Ön ezen az oldalon van:A szerelem ára

A szerelem ára

valentin_header.png

Egy népszerű elmélet szerint a Valentin-napot az üdvözlőlap-árusok és bonbongyártók találták fel. Bár az említett két ágazat érdekérvényesítő képességét nem becsülnénk túl, az vitán felül áll, hogy a Bálint-nap világszerte közvetlen hatást gyakorol mind a kiskereskedelemre, mind a fogyasztók pénztárcájára. Nézzük, mit érdemes tudni a szerelem ünnepének közgazdaságtanáról!

Mindenekelőtt óva intenénk minden olvasót attól, hogy a Bálint-napi figyelmességet egy költség-haszon kalkuláció eredményétől tegye függővé, sőt, kifejezetten bátorítjuk azokat, akik nem csak ezen a napon, hanem más alkalmakkor is gyakran kedveskednek szeretteiknek. Természetesen egy csokor virágban, egy doboz finom csokiban, vagy egy közös vacsorában semmi rossz nincs, ugyanakkor a Valentin-naphoz kötődő szokások kapcsán számos érdekes tanulságot vonhatunk le saját fogyasztói viselkedésünkről – s emiatt megéri elgondolkodni a témán.

Szeret – nem szeret?
Bár a bevezetőben említett teória nyilván túlzás, érdekes tény, hogy Magyarországon a Valentin-napi virág ajándékozás szokása többé-kevésbé valóban marketingcélokhoz kötődik. Hazánkban mindössze 30 éve, 1990-ben ünnepelték először a jelenlegi formájában a Bálint-napot, mégpedig a Magyar Virágkötők Szakmai Egyesülete kezdeményezésére. A virágkultúra népszerűsítésére indított „mozgalom” sikere ma már kétségbevonhatatlan, de ehhez egy jó kampányötlet önmagában kevés lett volna. A Valentin-nap modern ünneppé válásában nagy szerepe lehetett annak, hogy február közepéhez számos vallási, illetve népi monda és hagyomány kötődik, melyek sora egészen a pogány időkig vezethető vissza. A szerelem ünnepe tehát nem más, mint az akár több ezeréves tavaszváró szokások és ceremóniák legfrissebb hajtása.
A szerelemről, számokban
Ahogy azt a marketing tudománya már számtalanszor bizonyította, egy ügyes újrakeretezés, átértelmezés hatalmas lökést adhat bármilyen társadalmi jelenség népszerűségének. A Valentin-nap kapcsán ezt mi sem igazolhatná jobban, mint az, hogy a lakosság csak Magyarországon hozzávetőleg 12 milliárd forintot költ el ezen a napon, minden évben. Természetesen van a világnak olyan része, ahol ugyanez a szám nagyságrendekkel magasabb: az Egyesült Államokban például 2020-ban 27,4 milliárdot költöttek – dollárban – erre az ünnepre.
Az előbbiekből egyszerűen kiszámolhatjuk, hogy Magyarországon az egy főre vetített költés 1200 forint, míg az USA-ban nagyjából 25 ezer forintnak megfelelő dollár. Ez a számítás azonban mindkét országban a teljes népességgel kalkulált; ha csak azokra vonatkoztatnánk a becslést, akik párkapcsolatban élnek, az átlagos kiadások nagysága sokkal magasabb és pontosabb lenne. Egy idei, megkérdezésen alapuló felmérés szerint például Magyarországon átlagosan 13 400 forintot, míg az USA-ban nagyjából 31 000 forintnak megfelelő összeget költenek a párok.

Ha tehát pusztán a Valentin-napon elköltött összeg nagysága alapján vetnénk össze a magyarok és az amerikaiak romantikus érzékenységét, kénytelenek lennénk beismerni, hogy a különbség legalább két és félszeres – a mi hátrányunkra. Még tovább rontaná a helyzetet, sőt kifejezetten borús képet festene, ha azt is számításba vennénk, hogy az USA-ban az elmúlt három évben átlagosan 21%-kal nőtt az egy főre vetített Valentin-napi költés évente, míg nálunk három év alatt emelkedett összesen 17%-kal. A rideg tények után azért nyugtassuk meg magunkat: természetesen a kiadások nagyságát rengeteg, a szerelemmel távolról sem összefüggő tényező befolyásolja. Hogy csak a legkézenfekvőbb szempontokat említsük: jelentős a különbség az átlagbér, illetve a fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai között – arról nem is beszélve, hogy az USA-ban a Valentin-nap kulturális jelentősége, beágyazottsága sokkal nagyobb, mint nálunk.

Mit, és mennyiért?
Ahogy korábban már utaltunk rá, a Valentin-nap hagyományai a pogány korokig nyúlnak vissza. Tegyük most hozzá: valószínűleg a megfelelő ajándék kiválasztásának dilemmájától szenvedő udvarlók kétségbeesése legalább ilyen archaikus élménye az emberiségnek. A probléma kreatív megoldását ebben a cikkben nem vállalhatjuk magunkra, az ajándékvásárlás hogyanjával és gazdasági vetületével kapcsolatban azonban ajánlunk pár megfontolandó gondolatot.
Azoknak, akik elmozdulnának a klasszikus virág-bonbon tengelyről, érdemes nem az utolsó pillanatra hagyni a vásárlást. Bár február 14-én konkrétan minden kereskedelmi egység akciókkal készül, a megemelkedő forgalom miatt a készletek nagyon gyorsan ki is ürülnek, így könnyen lehet, hogy termék hirdetése még aktív, de megvásárolni már nem lehet. Fontos észben tartani azt is, hogy a különleges alkalmakra a csalók is előszeretettel készülnek, többek közt a szerelmesek pénztárcájának kifosztására specializált webshopokkal. Tavaly az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) külön közleményt adott ki a Valentin-napon jellemző átverésekkel és fogyasztóvédelmi kihágásokkal kapcsolatban – ezeket a tanácsokat idén is érdemes megfogadni.

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu