Ön ezen az oldalon van:A legszebben csillogó érmek - Hamarosan indul a tokiói olimpia

A legszebben csillogó érmek – Hamarosan indul a tokiói olimpia

olimpia_leader.jpg

Bár az idei, eredetileg 2020-ra tervezett, tokiói olimpia megrendezését a cikk írásakor még mindig számos nyitott kérdés övezi, azt már biztosan tudjuk, hogy a játékokat nem halasztják el újra. A sportélet legjelentősebb nemzetközi eseményére készülve, összeszedtünk pár tudnivalót a világ talán legismertebb érméiről, az olimpiai arany-, ezüst- és bronzéremről, és azt is megnéztük, mely magyar sportolók büszkélkedhetnek ezekből a legnagyobb gyűjteménnyel.

Az eredetileg 2020-ra időzített, XXXII. Nyári Olimpiai Játékok szervezése nagyságrendekkel viszontagságosabban alakult, mint azt bárki sejthette volna. Az viszonylag gyorsan eldőlt, hogy a tavaly tavasszal világszintűvé váló koronavírus-járvány miatt a sporteseményt nem lehet majd a szokásos körülmények között megtartani, majd a nyárhoz közeledve az is egyértelművé vált, hogy a szervezők kénytelenek lesznek a teljes rendezvényt elnapolni. A tokiói olimpia így rendkívüli módon, a riói után nem négy, hanem öt évvel valósul meg – és már az is hatalmas eredmény, hogy mindössze egy évet kellett halasztani. A nagy nyári sporteseményre készülve – mely bizonyos értelemben a járvány feletti győzelem ünnepe is lesz –, és egyben az olimpiai világnap alkalmából megnéztük, mit érdemes tudni az olimpiai érmekről.

Nem mind arany

Kezdjük mindjárt egy mellbevágó ténnyel: az olimpiai aranyérem valójában nem aranyból, hanem túlnyomórészt ezüstből készül. Bár 1912-ig tényleg színarany medálokat kaptak a bajnokok, ezt követően a szervezők átálltak a 24 karátos arannyal bevont, ám alapvetően ezüstből készülő érmékre. Az ok igen prózai: a sportesemények győzteseinek meglehetősen nagy méretű medálokat adnak – részben azért, hogy a közvetítéseken is jól láthatóak legyenek. Bár a konkrét tömeg az aktuális design-tól függően rendszeresen változik, az aranyérem jellemzően 400 és 600 gramm közé szokott esni. Ennek megfelelően, egy több mint fél kilós, tiszta aranyból készülő érem ára – az aktuális árfolyamtól függően – több mint 6 millió forintba kerülne. Ha ezt felszorozzuk a kiosztott, összesen több száz első helyezett számával, könnyen beláthatjuk, miért választotta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezt a takarékos megoldást.

Noha természetesen a díjak értékét nem a nemesfém tartalmuk, hanem a megszerzésükbe fektetett óriási akarat és erőfeszítés adja meg, ettől függetlenül érdekes tény, hogy például a legutóbbi, riói (ezüstalapú) aranyérem ára nagyjából 560 dollár, vagyis közel 170 ezer forint volt. Ha az érmék eszmei értékét is szeretnénk megtudni, akkor már jóval bizonytalanabbak lesznek a számítások, de az értékbecslés még így sem lehetetlen. Előfordul ugyanis, hogy egy bajnok, vagy annak leszármazottja elárverezteti, vagy jótékonysági célra felajánlja a medált. Ilyenkor a végső összeget erősen befolyásolja, hogy sporttörténeti értelemben mennyire volt különleges az adott győzelem, illetve az is sokat számít, milyen régi az érem. Jesse Owens négyszeres olimpiai bajnok atléta 1936-os medáljáért például közel 1,5 millió dollárt fizettek egy árverésen.

Az érmek összetétele és értéke mellett ejtsünk pár szót az elő- és hátlapok grafikai nyomatairól is. A medálok elkészítése egy – az újkori olimpiák kezdete óta tartó – hagyomány szerint, mindig a rendező város feladata. Bár a gyártás ennek megfelelően mindig máshol történik, az érmekép, vagyis az elő- és hátlap grafikai terve sokszor évtizedekig változatlan maradt. 1928 és 1972 között például egyáltalán nem változott az érmek arculata, ezt követően azonban egyre inkább „divatba jöttek” a kisebb-nagyobb módosítások. A napjainkra bevetté vált gyakorlat szerint az előlapon rendszerint a győzelem görög istennője, Nike ábrázolása jelenik meg, míg a hátlapon legtöbbször a rendező város hivatalos olimpiai logója látható.

Bajnokok közt is a legnagyobbak

Az 1896 óta megrendezett 32 újkori olimpia közül összesen harmincon vettek részt magyar sportolók – az ideivel együtt. Sokat emlegetett tény, hogy hazánk méretéhez képest hagyományosan kiemelkedő eredménnyel szerepel a játékokon, amit kétségbevonhatatlanul alátámaszt az újkori olimpiák történetében megszerzett, összesen 175 arany, 147 ezüst és 169 bronzérem. A nyári játékokon szerzett 491 éremmel így Magyarország a legeredményesebb olyan nemzet, amely még nem rendezett olimpiát. Az alábbiakban bemutatjuk azt a 15 hazai sportolót, akik máig a legnagyobb sikerrel szerepeltek a nyári olimpiákon.

1. Gerevich Aladár, vívó 1932 és 1960 között összesen hét arany, egy ezüst és két bronzérmet szerzett.

2. Kovács Pál szintén vívásban nyert el hat arany- és egy bronzérmet, 1936 és 1960 között.

3. Kárpáti Rudolf, vívó 1948 és 1960 között hat aranyat szerzett.

4. Keleti Ágnes, tornász 1952 és 1956 között öt arany-, három ezüst- és két bronzérmet nyert el.

5. Egerszegi Krisztina, a legfiatalabb olimpiai bajnok úszónk, 1988 és 1996 között öt arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet kapott.

6. Kulcsár Győző, vívó 1964 és 1976 között négy aranyat és két bronzérmet szerzett.

7. Darnyi Tamás, úszó 1988 és 1992 között nyert el négy aranyérmet.

8. Fuchs Jenő, vívó szintén négy aranyérmet kapott, 1908 és 1912 között.

9. Kovács Katalin, kajakozó 2000 és 2012 között három arany- és öt ezüstérmet szerzett.

10. Douchev-Janics Natasa, kajakozó három arany-, két ezüst- és egy bronzérmet nyert, 2004 és 2012 között.

11. Balczó András, öttusázó 1960 és 1972 között három arany- és két ezüstérmet gyűjtött.

12. Gyarmati Dezső, vízilabdázó három arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet kapott, 1948 és 1964 között.

13. Hosszú Katinka, úszó 2016 óta három aranyat és egy ezüstöt szerzett.

14. Kammerer Zoltán, kajakos 2000 és 2012 között három aranyat és egy ezüstérmet szerzett.

15. Kozák Danuta, kajakos 2008 és 2016 között szintén három arany- és egy ezüstérmet nyert.

Olimpiai érmék

Az érmek után vessünk egy pillantást az érmékre is, ugyanis a Magyar Nemzeti Bank 1984 óta minden olimpia alkalmából előállít és kibocsát egyedi, gyűjthető és hivatalos fizetőeszközként is használható emlékérméket. A sorozatból ebben a cikkben az utolsó hármat mutatjuk be.

A Londonban megrendezett, XXX. Nyári Olimpiai Játékok alkalmából kibocsátott emlékpénz 2012 nyarán jelent meg. Az 5000 forint névértékű, „a világ legkisebb aranyérméje” elnevezésű nemzetközi gyűjtői program részeként kibocsátott emlékérme az egyik hagyományos magyar siker sportágat, a síkvizi kajak-kenut ábrázolja.

A riói, XXXI. Nyári Olimpiai Játékok tiszteletére az MNB 5000 forintos címletű miniarany, 10 000 forintos címletű ezüst valamint 2000 forintos címletű színesfém emlékérmét bocsátott ki. A megszokottól eltérően, ebben az esetben több sportág – a vízilabda, a birkózás, a vívás, a kajak-kenu, az úszás és a torna – is megjelent az érme grafikáján. Képünkön az ezüst érme látható.

Az idei, XXXII. Nyári Olimpiai és XVI. Nyári Paralimpiai Játékok alkalmából 10 000 forintos címletű ezüst és 2000 forintos színesfém emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank. Az érméken az ép és parasportban is sikersportágnak számító kajak, úszás és vívás absztrakt ábrázolása látható.

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu