Ön ezen az oldalon van:Busójárás és farsang ünnepe

A FARSANG ÉS A MOHÁCSI BUSÓJÁRÁS

busojaras-header.jpg

A farsang vízkereszt napjától, január 6-tól hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tart. A hamvazószerdát megelőző csütörtökön már elkezdték a finomságok sütését, főzését, és már kóstolgatták is azokat. Nem véletlen, hogy ezt a napot több helyen kövér/zabáló/torkos csütörtöknek nevezik. A néphagyomány szerint a valódi farsang a farsangfarkának nevezett három nap. Ezekre a napokra (farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyó kedd) esett a mulatságok zöme; vidám lakomákat, táncos mulatságokat, valódi vagy tréfás lakodalmakat rendeztek, a lányok és a legények maskarába öltöztek. Sok helyen külön asszonyfarsangot is tartottak, és ekkor küzdött meg egymással Cibere vajda és Konc király. A húsos, zsíros ételeket megszemélyesítő Konc király és a böjti sovány, szegényes ételeket képviselő Cibere vajda párviadalában Cibere vajda győz, és kezdetét veszi a nagyböjti időszak, az elmélyülés, a megtisztulás időszaka.

A farsang a tél temetésnek és a tavasz eljövetelének ünnepe is. Európa-szerte hasonló téltemető szokásokkal űzik el a hideg évszakot, és várják a természet megújulását. A téltemető, tavaszváró népszokások egyike a 2012-ben hungarikumnak nyilvánított busójárás.

Ez a hagyomány Mohácson, farsangvasárnapkor veszi kezdetét. A Duna-parti város utcáin, terein ezrek kísérik figyelemmel a busók és kíséretük felvonulását. A sokác néphagyomány eredetére több magyarázat is van. Az egyik szerint 1687-ben, a török megszállás alatt tartott városka férfiai fűzfából ijesztő álarcot faragtak, azokra szarvakat illesztettek és állatvérrel kenték be.  Maguk kifordított birkabőrből készült bundába bújtak, övükre kolompokat akasztottak, nadrágjukat szalmával tömték ki. Egy téli éjszakán áthajóztak a menedéket adó szigetről, és álmukban lepték meg a törököket. Kereplőikkel és kolompjaikkal éktelen lármát csaptak, buzogányaikkal, botjaikkal ütötték-vágták az ellenséget. Azok annyira megrémültek az ördögnek vélt alakoktól, hogy fejvesztve elmenekültek, és így felszabadult a város.

A másik teória szerint a Balkánról származó sokácok régebbi hazájukból hozták magukkal a szokást, amely Mohácson alakult át a mai formájává.

Vannak, akik a busókat Pán, ókori görög isten utódainak vélik. A szőrös, kecskelábú, hosszú szakállú alak, szarvakkal a fején a pásztorok istene volt az antik mondavilágban.

A busójárás jellegzetes alakjai a busók, akik között vannak több méteres pásztorkürtöt cipelők, kürtösök, buzogányosok, kereplősök, és azok, akik az elöltöltős ágyúkat sütik el; a jankelék, akik hamuval összekenik a kíváncsiskodók arcát, vagy kitömött zsákjaikkal ütögetik őket; a szép busók pedig fátyollal fedik el arcukat, amely mögött gyakran férfiak rejtőznek.

A mohácsi busójárás több napig tartó rendezvény. Vasárnap a Dunán elúsztatják a koporsót, amely a telet jelképezi. Húshagyó kedden a Dunán átevező busók végigviszik a fekete koporsót a városon, majd máglyán elégetik azt. A fellobbanó tűz lángjainál kezdetét veszi a közös körtánc, a kóló, amelybe bárki bekapcsolódhat. És most már csak arra kell várni, hogy a gonoszt elűző kolompszó és a téltemetés meghozza a várva várt tavaszt!

Másnap elkezdődik a nagyböjt, amit egy napra azért felfüggesztenek: inkább a has fakadjon, mintsem az étel megmaradjon -tartja a mondás, és erre szolgál a csonka csütörtök.

Próbáld ki gyakorló kvízünket és teszteld újonnan szerzett tudásodat!

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu