Ön ezen az oldalon van:A bankjegyek ezer árnyalata

A bankjegyek ezer árnyalata

banknotes_leader.jpg

A mindennapi életben valószínűleg kevesen állnak meg, és fordítanak időt arra, hogy rácsodálkozzanak a bankjegyek látványvilágára – pedig valószínűleg nem áll messze az igazságtól, ha azt mondjuk: a papírpénzek grafikái a leggyakrabban szemünk elé kerülő vizuális alkotások közé tartoznak. Vessünk most egy pillantást a bankjegyek sokszínű világára, és vizsgáljuk meg, mik a legfontosabb jellemzői ezeknek a fizetőeszközöknek – ezúttal a vizualitás szempontjából.

Bár szakértők szerint a különböző online és bankkártyaalapú fizetési megoldásoknak köszönhetően a jövőben folyamatosan csökkenni fog a készpénzhasználat, az a pillanat még minden bizonnyal messze van, amikor örökre megválhatunk a pénztárcánktól. Napjainkban a bankjegyek még egyértelműen a leggyakrabban kezünkbe kerülő használati tárgyak közé tartoznak, így joggal gondolhatnánk, hogy megjelenésük, grafikai képük igazán pontosan emlékezetünkbe vésődött. A tapasztalati valóság azonban ezzel szemben inkább azt mutatja, hogy minél többször találkozunk egy adott tárggyal, annál kevésbé vesszük a fáradságot, hogy behatóan megfigyeljük, és adott esetben megcsodáljuk a megjelenését.

Egy brit pénzügyi szaklap részben erre a jelenségre reagálva, alapos elemzést készített a világon napjainkban forgalomban lévő papírpénzek legfontosabb vizuális attribútumairól. A tanulmány összesen 157, napjainkban is forgalomban lévő pénzrendszert vont be a vizsgálatba, és csoportosította őket számos szempont alapján; többek közt a domináns színhasználat, az ábrázolt személy neme, szakmája, vagy épületek, állatok megjelenése szerint. A részletekbe menő elemzés a forgalomban lévő fizetőeszközök vizuális kategorizálásán túl lehetőséget adott arra is, hogy meghatározzák a leggyakoribb és legritkább képi motívumokat a világ bankjegyein.

A bankjegyek színe és fonákja

Nem meglepő módon, a tanulmány kimutatta, hogy a papírpénzek világában a zöld szín dominál: ezt a csoportot erősíti az amerikai dollár mellett a svéd korona, az uruguayi peso, vagy a tunéziai dinár is. A második leggyakoribb árnyalatot már talán kevesebben tudnák ugyanilyen határozottsággal megnevezni, és ezen az sem segít sokat, ha eláruljuk: ilyen színű többek között a bhutáni ngultrum, a malawi kwacha, vagy a seychelle-szigeteki rúpia. A második helyezett tehát a sárga – viszont épp csak egy árnyalattal marad le tőle a harmadik legnépszerűbb szín, a szürke, mely többek között a vietnámi dong, az Egyesült Arab Emirátusokban használt dirham, vagy a Fülöp-szigeteki peso alapszíne.

banknotes-img.JPG

A fizetőeszközökön megjelenő arcképek szempontjából a tanulmány összesen 1383 bankjegyet vizsgált, és arra jutott, hogy legtöbbször politikusok (547), különböző királyi családok tagjai (320), illetve írók (153) képe tűnik föl rajtuk. Érdekesség, hogy 12 esetben építészek, míg tíz esetben üzletemberek is megjelennek a világ bankjegyein. A leggyakrabban ábrázolt személy, sejthető módon, az Egyesült Királyság, illetve a nemzetközösségi királyságok királynője, az 1952. óta uralkodó II. Erzsébet – ugyanakkor érdekes tény, hogy a vizsgált bankók összesen 7 százalékán jelenik meg női arckép. Ausztrália, az Egyesült Királyság és a La Manche-csatornában fekvő Jersey-sziget kivételével minden nemzeti pénzrendszer túlnyomórészt férfi alakokat jelenít meg fizetőeszközein.

Az embereket ábrázoló grafikákon kívül, mintegy 315 bankjegyen különböző állatok képével is találkozhatunk. Leggyakrabban, 78 esetben ez madarak – elsősorban sasok – ábrázolását jelenti, de 25 alkalommal halak, 9 esetben pedig még teknősbékák is szerepelnek fizetőeszközökön. Ha az épületek megjelenésére koncentrálunk, azt találhatjuk, hogy kastélyok 27, emlékművek 25, míg irodák 19 alkalommal tűnnek fel a papírpénzek grafikáin.

A tanulmány szerint tehát, ha a napjainkban használatban lévő valutákból kiindulva kéne megalkotni egy, az egész világon érvényes fizetőeszközt, akkor egy zöld színű bankjegyet kapnánk, mely férfi politikust ábrázolna, a háttérben – ízlés szerint – kastéllyal, sassal, esetleg mindkettővel.

Hazai körkép

Mindezek után, vessünk egy pillantást a Magyarországon használatban lévő bankjegysorozatra, és nézzük meg, mennyiben igazodik a forint a nemzetközi trendekhez! Bár a forint alapú pénzrendszer 1946. augusztus 1-je óta van érvényben hazánkban, természetesen a fizetőeszköz címletei és arculata is sokat változott az elmúlt 75 évben. A ma is forgalomban lévő sorozatot 2014 és 2019 között vezette be a Magyar Nemzeti Bank – lecserélve ezzel a korábbi, 1997 óta használatban lévő bankjegyeket. A magyar fizetőeszköz tehát nemzetközi összehasonlításban kifejezetten modernnek tekinthető.

A Pálinkás György grafikusművész által tervezett bankjegyek színe minden címlet esetében különböző – s annyiban mindenképpen különlegesek, hogy egyik sem zöld. A fizetőeszközökön, különösen a nagyobb címleteken, jellemzően több színátmenet és árnyalat is megjelenik, ami sok más biztonsági technika mellett, a hamisítás megnehezítését, és a könnyű megkülönböztethetőséget szolgálja. A bankjegyek előoldalán a magyar történelem kimagasló személyiségei jelennek meg: királyok, fejedelmek és politikusok vegyesen.

A hátoldalakon az előlapon látható államférfiakhoz kötődő történelmi helyszínek, jelenetek láthatók: az ötszázason megjelenő II. Rákóczi Ferenchez például a sárospataki vár látképe kapcsolódik – s ezen a bankjegyen egy vágtató lovat ábrázoló, színváltó nyomat is feltűnik. Az ezer forintos előoldalán Hunyadi Mátyás és egy holló sziluettje látható, míg a hátoldalon a visegrádi palotában található Hercules kút jelenik meg. Bethlen Gábort a kétezres hátoldalán tudósai körében látjuk, az ötezer forintos címleten Gróf Széchenyi Istvánhoz a nagycenki Széchenyi-kastély épülete társul, a Szent Istvánt ábrázoló tízezer forintos bankjegy hátoldalán Esztergom látképe tűnik fel. A húszezer forintoson a „haza bölcse”, Deák Ferenc jelenik meg, akihez helyszínként a régi képviselőház kapcsolódik.

Látható tehát, hogy a magyar bankjegysorozat látványvilága vegyesen vonultat fel nemzetközi összevetésben gyakorinak és ritkábbnak mondható motívumokat. Bár a címletek államférfiakat ábrázolnak, a fizetőeszközök színe nem mondható tipikusnak, és az arcképeken kívül megjelenő egyéb motívumok közt is több olyat találunk, amelyek nem tartoznak a leggyakrabban látható vizuális elemek közé. A bankjegysorozat különlegességét ugyanakkor nem feltétlenül a megjelenített motívumok ritkasága adja: mint minden képzőművészeti alkotás esetében, a fizetőeszközök grafikáinál is az ábrázolás részletessége, kidolgozottsága és vizuális harmóniája a legfontosabb – s e tekintetben a forint sokak szerint a legjobbak között van.

banknotes-img-2.png
Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu