Ön ezen az oldalon van:Budapest, Budapest, te csodás!

Budapest, Budapest, te csodás!

Budapest_leader.png

Ritka, hogy egy nagyvárosnak pontosan azonosítható születésnapja legyen, Budapest azonban kivétel, hiszen pontosan tudjuk, hogy 1873-ban, Pest, Buda és Óbuda éppen november 17-én egyesült. Fővárosunk tehát ezen a napon nyerte el azt a formát, amire már napjainkban, azaz közel 150 évvel később is ráismerünk. Budapest napján összegyűjtöttük azokat a pénzépületeket, melyek a főváros „születése” és az első világháború kitörése közti aranykorban születtek.

Pest, Buda és Óbuda egyesítése nem csak egy tollvonással elintézett adminisztrációs eljárás volt; ténylegesen ezzel a lépéssel indult meg Budapest világvárossá válása. Az egyesítés korábban soha nem látott fejlesztéseket gerjesztett, melyeknek köszönhetően az 1873 és az első világháború kitörése közti időszakot nem túlzás Budapest aranykoraként emlegetni. A Duna belvárosi szakaszán ekkoriban épültek ki mindkét oldalon a rakpartok, megnyílt az Operaház az Andrássy úton, és óriási tömegközlekedési fejlesztések indultak: átadták a fogaskerekű vasutat, megnyílt a Nyugati, majd a Keleti pályaudvar, elindult a villamosközlekedés. Az ebben az időben megkezdődő beruházások sorát lehetetlen lenne mind egytől egyig felsorolni, ám a korszakban megépített legfontosabb pénzintézetek épületeire mindenképp érdemes vetni egy-egy pillantást.

Magyar Általános Hitelbank – 1867

Pár évvel Budapest nagy városrészeinek egyesítése előtt, de már egyértelműen ennek a kornak az előfutáraként épült a Magyar Általános Hitelbank épülete, melyet a kiegyezés évében, 1867-ben fejeztek be. A bank már alapításakor a legnagyobb tőkeerejű pénzintézetté vált Magyarországon, így a kezdetektől fogva komoly versenytársa volt hazánk első, modern értelemben vett bakjának, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak. A Hitelbank rövidesen az ország gazdaságának egyik legfontosabb szereplőjévé vált: államkölcsönöket bonyolított, komoly ipari és kereskedelmi vállalkozásokat finanszírozott, illetve hitelezte a magyar vasút és a fiumei kikötő fejlesztését. A Hitelbank a második világháború után állami tulajdonba került, székházában azonban ma is pénzügyi intézmény működik: jelenleg a Pénzügyminisztériumnak ad otthont.

Budapesti Corvinus Egyetem – 1874

Egyetlen évvel az egyesítés után, 1874-ben nyitotta meg kapuit a ma elsősorban gazdasági felsőoktatási képzéseiről ismert Corvinus Egyetem épülete, ami ekkoriban még fővámházként szolgált. Az Ybl Miklós tervei alapján készült impozáns vámház elsődleges feladata az országba külföldről érkező áruk vámkezelése volt, ezért a földszinten végig sínek húzódtak, hogy a vasúti kocsik beállhassanak a csarnokba. Érdekesség, hogy a vámház alá óriási pincerendszert építettek, amelybe a Dunán érkező hajók bonyolult zsilipelés után bemanőverezhettek. Bár az épületet a második világháború súlyosan megrongálta, a sérüléseket 1950-re nagyrészt kijavították, így ezt követően beköltözhetett a falak közé a mai egyetem jogelődje.

Pénzügyminisztérium a Budai Várban – 1904

Az 1848/49-es szabadságharc leverése után a magyar állam pénzügyeit Bécsből irányították, saját pénzügyi kormányzatunk csak a kiegyezést követően lehetett ismét. A Pénzügyminisztérium ekkor a Budai Várba, a Szentháromság téren álló Királyi Kamara épületeibe költözött – ám az intézmény gyors bővülése miatt hamar új helyet kellett találni a minisztériumnak. Az új épület terveit úgy alakították ki, hogy az igazodjon a szomszédban álló, és akkoriban épp felújítás alatt lévő Mátyás templomhoz. Az 1904-ben elkészülő, új minisztériumi székházat szintén nem kímélte a második világháború: a kormányszerv ekkor volt kénytelen átköltözni jelenlegi székházába, a Magyar Általános Hitelbank már emlegetett József Nádor téri épületébe. Napjainkban ismét tervbe került, hogy a Pénzügyminisztérium visszaköltözhetne eredeti székházába, ezért jelenleg is zajlik a palota felújításának előkészítése.

A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza – 1905

A jegybank székháza számára épp a századfordulón írtak ki tervpályázatot, melynek következtében – Alpár Ignác tervei alapján – öt évvel később már meg is nyitották az új épületet. A Szabadság tér felől nézve a jegybanki székház és a szemben álló Tőzsdepalota egységes látványképet alkot, melyhez nagyban hozzájárulnak a két épület harmonizáló külső-belső díszítései. Utóbbiak közül kiemelkedőek Róth Miksa színes üvegablakai, amelyek a főlépcsőházat ékesítik. Érdekesség, hogy mivel a jegybank magánügyfelekkel nem foglalkozik, az épületet is úgy alakították ki, hogy nem terveztek bele sorban állásra alkalmas, nagy belső csarnokot – helyette inkább a pénzszállító kocsiknak kedvező, tágas belső udvart alakítottak ki.

Tőzsdepalota – 1907

A jegybank kapcsán már említettük a Szabadság tér túloldalán álló Tőzsdepalotát, mely szintén Alpár Ignác tervei alapján épült meg, két évvel az MNB-székház után. Sokaknak meglepő lehet, de a Tőzsdepalota megnyitásakor ez az épület volt Európa legnagyobb tőzsdeháza. A meglepően nagy méret – a kor más középületeihez hasonlóan – a Bécs és Budapest közti rivalizálásra vezethető vissza: ebben az időben szinte divat volt méretbeli túlzásokkal jelezni önállóságunkat az osztrák állammal szemben. A palota nem csak az áru- és értéktőzsdének adott otthont; számos büfé, kávézó, ruhatár, dohányzó és különböző irodák is helyet kaptak benne, így az épületben a kereskedési napokon kifejezetten pezsgett az élet. A tőzsde 1948-ig működött a palotában, ezt követően az épület egészen 2010-ig a Magyar Televízió székházaként működött tovább.

 

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu