Csak hiteles forrásból!

A lakáshitel sokakat segít hozzá ahhoz, hogy előre lépjenek az életükben és maguk, illetve családjuk számára megfelelő lakókörnyezetet biztosítsanak. A hitelfelvétel ugyanakkor óriási felelősséggel jár, hiszen az igénylőnek akár több tíz évre szóló anyagi kötelezettséget kell vállalnia, melynek fedezetét jövedelme mellett legtöbbször ingatlanja és vagyontárgyai is biztosítják. Nézzük, mit érdemes tudni ahhoz, hogy biztonságos feltételek mellett jussunk kölcsönhöz.
Szögezzük le az elején: a hitel
nem az ellenségünk – de nem is egy alanyi jogon járó támogatás. A kölcsönök
szerepe megkerülhetetlen, hiszen ezek segítségével vásárolhatunk lakást, erre
támaszkodva lehet bővíteni, fejleszteni a vállalkozásokat – így juthatunk
egyről a kettőre. A 2008-as gazdasági krízis és az ennek nyomán kialakuló
hitelválság ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmet, hogy az
átgondolatlanul felvett kölcsönök akár a tönk szélére is sodorhatják az
igénylőket és súlyos veszteségeket okoznak a hitelintézeteknek. A hasonló,
kritikus helyzetek elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk
a hitelezés legfontosabb alapelveivel.
Milyen hitellel találkozhatunk?
Bár számos különböző
hitelkonstrukció létezik, magánszemélyek legtöbbször fogyasztási-, illetve lakáshitelt
vesznek igénybe. Előbbit jellemzően szabadon fel lehet használni bármilyen áru
vagy fogyasztási cikk megvásárlásához, míg utóbbi valamilyen ingatlancélt
szolgál. Természetesen mindenkire érvényes, általános tanácsokat nem
fogalmazhatunk meg, a szabadfelhasználású kölcsönökkel kapcsolatban mégis fontos
jeleznünk, hogy ezek az esetek többségében drágább forrásnak számítanak. Ha
fogyasztási hitelt igénylünk, a szerződés megkötése előtt mindenképp javasolt
tanulmányozni az MNB erről
a hiteltípusról szóló útmutatóját. Az előző
kettő mellett létezik egy átmeneti csoport is, a szabad felhasználású
jelzáloghiteleké, melyek esetében a kölcsön fedezetét a kérelmező ingatlanja adja,
a kapott forrást azonban bármilyen célra fel lehet használni. Ezeknél a
konstrukcióknál fokozottan igaz, hogy csak nagyon alapos mérlegelés után
érdemes élni velük, hiszen, ha az igénylő nem tudja fizetni a
törlesztőrészletet, akár az otthonát is könnyen elveszítheti.
Van még egy fontos szempont, amit
érdemes tisztázni: meg kell különböztetnünk a forint és a deviza alapú
hiteleket. Noha Magyarországon 2017 decembere óta jellemzően nem érthetők el deviza
alapú lakossági hitelek, a köztudatban még mindig élénken él a több százezer
„devizakárosult” története. Nem véletlenül: a 2010 előtti hitelpiaci
szabályozás lehetővé tette, hogy a bankok olyan hitelszerződéseket kössenek
magánszemélyekkel, melyeknél a kölcsön alapját nem magyar forint, hanem
többnyire svájci frank képezte. A probléma ezzel a konstrukcióval az, hogy
ilyen szerződések mellett az igénylőt semmi nem védi olyan esetekben, ha
valamilyen gazdasági esemény miatt jelentősen megváltozik a forint és a kölcsön
alapjául szolgáló deviza közötti árfolyam. Ezt a tragédiát láthattuk
kibontakozni a 2008-as válság után: a hirtelen megugró devizaárfolyam maga után
húzta a fennálló hiteltartozás összegét és a hitelek törlesztőrészleteit, s
ennek köszönhetően több százezer adós került rendkívül nehéz helyzetbe. Ezt a
hiteltípust a forintosítás és a végtörlesztés eszközével mára sikerült
kivezetni a rendszerből, mégis mai napig sokak életét teszik nehezebbé a
konstrukció következményei.
Melyek a hiteligénylés legjelentősebb kockázatai?
Az eddigiek alapján összegezzük, pontosan milyen kockázatokkal kell
tisztában lenni, ha banki kölcsönt veszünk fel!
A jövedelemkiesés kockázata: Hitelfelvételkor szem előtt kell
tartani, hogy ne vegyünk fel akkora összeget, ami a jövedelmi helyzetünk
megváltozása – például átmeneti munkanélküliség, betegség vagy váratlan kiadás
– esetén, rövidtávon fenntarthatatlanná válik. A hitel összegével kapcsolatban
általános ajánlás, hogy a törlesztőrészlet ne haladja meg az aktuális nettó
fizetés 35 százalékát. Az eladósodás mértékét, vagyis a jövedelemarányos
törlesztőrészlet nagyságát egyébként ma már az MNB is korlátozza: az
adósságfék-szabály pontosan meghatározza, mekkora lehet az adott fizetési szint
mellett felvehető maximális hitelösszeg. A szabályok részleteiről itt lehet tájékozódni.
A kamatváltozás kockázata: Ha a hitelszerződésben nem szerepel olyan
kondíció, mely szerint a kölcsön részletei egy előre meghatározott ideig
változatlanok maradnak, számolnunk kell azzal, hogy a kamat, a gazdasági és
piaci helyzettől függően, változhat. Fel kell tehát készülni arra, hogy a hitel
a futamidő alatt esetleg drágábbá válhat, különösen hosszú futamidejű
hiteltermékek esetén.
Árfolyamváltozás kockázata: Mint írtuk, Magyarországon jelenleg a
bankok jellemzően nem kínálnak lakossági célú deviza alapú hitelkonstrukciót,
de így is fontos tudni, hogy ezeknél a kölcsönöknél nagy veszélye van az
árfolyamváltozásnak. Ha a hitel alapját adó deviza értéke nő a forinthoz
képest, akkor a forintban fizetett törlesztőrészletek szükségszerűen követik
ezt az emelkedést. A gazdasági helyzettől függően előfordulhat, hogy az igénylő
végül a többszörösét fizeti vissza forintban a felvett összegnek.
Mit érdemes választani?
A kockázatok számbavétele után
nézzük, milyen irányba érdemes tájékozódni, ha biztonságos hitelre lenne
szükségünk! A Magyar Nemzeti Bank 2017 nyarán indította el a „Minősített Fogyasztóbarát
Lakáshitel” programot, melynek keretében a jegybank által támasztott szigorú
feltételeknek megfelelő, biztonságos, forintalapú konstrukciókat jelölték meg. Az
MNB ezzel a módszerrel átláthatóbbá és összevethetőbbé tette a hitelkínálatot,
és többek között előírta, hogy – szerződéstől függően – 5, 10 vagy 15 évig ne
változhasson a kölcsönök kamata. A minősítési rendszer rövid időn belül
figyelemreméltó eredményeket produkált: idén áprilisban a minősített hitelek állománya
már meghaladta az 1000 milliárd forintot, azóta szeptemberig már az 1225
milliárd forintot is– ami több mint 95 ezer lakossági szerződést jelent.
A konstrukció iránti bizalmat
jelzi, hogy az
MNB egyik friss szakmai cikke szerint még a tavasszal kibontakozó
járványhelyzetben is szépen teljesítettek a fogyasztóbarát hitelek. A jövőben
várható bizonytalanság miatt sok lakásvásárló döntött úgy a tavasz és a nyár
folyamán, hogy inkább kivár a hitelfelvétellel, ezért a kihelyezett kölcsönök
nagyságrendje összességében csökkent. A visszaeső trend ellenére a fogyasztóbarát
konstrukciók iránti érdeklődés magas maradt, így részarányuk a teljes új
folyósítású lakáshitel-piacon elérte a 80 százalékot. A kedvezőbb árazásnak
köszönhetően a minősített hiteleket választók érdemi költségeket takaríthattak
meg, és növelhették pénzügyi biztonságukat még a járvány okozta
bizonytalanságban is. Lakáshitel-felvétel előtt tehát akkor járunk el a
legfelelősségteljesebben, ha olyan kölcsönt választunk, amely rendelkezik az
MNB által kiadott minősítéssel.
A fogyasztási hitelek piacán 2021
januárjától válnak elérhetővé a fogyasztók számára a Minősített Fogyasztóbarát
Személyi Hitel (MSZH) termékek. Ezek a személyi hitelek az MNB várakozásai
szerint a verseny erősítését eredményezhetik, támogathatják a megfelelő
ügyféltájékoztatást, a hitelezéshez kapcsolódó határidők rövidülését, valamint
ösztönözhetik a teljeskörű online hitelfelvételi folyamatok széleskörű
elterjedését. Ezeket a célokat támogatja, hogy e termékek:
·legfeljebb 7 éves futamidővel érhetők el;
·kizárólag futamidő végéig rögzített kamattal
vehetők fel;
·a befogadást követően maximum 3 munkanapon belül
folyósításra kerülnek;
·esetében a kamatfelár 500 ezer forint
hitelösszegig nem haladhatja meg a 15 százalékpontot, 500 ezer forint
hitelösszeg felett pedig a 10 százalékpontot;
·folyósítási díja maximuma a hitelösszeg 0,75
százaléka lehet;
·előtörlesztési díja nem haladhatja meg az
előtörlesztett összeg 0,5 százalékát, míg 1 évnél rövidebb hátralévő futamidő
esetén az előtörlesztésük díjmentes.Bármilyen hitelterméket is tervezünk
igénybe venni, érdemes alaposan körbenézni az ajánlatok között, tájékozódni, és
az igényeinknek és lehetőségeinknek megfelelőt kiválasztani.