoly erőfeszítéseket tesznek mindennapi életükben, háztartásukban. Bár minden kicsi számít, fontos látni, hogy az igazán hatásos környezetvédelmi programokhoz magasabb szintű szervezettség és finanszírozás, komoly összefogás szükséges. Mit szól az olvasó, ha azt mondjuk: minderre létezik egy jó megoldás, ami ráadásul még kamatozik is? Környezetvédelem, mint befektetés? Ez a zöldkötvény.
Magyarország idén nyáron bocsátott
ki a nemzetközi piacra először olyan állampapírt, melynek bevételeiből az állam
klímavédelmi, fenntarthatósági beruházásokat finanszíroz. Ilyenek például a tömegközlekedés
(a magyar zöld állampapír legfontosabb „célterülete”), megújuló energiához,
energiahatékonysághoz, vízgazdálkodáshoz, fenntartható mezőgazdasághoz vagy az
ipari folyamatok „zöldítéséhez” kötődő projektek, fejlesztések. Bár a kötvény
megjelenését beárnyékolta a járványhelyzet, a kibocsátás mégis rendkívül nagy
befektetői érdeklődést váltott ki: az 1,5 milliárd euró összegű, 15 éves
futamidejű, 1,75 százalékos fix kamatot fizető kötvénysorozatra rövid időn
belül ötszörös túljegyzést regisztrált az Államadósság Kezelő Központ.
Kik azok a befektetők, akik ilyen
gyorsan, pillanatok alatt elkapkodják a zöld papírokat? A zöldkötvények fő
befektetői jellemzően olyan befektetési alapok, bankok és nyugdíjpénztárak,
amelyek ügyfeleik felé vállalták, hogy megtakarításuk egy részét
fenntarthatósági célok érdekében kötik le. Zöld értékpapírt persze nem csak államoknak
lehet kibocsátani; az államon kívül kínálhatnak hasonló kötvényt különböző
kormányzati hátterű szervek, pénzügyi intézmények és vállalatok is.
Mivel a nemzetközi egyezményekben
meghatározott fenntarthatósági irányelvek minden ország számára világosan
kijelölik a haladási irányt, az államok a jövőben egyre nagyobb összegeket
fordítanak majd ilyen célokra. „Az állami klímasemlegességi vállalások
jelentősen befolyásolják a beruházási igényeket. A klímasemlegesség eléréséhez
2050-ig itthon összesen nagyságrendileg 40 ezer milliárd forintot kell
környezetbarát beruházásokra költeni. Ebből kifolyólag a zöld beruházási igény
éves szinten megközelítheti a magyar GDP 2-3 százalékát” – mondta egy májusi
interjúban Gyura Gábor, az MNB Fenntartható pénzügyekért felelős
főosztályvezetője a Növekedés.hu-nak. A tendencia tehát azt mutatja, hogy egyre
növekvő mértékben lehet szükség a zöld finanszírozási formákra.
Bár napjainkban még a zöld
állampapírt értékesítő országok egy viszonylag szűk klubhoz tartoznak –
hazánkkal együtt jelenleg 12 ilyen ország van –, várható, hogy ez a kör a
jövőben fokozatosan bővül majd, és a kötvényekből elérhető választék is
szélesedni fog. A Magyar Nemzeti Bank, mely saját zöld programot is fenntart, egy
augusztusban megjelentetett tanulmánya kiemeli: több példa is van arra,
amikor hasonló értékpapírokat a kibocsátó kifejezetten lakossági befektetőknek
kínál. Egy amerikai vállalat egy naperőmű-beruházás finanszírozása érdekében
már 2014-ben közreadott egyéni befektetőknek szánt kötvényeket, és az
önkormányzati világban Európa-szerte is népszerűnek számítanak a lakóknak szánt
zöld értékpapírok. A helyi polgárok így saját városaik, megyéik „zöldüléséhez”,
például a tömegközlekedés vagy éppen a hulladékgazdálkodás fejlesztéséhez
járulhatnak hozzá, ha megveszik a zöldkötvényeket, vagy a zöldkötvényeket tartó
befektetési alapokat. Zöldkötvénykibocsátó város többek között Párizs,
Stockholm, Amszterdam vagy éppen Rotterdam.
Az MNB tanulmánya szerint ugyanez
a működési modell megfontolandó lenne a lakossági felhasználású állampapírokra
is, hiszen az egyéni befektetők szívesen finanszíroznák a jelentős társadalmi
és környezeti haszonnal járó fenntarthatósági beruházásokat. Az ilyen
fejlesztési projektek megtérülése jellemzően hosszú távú, ezért a jelenleg
elérhető zöld állampapírok futamideje is többnyire ehhez igazodik. Bár a
lakossági befektetők a forrásaikat ennél rövidebb távon szeretik lekötni, a
nyugdíjcélú vagy a babakötvényhez hasonló megtakarítási formák valószínűleg
kiválóan működhetnének „zöld alapokon” is.