Ön ezen az oldalon van:Életadói zöldjeink, a fák

Életadói zöldjeink, a fák

erdőkvilágnapja_lead.png

Az ENSZ határozata alapján 2013 óta március 21-én, az erdők világnapján fokozott figyelemmel fordulunk e felé az életközösség felé.

Bolygónk legidősebb növényi lakói a fák. 8000 éve még Földünk felét borította erdő, ami napjainkra 1/3 részre csökkent. Ez azt jelenti, hogy percenként egy futballpálya méretű erdő tűnik el, és ezzel naponta 100 erdei állat-és növényfajtól vehetünk búcsút. Noha mindannyian tudjuk, hogy fák nélkül nem élhetünk, évente mégis 15 milliárd fával csökken az erdőállomány.

Kiirtjuk a fákat, arra hivatkozva, hogy növekvő népességünknek egyre több élelmiszerre van szüksége. Az élelmiszeriparban felhasznált pálmaolaj miatt az esőerdők területe folyamatosan csökken, a haszonfa-kitermelés (ebben benne van a papírgyártás is)az erdőirtás 1/3 részéért felel.

Szerencsére Magyarország erdővel borított területe fokozatosan növekszik, mivel nagy gondot fordítunk a nagyarányú erdőtelepítésnek és fásításnak. 1920 (Trianon) után szükségessé vált az ország óriási mértékű fahiányának csökkentése. Az akkor indított telepítési programnak meg is lett az eredménye: 1920 és 2020 között közel duplájára növekedett Magyarország erdőterülete.

Az erdőgazdálkodásnak három fő feladata van: a gazdasági (pl. faanyag kitermelése), a közjóléti (pl. vadaspark, gyógyerdő) és a védelmi (pl.: természet-, talaj-, vízvédelem). Ezek és az erdőkhöz kapcsolódó más tevékenységek több százezer embernek nyújtanak munkalehetőséget.

Földünk minden részén vannak erdők, az ott élő fáknak köszönhetjük az éltető oxigén jelentős részét. A fák gyökerei, törzse, lombkoronája sok élőlénynek (a szárazföldi állat-és növényfajok több mint 80%-ának) nyújtanak táplálékot, lakó- vagy költőhelyet. Ha kivágnánk minden fát, az összes kisebb- nagyobb erdei állattól elbúcsúzhatnánk, hiszen mindannyian egy életközösségben élnek, a tápláléklánc összeköti őket.

A fák árnyat adnak, párologtatásukkal hűtik a Föld felszínét, szűrik a por- és zajszennyezést, elnyelik az üvegházgázok közel 15 %-át. A városlakók sokat köszönhetnek nekik, hiszen a betondzsungelben, főleg a forró nyári napokon, az utcákon, tereken levő fák akár 8 fokkal is hűthetik a városi levegőt.

Átszűrik és tárolják a vizet, ezzel szabályozzák a talajvíz szintjét, csökkentik a talajeróziós hatást.

Arborétumok Magyarországon

Ha egy helyen szeretnénk őshonos és idegenhonos fák, cserjék között sétálni, látogassunk el hazánk 34 arborétumának valamelyikébe! Ezekben a botanikus kertekben aránylag kis területen számtalan fa és bokor nő: sok közülük a telepített. Kialakításuknak több célja van: tudományos vizsgálatok, oktatás, ritka, sokszor veszélyeztettet fajok megmentésénekszínhelyei, és az adott terület díszei is.

Érdekes, hogy az egyik idegenhonos fánk, az Észak-Amerika keleti feléről származó fehér akác mennyi ellentmondást hordoz. Hazánkban a kiegyezés után kezdték el tömegesen telepíteni a futóhomok megkötésére. Ez olyan jól sikerült, hogy Európában ma nálunk van a legtöbb akácos. A gyorsan növő, rugalmas és tartós, tűzifának is remek fa a méhek egyik kedvenc növénye, így az akác a mézkedvelők szeretett fája. Ám a természetvédelem már korántsem rajong érte, hiszen elnyomja, kiszorítja az erdei őshonos növényvilágot.

És hogy melyek a hazai őshonos fák? A bükk, a gyertyán, a tölgy (cser, kocsányos, kocsánytalan), a korai juhar, a vénic szil, a fehér nyár, a mézgás éger, az erdei fenyő.

Ha hazánk legidősebb fáját akarjuk látni, akkor Győr-Moson-Sopron megyébe, Hédervárra kell látogatni. Ott található a 14 m magas, 720 cm törzskerületű Árpád-tölgy, amelynek korát 800 évre becsülik. A mindig magányosan álló fát a település lakói féltve őrzik, gondozzák, ennek köszönhetően minden évben kizöldül.

A Föld legidősebb fája címmel egy svédországi közönséges lucfenyő, az Öreg Tjikko büszkélkedhet; az 5 méter magas fa 9550 éves.

Az Ökotárs Alapítvány által meghirdetett Év Fája verseny idei győztese a lisztes berkenye lett, a mélykúti templomdombon álló júdásfa pedig az Év Európai Fája szavazáson képviselte hazánkat. Az eredményhirdetés március 17-én volt: a győztes fa Lecina ezeréves magyaltölgye lett Spanyolországból. A mi fánk a 14 döntős fa közül a 8. legtöbb szavazatot kapta.

A Magyar Nemzeti Bank 2019-ben elindította Zöld programját, amelynek egyik célkitűzése saját ökológiai lábnyomának csökkentése. A Családi Zöld Pénzügyek program pedig mindennapi, hasznos segítséget nyújt ahhoz, hogy szokásaink átalakításával hogyan csökkenthetjük a környezeti terhelést és a család kiadásait is.

Az erdők neszei, zajai, a természet szépsége a test és a lélek doktorai, segítenek ellazulni, feltöltik az embert. Menjünk ki a zöldbe, szeressük az erdőt, a városi és kerti fákat, a kivágottak helyett ültessünk újakat! Keressük fel a legközelebbi erdőt, sétáljunk a tanösvényeken, ahol tapasztalat útján még tanulhatunk is! Járjunk csendben, ne zavarjuk az erdő lakóit! Ők hang nélkül üzennek egymásnak, mert bizony a biológiai sokféleség lefontosabb színterén az ott élő növények egy föld alatti gombahálózat segítségével kommunikálnak egymással. Mi ez, ha nem csoda!

Ismerd meg jobban az erdőket, töltsd ki kvízünket!

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu