Ön ezen az oldalon van:Denártól a forintig – azaz a magyar pénzelnevezések eredete

Denártól a forintig – azaz a magyar pénzelnevezések eredete

denar5_leader.jpg

Denár és garas, dukát és guldiner, krajcár és poltúra – hosszan sorolhatnánk azoknak a pénzeknek a neveit, amelyekkel elődeink ezer éven át fizettek, illetve részben napjainkba is fizetünk Magyarországon. Sokakban felmerül a kérdés, honnan kapták ezek a pénzek az elnevezésüket? Miért hívják jelenlegi törvényes fizetőeszközünket éppen forintnak? A következő hetekben 12 részes, „Denártól a forintig” című sorozatot indítunk, amelyben a magyar pénzelnevezések etimológiáját járjuk körül.

A cikksorozat ötödik részében a guldiner pénzelnevezés eredetének járunk utána. Tudtátok, hogy magyar pénzen a verési évszám legelőször a II. Ulászló uralkodása idején 1499-ben Körmöcbányán készült guldinereken került feltüntetésre? Ezekkel a pénzekkel Te is találkozhatsz majd a Magyar Nemzeti Bank hamarosan megnyíló Pénzmúzeumában, ahol bemutatjuk a közép- és újkori magyar forgalmi pénzeszközöket is.

5. Guldiner

A guldiner prototípusa Tirolban született meg, ahol a gazdag schwaz-i bányák hozamából Zsigmond főherceg 1484-ben fél, majd 1486-ban egész súlyú nagy ezüstpénz kibocsátását kezdte meg a hall-i pénzverdében. Ez a pénz egyenértékű volt a rajnai aranyforinttal (rheinische Gulden), ezért guldinernek vagy guldengroschennek (aranygaras) nevezték, súlya miatt időnként unciálisnak. A guldiner már ki tudta váltani értékben az aranypénzt, így hamarosan Tirolon kívül is számos követőre talált.

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu