Ön ezen az oldalon van:A magyar kultúra napja – január 22.

A magyar kultúra napja – január 22.

Egy nemzet, egy nép kultúrájának része mindaz az anyagi és szellemi érték, amit az évszázadok során teremtett. Hagyományaink, gyökereink, a múltunkat idéző tárgyaink és szellemi értékeink megismerése, továbbadása az utódoknak mindannyiunk feladata.

Január 22.: a magyar kultúra napja. Egy nap az évben, amely Fasang Árpád zongoraművész ötlelete nyomán született meg, és amikor 1989 óta minden szem a kultúrára figyel. A kézirat tanúsága szerint 1823-ban ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc Szatmárcsekén a Himnusz (vagy ahogy ő írta: a Hymnus) szövegét. Az eredeti kéziratot, rajta Kölcsey saját kezű aláírásával ma az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik. Érdekessége, hogy a „Magyar nép zivataros századaiból” alcímet viselő verset három lapra írta a költő, és ebből kettőnek a szélét a lapokra ömlött savas tinta károsította.

Maga a vers csak évekkel később jelent meg kiadásban, és 1944-ig kellett várni arra, hogy dallam is szülessen mellé. Az 1844-es megzenésítési pályázat nyertesének, Erkel Ferencnek a művét az akkori Nemzeti Színházban mutatták be. Még ugyanebben az évben nagyobb nyilvánosság előtt az Óbudai Hajógyárban, a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor énekelték el.

Még az Osztrák-Magyar- Monarchia idején nyújtották be a törvényjavaslatot, amelynek alapján a magyar nemzeti ünnepeken a himnusz Kölcsey és Erkel műve legyen. Noha az országgyűlés támogatta ezt a tervet, az uralkodó, Ferenc József nem szentesítette. Ennek ellenére az utolsó magyar király, IV. Károly 1916-os koronázásakor a Mátyás-templomban a ma is használatos dallam csendült fel.

A Rákosi-korban azzal bízták meg Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt, hogy a szocialista stílusban írják át a Himnuszt. Állítólag ez volt Kodály válasza: „Minek új. Jó nekünk a régi himnusz.”Az 1989. évi alkotmánymódosítás kimondja, hogy hazánk himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.

A 2011-es Alaptörvény a Himnusz első sorával kezdődik: Isten, áldd meg a magyart!

A Himnusznak az V. Majzik Mária készítette szobor állít emléket Budakeszin. Az alkotást 2006 tavaszán adták át. A 21 harang ünnepnapokon nemzeti imádságunkat, vasárnaponként pedig a déli harangszót szólaltatja meg.

Kölcsey Ferencet ábrázoló szobor az ország több pontján is található, ezek egyike egykori lakhelyén, Szatmárcsekén van.

Január 22-én nagy költőnk szatmárcsekei sírjának megkoszorúzásával; a magyar kultúrával, a pedagógiai munkával kapcsolatos állami kitüntetések átadásával, és országszerte kiállításokkal, vetélkedőkkel, színházi előadásokkal, közös versmondással emlékeznek meg a jeles napról.

Értékeink nem csak pénzben/pénzzel kifejezhetőek, ezért nem meglepő, hogy hazánk központi bankja, a Magyar Nemzeti Bank és a kapuit hamarosan megnyitó Pénzmúzeum egyik kiemelt feladatának tekinti nemzeti értékeink megőrzését, nemzeti kultúránk támogatását.