Ön ezen az oldalon van:Július 30. - A barátság napja

Július 30. - A barátság napja

barátság_leader.jpg

Mindig kell egy barát…

Egy örök érvényű sláger címe mutat rá a mai nap lényegére. 1958 nyarán Paraguayban pattant ki valakinek a fejéből a gondolat, hogy sok más világnap mellett szóljon egy nap a barátságról is. Az ötlet megvalósítására 40 évet kellett várni, mígnem 1998-ban a kedvelt Milne-hős, Micimackó lett a nap hivatalos nagykövete, majd 2011-ben az ENSZ Közgyűlése július 30-át a barátság nemzetközi napjává nyilvánította. Érdekes, hogy világnap ide vagy oda, vannak országok, ahol más napon tartják, esetleg egy egész hónapot szentelnek neki.

A világnap az egyes személyek közötti barátságon túl a népek, nemzetek közötti kapcsolatra is felhívja a figyelmet.

A barátság két ember között az egyik legfontosabb érzelmi kapcsolat, amelyhez leggyakrabban ezeket a szavakat társítjuk: őszinteség, hűség, támogatás, kölcsönösség, bizalom.

 Miért kellenek a barátok? Azért, mert kell valaki, akire számíthatunk; aki minden nehéz helyzetben támogat; akivel meg tudjuk beszélni, ha valami nyomja a lelkünket, vagy öröm ért.  Az igaz barát meghallgat, megért, vigasztal, önzetlenül tanácsot ad, segít céljaink elérésében, elfogad olyannak, amilyenek vagyunk. Már az ókori Euripides is tudta, a barátok a bajban mutatják meg szeretetüket. A barátok egy része valaha vadidegen emberként szegődött mellénk életünk folyamán, és szerencsés esetben velünk is marad életünk végéig.

Kérdések és válaszok a barátsággal kapcsolatban

Izgalmas kérdések, amelyekre nincs egyértelmű válasz: vajon mitől függ, hogy valakinek egy vagy több jó barátja van, esetleg egy sincs?  Jó-e nekünk, ha sok barátunk van? Férfi és nő között lehet-e barátság (ezzel már Karinthy Frigyest is foglalkozott a Capillária című művében)? Melyik nemnek van több barátja? Mi a tartós barátság titka?

Néhány válasz a teljesség igénye enélkül: a barátválasztást a személyiségvonásokon túl befolyásolja például a közeg is, amelyben élünk; milyen korábbi tapasztalatokat szereztünk; nemünk, életkorunk, anyagi helyzetünk, iskolai végzettségünk, a társadalomban betöltött helyünk.

A felmérések szerint az életkor előrehaladtával a barátok száma csökken. Az ovis kisgyereknek még mindenki a barátja, aki együtt játszik vele; kisiskolásként komolyabb ellentéteket még nem bír ki a kapcsolat; a felső tagozatos gyerekek között viszont már kialakulhat kölcsönös bizalmon alapuló, szilárd baráti kötődés.  A fiatalok között sajnos egyre többen vannak, akik magányosak, noha azt állítják, sok barátjuk van (sajnos ezek többsége csak az online térben létezik, csupán illúzió).

Felnőttként barátot leginkább érdekek mentén választunk, előtérbe kerülnek a valamilyen szempontból hasznos kapcsolatok: ha adunk, várunk is érte cserébe valamit. De vajon ez az igazi barátság, és tartós lesz-e? Egy 2017-es felmérés szerint a felnőtt emberek egynegyedének egyetlen barátja sincs!

Korábban a férfiaknak átlagosan több barátjuk volt, mint a nőknek, de ez a különbség napjainkra kiegyenlítődni látszik.

Döntse el mindenki, melyikkel vélekedéssel ért egyet! Az azonban biztos, hogy mindannyiunk életében fontosak a barátok, és a mai világnap (is) jó alkalom annak kimutatására, mennyit jelentenek nekünk.

Híres barátságok

Minden művészeti ág képviselői, alakjai között találhatunk olyan híres párosokat, akiknek a neve elválaszthatatlanul egybeforrt.

Kezdjük például a rajzfilmekkel! Ki ne ismerné Lolkát és Bolkát, Frédit és Bénit, a Vízipókot és Keresztespókot, vagy a cikk elején megemlített Micimackót és barátait?

Aztán ott vannak a többiek, pl.Sherlock Holmes és jó barátja, Dr. John Watson; Eötvös Csöpit és az elmaradhatatlan Kardos doktort alakító Bujtor István és Kern András; Bud Spencer és Terence Hill, akik mindig együtt küzdöttek a rosszfiúk ellen, és akik az életben is jó barátok voltak.

Petőfi Sándor és Arany János rövid ideig, mindössze 2 évig tartó barátságának bizonyítékai azok a levelek, amelyekben pl. a „Lelkem Aranyom!”, „Kedves pajtásom, Sándor!” megszólítással éltek. Petőfi fiának, Zoltánnak a keresztszülője a költőtárs és felesége lett, és Arany Lacinak Petőfi írt verset. Arany a haláláig négy könyvet tartott az éjjeliszekrényén, ezek egyike eltűnt barátjának 1847-es kiadású kötete volt.

A Petőfi és Jókai Mór közötti, 1841-ben kezdődött barátságnak az vetett véget, hogy Jókai feleségül akarta venni a nála 8 évvel idősebb színésznőt, Laborfalvy Rózát, akinek ráadásul még egy házaságon kívül született kislánya is volt. A költő nemcsak hogy nem helyeselte Jókai választását, hanem még az író családjának is elárulta, mire készül Jókai. Noha az író emiatti haragjában nem állt többé szóba barátjával, annak halála után mindent megtett, hogy emléke ne merüljön feledésbe.

Móricz Zsigmond és Ady Endre, akiknek a barátsága az egymás műveiről írt kritikákkal kezdődött, egy dologban nem értett egyet: Móricz nem nézte jó szemmel barátja és a férjezett Diósyné Brüll Adél (Léda) kapcsolatát.

A nyugatosok közül Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes kapcsolata rejt érdekességeket. A matematika-fizika szakos Karinthy és a bölcsész Kosztolányi végig egymás megviccelésén törték a fejüket. Tudomásunk szerint a tréfákon egyikük sem sértődött meg.

Batthyány Lajos gróf és a zeneszerző Liszt Ferenc 1839 decemberében a magyar országgyűlés városában, Pozsonyban találkozott először. A politikus gróf nagy rajongója volt Lisztnek, és amikor a zeneszerző Pestre érkezett, estélyt rendezett tiszteletére, és a későbbiekben minden hazai hangversenyén jelen volt.

A reformkor meghatározó alakjai, Széchenyi István gróf és Wesselényi Miklós báró barátságuk kezdetén együtt utazta be Angliát, Németországot, Franciaországot. Eltérő politikai nézeteik miatt ennek a kapcsolatnak az 1830-as években vége szakadt, olyannyira, hogy gróf még a végrendeletéből is törölte egykori barátját.

Nobel-díjas fizikusunk, Wigner Jenő berlini tanulmányai idején ismerkedett meg Szilárd Leóval. Wigner első benyomásai nem sok jóval kecsegtettek, mert így nyilatkozott az első találkozás után: „Nagyon furcsa magyar volt. Nem szeretett vicceket mesélni, vagy hosszú sétákat tenni a barátaival.” A véleménye később megváltozott, hiszen barátságuk életük végéig tartott.

A legvégén említsük meg Sándy Gyulát és barátját, Foerk Ernőt. Kettejük nevéhez több templom és középület tervezése, felújítása is kötődik, pl. a zágrábi posta épületéé, a nagykőrösi templom tornyának megmagasítása, és a Pénzmúzeumnak otthon adó volt Posta-, most Buda palota épülete. Itt a pénzek színes világát bemutató kiállítás mellett érdemes lesz megcsodálni az emeletre vezető csigalépcsők motívumait és a bejárat felett az angyalos címert is.

Ugye ti sem felejtkeztek el a ma napon (sem) a barátaitokról? Egy tipp: küldjétek el neki aBeatles „Egy kis segítség a barátaimtól” című dalát!

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu