Ön ezen az oldalon van:Egy új korszak kezdete - az alakuló közgyűlés

Egy új korszak kezdete - az alakuló közgyűlés

1924_leader.png

1924. május 24-én tartották a Magyar Nemzeti Bank alakuló közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Kísérjük végig röviden az odáig vezető hosszú út történetét!

Már az 1790-es évekből maradt fenn nyoma az önálló magyar jegybank alapítása iránti igénynek. Az ilyen irányú törekvések a reformkorban erősödtek fel, leghangsúlyosabban az 1848. március 15-i 12 pont 9. pontjában fogalmazódott meg: „Nemzeti bank”. Ez a követelés azonban sem ekkor, sem az 1867-es kiegyezéskor nem valósulhatott meg. 1878-ban alakult meg az Osztrák–Magyar Monarchia közös bankja, az Osztrák–Magyar Bank, ami a monarchia felbomlásáig üzemelt. Az első világháború után átmeneti időszakra alakult meg a Magyar Állami Királyi Jegyintézet, amely már jegybanki feladatokat vett át.

A korona 1920-as évek eleji inflációjának lezárását, a pénzügyek rendbehozatalát az akkor alakuló Magyar Nemzeti Bank segítségével hajtották végre. A jegybank megalakítása a népszövetségi (Nemzetek Szövetsége) program részét képezte. A bank létesítéséről és szabadalmáról szóló törvény a szanálási törvénycsomag részeként 1924. április 26-án lépett életbe.

Az alapítás feltételei komoly jogi elvárásokhoz voltak kötve. A jogszabály szerint az intézmény alakuló ülést egy hónapon belül meg kellett tartani. A meghívókat Korányi Frigyes pénzügyminiszternek legalább nyolc nappal a május 24-i ülés előtt a Budapesti Közlönyben közzé kellett tennie. Az alakuló ülés megtartásának másik feltétele a meghirdetett 30 millió aranykoronás alaptőke legalább felének jegyzése volt. A részvénytársaság alaptőkéjének jegyzéséhez nagyon rövid idő, mindössze tíz nap állt rendelkezésre, de az éppen akkor folyó nyomdászsztrájk miatt a részvényjegyzés meghirdetése komoly akadályokba ütközött.

Habár érdemes megemlíteni, hogy ez ma már nem így van, akkoriban a jegybank autonómiájának védelmében a Népszövetség előírta, hogy az alaptőkét kizárólag magánrészvényesek jegyezzék. Amennyiben a kormány birtokába kerülnének részvények, azokat magánszemélyeknek vagy -cégeknek el kell adnia. A rövid határidő és a jegyzési hajlandóság kiszámíthatatlansága miatt az állam a tervezettnél nagyobb szerepet játszott az alaptőkéhez szükséges részvények jegyzésében. A Pénzintézeti Központ, a Gyáriparosok Országos Szövetsége – a listán külön kiemelték a Viktória malomkonszernt –, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagjai, valamint egy pénzintézetekből álló, erre célra alakult szindikátus jegyzését az állam 39,5%-os jegyzése egészítette ki, hogy ne legyen törvényes akadálya az alapító ülés megtartásának. Aranyban és állandó értékű külföldi valutákban történt az előírt összeg befizetése a Magyar Királyi Állami Jegyintézetnél, a National City Banknál New Yorkban, az Anglo-Austrian Banknál és a Midland Banknál Londonban, az Amsterdamsche Banknál Amszterdamban, a Schweizerische Kreditanstaltnál Zürichben és a Skandinaviska Kreditaktienbolagetnél Stockholmban.

Aki legalább egy érvényes, pénzügyminisztérium által elfogadott jegyzékkel rendelkezett megfigyelőként vehetett részt az ülésen, míg a 25 jegyzékkel rendelkezők szavazati jogot is kaptak. 25 részvény egy szavazati jogot ért, de senki sem kaphatott 400 szavazati jognál többet. Az első közgyűlésen a 300.000-ből 243.174 részvényt képviseltek a megjelentek.

1924. május 24-én „Az Akadémia épületét már jóval tíz óra előtt az autók sokasága vette körül, az ülés megnyitásának idejében e részvényesek zsúfolásig megtöltötték az Akadémia dísztermét” – jelentette az MTI. „Már az utcán meglátszott, hogy nem mindennapi eseményről van szó, autók és díszes fogatok tömege állott a máskor oly elhagyott Akadémia előtt. Bent a teremben gazdasági életünk minden számottevő tényezője jelen volt, a kormányt Korányi és Pesthy miniszterek képviselték. Több mint háromszázan voltak jelen” – tudósított egy korabeli lap, a Friss Újság.

Megnyitó beszédében Korányi Frigyes pénzügyminiszter hangsúlyozta: „Az első intézmény a gazdasági élet rekonstrukciójának első szilárd pillére a Magyar Nemzeti Bank. A Magyar Nemzeti Bank lesz az eszköze és biztositéka annak, hogy gazdasági életünk alapját, a stabil pénzt, ismét, emelhetjük, s megszerezhetjük számára azt a becsületet, amely szükséges ahhoz, hogy a termelés normálissá válhassék”.

A közgyűlés elnökéül közfelkiáltással Popovics Sándort választották meg. A közgyűlésen jelentették be az akkor 62 esztendős Popovics bankelnöki kinevezését is. A pénzügyi szakember ezt megelőzően a Jegyintézetet irányította, s korábban kilenc évig az Osztrák–Magyar Bank kormányzói posztját töltötte be. 1935-ig állt a jegybank élén.

1924. június 24-én kezdte meg munkáját a Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában. Részvényeit 1925 szeptemberében vezették be a budapesti tőzsdére. Bár a működési formát megnevezésében a jegybanktörvény alapján nem kell feltüntetnie, az MNB ma is részvénytársasági formában működő jogi személy.

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu