Fektessünk a jövőbe!

A fenntarthatóság és a klímavédelem fontos értékek, melyekért sokan komoly erőfeszítéseket tesznek mindennapi életükben, háztartásukban. Bár minden kicsi számít, fontos látni, hogy az igazán hatásos környezetvédelmi programokhoz magasabb szintű szervezettség és finanszírozás, komoly összefogás szükséges. Mit szól az olvasó, ha azt mondjuk: minderre létezik egy jó megoldás, ami ráadásul még kamatozik is? Környezetvédelem, mint befektetés? Ez a zöldkötvény.

Magyarország idén nyáron bocsátott ki a nemzetközi piacra először olyan állampapírt, melynek bevételeiből az állam klímavédelmi, fenntarthatósági beruházásokat finanszíroz. Ilyenek például a tömegközlekedés (a magyar zöld állampapír legfontosabb „célterülete”), megújuló energiához, energiahatékonysághoz, vízgazdálkodáshoz, fenntartható mezőgazdasághoz vagy az ipari folyamatok „zöldítéséhez” kötődő projektek, fejlesztések. Bár a kötvény megjelenését beárnyékolta a járványhelyzet, a kibocsátás mégis rendkívül nagy befektetői érdeklődést váltott ki: az 1,5 milliárd euró összegű, 15 éves futamidejű, 1,75 százalékos fix kamatot fizető kötvénysorozatra rövid időn belül ötszörös túljegyzést regisztrált az Államadósság Kezelő Központ.

Kik azok a befektetők, akik ilyen gyorsan, pillanatok alatt elkapkodják a zöld papírokat? A zöldkötvények fő befektetői jellemzően olyan befektetési alapok, bankok és nyugdíjpénztárak, amelyek ügyfeleik felé vállalták, hogy megtakarításuk egy részét fenntarthatósági célok érdekében kötik le. Zöld értékpapírt persze nem csak államoknak lehet kibocsátani; az államon kívül kínálhatnak hasonló kötvényt különböző kormányzati hátterű szervek, pénzügyi intézmények és vállalatok is.

Mivel a nemzetközi egyezményekben meghatározott fenntarthatósági irányelvek minden ország számára világosan kijelölik a haladási irányt, az államok a jövőben egyre nagyobb összegeket fordítanak majd ilyen célokra. „Az állami klímasemlegességi vállalások jelentősen befolyásolják a beruházási igényeket. A klímasemlegesség eléréséhez 2050-ig itthon összesen nagyságrendileg 40 ezer milliárd forintot kell környezetbarát beruházásokra költeni. Ebből kifolyólag a zöld beruházási igény éves szinten megközelítheti a magyar GDP 2-3 százalékát” – mondta egy májusi interjúban Gyura Gábor, az MNB Fenntartható pénzügyekért felelős főosztályvezetője a Növekedés.hu-nak. A tendencia tehát azt mutatja, hogy egyre növekvő mértékben lehet szükség a zöld finanszírozási formákra.

Bár napjainkban még a zöld állampapírt értékesítő országok egy viszonylag szűk klubhoz tartoznak – hazánkkal együtt jelenleg 12 ilyen ország van –, várható, hogy ez a kör a jövőben fokozatosan bővül majd, és a kötvényekből elérhető választék is szélesedni fog. A Magyar Nemzeti Bank, mely saját zöld programot is fenntart, egy augusztusban megjelentetett tanulmánya kiemeli: több példa is van arra, amikor hasonló értékpapírokat a kibocsátó kifejezetten lakossági befektetőknek kínál. Egy amerikai vállalat egy naperőmű-beruházás finanszírozása érdekében már 2014-ben közreadott egyéni befektetőknek szánt kötvényeket, és az önkormányzati világban Európa-szerte is népszerűnek számítanak a lakóknak szánt zöld értékpapírok. A helyi polgárok így saját városaik, megyéik „zöldüléséhez”, például a tömegközlekedés vagy éppen a hulladékgazdálkodás fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, ha megveszik a zöldkötvényeket, vagy a zöldkötvényeket tartó befektetési alapokat. Zöldkötvénykibocsátó város többek között Párizs, Stockholm, Amszterdam vagy éppen Rotterdam.

Az MNB tanulmánya szerint ugyanez a működési modell megfontolandó lenne a lakossági felhasználású állampapírokra is, hiszen az egyéni befektetők szívesen finanszíroznák a jelentős társadalmi és környezeti haszonnal járó fenntarthatósági beruházásokat. Az ilyen fejlesztési projektek megtérülése jellemzően hosszú távú, ezért a jelenleg elérhető zöld állampapírok futamideje is többnyire ehhez igazodik. Bár a lakossági befektetők a forrásaikat ennél rövidebb távon szeretik lekötni, a nyugdíjcélú vagy a babakötvényhez hasonló megtakarítási formák valószínűleg kiválóan működhetnének „zöld alapokon” is.