Ön ezen az oldalon van:Február 21. - Az anyanyelv nemzetközi napja

Február 21. - Az anyanyelv nemzetközi napja

anyanyelv_header.jpg

Lombard, romani, csángómagyar, mari, komi, piemonti- mi a közös bennük? Ezek mind olyan nyelvek, amelyek az UNESCO szerint a kritikusan veszélyeztetett nyelvek közé tartoznak.

De pontosan mióta és miért vált fontossá a Föld nyelvi sokszínűségének a megőrzése, ezeknek a nyelveknek a védelme?Erről is olvashattok a következőkben.

Jókai ezt írta a XIX. században: „Egy kincs van minden nemzetnek adva, míg azt megőrzi híven, addig él. E kincs neve: Édes anyanyelv."

A bangladesi emberek is ennek a gondolatnak a szellemében álltak ki anyanyelvük védelmében, amikor 1952-ben a pakisztáni parlament az urdu nyelvet tette meg az ország egyedüli hivatalos nyelvének. Erre a hírre február 21-én az akkor még Pakisztán részét képező, bengáli nyelvet beszélő Bangladesben utcai tiltakozások kezdődtek, amelyben a rendőrség kemény fellépése miatt öten haltak meg. A nap az azóta már függetlenné vált Bangladesben a bengáli nyelvi mozgalom napjává vált, és javaslatukra 1999-ben az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (az UNESCO) az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította. 

Az előrejelzések szerint a világon beszélt kb. 6500 nyelv fele a XXI. században el fog tűnni. Ez az egész emberiség számára hatalmas veszteség lesz, még ha ezt napjainkban még nem is érezzük. Hiszen egy nyelv nem csupán szavak halmaza, hanem az emberi elme, a létezés, a gondolkodás és a világlátás kifejezője, a kulturális sokszínűség egyik záloga. Ha az adott nyelv utolsó használója is eltűnik, azzal közösségének tudása, sok évtizednyi, évszázadnyi hagyománya is előbb-utóbb feledésbe merül.

A kis nyelveket egyre kevesebb gyerek tanulja, szinte csak a családban használják azt; egyre többen és többet használják a többségi nyelvet, és az ő átlagéletkoruk magas.  Ráadásul a globalizáció miatt szinte feltartóztathatatlan az angol nyelv előretörése. Mindez oda vezet, hogy nagy veszélybe kerülnek ezek a nyelvek. Ha a Földön élők számát elosztjuk a beszélt nyelvek számával, akkor az „átlag” nyelvnek bő 1 millió használója van, ám a nyelvek felét kevesebb mint 7500-an beszélik.

Az UNESCO 1996-ban egy interaktív atlaszt készített a világ 4 kategóriába sorolt veszélyeztetett nyelveiről.

Mi a helyzet a magyar nyelvvel?

Szerte a nagyvilágban 14-15 millióan beszélik a magyar nyelvet. Közülük az átlagos felnőtt kb. 200 ezer szót ért meg, de nagyjából csak 10 ezer szót használ. Ez jóval kisebb Jókai Mór (40-45 ezer szó) vagy Petőfi Sándor és Arany János (több mint 22 ezer szó) aktív szókincsénél. Érdekes és izgalmas feladat lenne megvizsgálni, hogy ma értjük-e az általuk használt kifejezések mindegyikét.

Azzal, hogy 2004-ben csatlakoztunk az Európai Unióhoz, annak egyik hivatalos munkanyelve a magyar lett (2019 elején a magyaron kívül még 23 nyelv volt ebben a státuszban). Egy, az európai lakosság körében végzett felmérés szerint az EU polgárainak zöme csak az anyanyelvén beszél, ezért az Unió szakértői célul tűzték ki, hogy minden uniós polgár legalább két idegen nyelvet elsajátítson. Ennek érdekében nekünk is van még mit tennünk!

Ahogy a világ, úgy a nyelvek is folyton változnak, de hogy milyen irányban, az még a jövő titka.

A Magyar Értelmező Kéziszótárban 75 ezer szó szerepel, de anyanyelvünk szókincse ennél jóval nagyobb, 1 millióra tehető. Nyelvünk gazdagságának egyik bizonyítéka Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke című verse, amely a menni szó rokon értelmű megfelelőit foglalta rímekbe. Ti hányat találtatok benne?

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu