Ön ezen az oldalon van:Csak hiteles forrásból!

Csak hiteles forrásból!

lakás - 3.png

A lakáshitel sokakat segít hozzá ahhoz, hogy előre lépjenek az életükben és maguk, illetve családjuk számára megfelelő lakókörnyezetet biztosítsanak. A hitelfelvétel ugyanakkor óriási felelősséggel jár, hiszen az igénylőnek akár több tíz évre szóló anyagi kötelezettséget kell vállalnia, melynek fedezetét jövedelme mellett legtöbbször ingatlanja és vagyontárgyai is biztosítják. Nézzük, mit érdemes tudni ahhoz, hogy biztonságos feltételek mellett jussunk kölcsönhöz.

Szögezzük le az elején: a hitel nem az ellenségünk – de nem is egy alanyi jogon járó támogatás. A kölcsönök szerepe megkerülhetetlen, hiszen ezek segítségével vásárolhatunk lakást, erre támaszkodva lehet bővíteni, fejleszteni a vállalkozásokat – így juthatunk egyről a kettőre. A 2008-as gazdasági krízis és az ennek nyomán kialakuló hitelválság ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmet, hogy az átgondolatlanul felvett kölcsönök akár a tönk szélére is sodorhatják az igénylőket és súlyos veszteségeket okoznak a hitelintézeteknek. A hasonló, kritikus helyzetek elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a hitelezés legfontosabb alapelveivel.

Milyen hitellel találkozhatunk?

Bár számos különböző hitelkonstrukció létezik, magánszemélyek legtöbbször fogyasztási-, illetve lakáshitelt vesznek igénybe. Előbbit jellemzően szabadon fel lehet használni bármilyen áru vagy fogyasztási cikk megvásárlásához, míg utóbbi valamilyen ingatlancélt szolgál. Természetesen mindenkire érvényes, általános tanácsokat nem fogalmazhatunk meg, a szabadfelhasználású kölcsönökkel kapcsolatban mégis fontos jeleznünk, hogy ezek az esetek többségében drágább forrásnak számítanak. Ha fogyasztási hitelt igénylünk, a szerződés megkötése előtt mindenképp javasolt tanulmányozni az MNB erről a hiteltípusról szóló útmutatóját. Az előző kettő mellett létezik egy átmeneti csoport is, a szabad felhasználású jelzáloghiteleké, melyek esetében a kölcsön fedezetét a kérelmező ingatlanja adja, a kapott forrást azonban bármilyen célra fel lehet használni. Ezeknél a konstrukcióknál fokozottan igaz, hogy csak nagyon alapos mérlegelés után érdemes élni velük, hiszen, ha az igénylő nem tudja fizetni a törlesztőrészletet, akár az otthonát is könnyen elveszítheti.

Van még egy fontos szempont, amit érdemes tisztázni: meg kell különböztetnünk a forint és a deviza alapú hiteleket. Noha Magyarországon 2017 decembere óta jellemzően nem érthetők el deviza alapú lakossági hitelek, a köztudatban még mindig élénken él a több százezer „devizakárosult” története. Nem véletlenül: a 2010 előtti hitelpiaci szabályozás lehetővé tette, hogy a bankok olyan hitelszerződéseket kössenek magánszemélyekkel, melyeknél a kölcsön alapját nem magyar forint, hanem többnyire svájci frank képezte. A probléma ezzel a konstrukcióval az, hogy ilyen szerződések mellett az igénylőt semmi nem védi olyan esetekben, ha valamilyen gazdasági esemény miatt jelentősen megváltozik a forint és a kölcsön alapjául szolgáló deviza közötti árfolyam. Ezt a tragédiát láthattuk kibontakozni a 2008-as válság után: a hirtelen megugró devizaárfolyam maga után húzta a fennálló hiteltartozás összegét és a hitelek törlesztőrészleteit, s ennek köszönhetően több százezer adós került rendkívül nehéz helyzetbe. Ezt a hiteltípust a forintosítás és a végtörlesztés eszközével mára sikerült kivezetni a rendszerből, mégis mai napig sokak életét teszik nehezebbé a konstrukció következményei.


Melyek a hiteligénylés legjelentősebb kockázatai?
Az eddigiek alapján összegezzük, pontosan milyen kockázatokkal kell tisztában lenni, ha banki kölcsönt veszünk fel!
A jövedelemkiesés kockázata: Hitelfelvételkor szem előtt kell tartani, hogy ne vegyünk fel akkora összeget, ami a jövedelmi helyzetünk megváltozása – például átmeneti munkanélküliség, betegség vagy váratlan kiadás – esetén, rövidtávon fenntarthatatlanná válik. A hitel összegével kapcsolatban általános ajánlás, hogy a törlesztőrészlet ne haladja meg az aktuális nettó fizetés 35 százalékát. Az eladósodás mértékét, vagyis a jövedelemarányos törlesztőrészlet nagyságát egyébként ma már az MNB is korlátozza: az adósságfék-szabály pontosan meghatározza, mekkora lehet az adott fizetési szint mellett felvehető maximális hitelösszeg. A szabályok részleteiről itt lehet tájékozódni.
A kamatváltozás kockázata:
Ha a hitelszerződésben nem szerepel olyan kondíció, mely szerint a kölcsön részletei egy előre meghatározott ideig változatlanok maradnak, számolnunk kell azzal, hogy a kamat, a gazdasági és piaci helyzettől függően, változhat. Fel kell tehát készülni arra, hogy a hitel a futamidő alatt esetleg drágábbá válhat, különösen hosszú futamidejű hiteltermékek esetén.
Árfolyamváltozás kockázata:
Mint írtuk, Magyarországon jelenleg a bankok jellemzően nem kínálnak lakossági célú deviza alapú hitelkonstrukciót, de így is fontos tudni, hogy ezeknél a kölcsönöknél nagy veszélye van az árfolyamváltozásnak. Ha a hitel alapját adó deviza értéke nő a forinthoz képest, akkor a forintban fizetett törlesztőrészletek szükségszerűen követik ezt az emelkedést. A gazdasági helyzettől függően előfordulhat, hogy az igénylő végül a többszörösét fizeti vissza forintban a felvett összegnek.



Mit érdemes választani?
A kockázatok számbavétele után nézzük, milyen irányba érdemes tájékozódni, ha biztonságos hitelre lenne szükségünk! A Magyar Nemzeti Bank 2017 nyarán indította el a „Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel” programot, melynek keretében a jegybank által támasztott szigorú feltételeknek megfelelő, biztonságos, forintalapú konstrukciókat jelölték meg. Az MNB ezzel a módszerrel átláthatóbbá és összevethetőbbé tette a hitelkínálatot, és többek között előírta, hogy – szerződéstől függően – 5, 10 vagy 15 évig ne változhasson a kölcsönök kamata. A minősítési rendszer rövid időn belül figyelemreméltó eredményeket produkált: idén áprilisban a minősített hitelek állománya már meghaladta az 1000 milliárd forintot, azóta szeptemberig már az 1225 milliárd forintot is– ami több mint 95 ezer lakossági szerződést jelent.

A konstrukció iránti bizalmat jelzi, hogy az MNB egyik friss szakmai cikke szerint még a tavasszal kibontakozó járványhelyzetben is szépen teljesítettek a fogyasztóbarát hitelek. A jövőben várható bizonytalanság miatt sok lakásvásárló döntött úgy a tavasz és a nyár folyamán, hogy inkább kivár a hitelfelvétellel, ezért a kihelyezett kölcsönök nagyságrendje összességében csökkent. A visszaeső trend ellenére a fogyasztóbarát konstrukciók iránti érdeklődés magas maradt, így részarányuk a teljes új folyósítású lakáshitel-piacon elérte a 80 százalékot. A kedvezőbb árazásnak köszönhetően a minősített hiteleket választók érdemi költségeket takaríthattak meg, és növelhették pénzügyi biztonságukat még a járvány okozta bizonytalanságban is. Lakáshitel-felvétel előtt tehát akkor járunk el a legfelelősségteljesebben, ha olyan kölcsönt választunk, amely rendelkezik az MNB által kiadott minősítéssel.

A fogyasztási hitelek piacán 2021 januárjától válnak elérhetővé a fogyasztók számára a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel (MSZH) termékek. Ezek a személyi hitelek az MNB várakozásai szerint a verseny erősítését eredményezhetik, támogathatják a megfelelő ügyféltájékoztatást, a hitelezéshez kapcsolódó határidők rövidülését, valamint ösztönözhetik a teljeskörű online hitelfelvételi folyamatok széleskörű elterjedését. Ezeket a célokat támogatja, hogy e termékek:
·legfeljebb 7 éves futamidővel érhetők el;
·kizárólag futamidő végéig rögzített kamattal vehetők fel;
·a befogadást követően maximum 3 munkanapon belül folyósításra kerülnek;
·esetében a kamatfelár 500 ezer forint hitelösszegig nem haladhatja meg a 15 százalékpontot, 500 ezer forint hitelösszeg felett pedig a 10 százalékpontot;
·folyósítási díja maximuma a hitelösszeg 0,75 százaléka lehet;
·előtörlesztési díja nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 0,5 százalékát, míg 1 évnél rövidebb hátralévő futamidő esetén az előtörlesztésük díjmentes.Bármilyen hitelterméket is tervezünk igénybe venni, érdemes alaposan körbenézni az ajánlatok között, tájékozódni, és az igényeinknek és lehetőségeinknek megfelelőt kiválasztani.

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu