Ön ezen az oldalon van:A kalapács, ha koppan

A kalapács, ha koppan – a tíz legdrágább magyar pénz

Köztudott, hogy a régi pénzek megszerzésének legrangosabb színterét az árverések jelentik, ezeken lehet megvásárolni a legritkább, legértékesebb tárgyakat. A numizmatikai tárgyak, pénzérmék, emlékérmek és bankjegyek értéke alapvetően két tényezőből tevődik össze. A legfontosabb a ritkaság, vagyis hány darab ismert belőle a világon. A másik, szinte ugyanilyen fontos árképző tényező a tartásfok: minél szebb állapotú az adott darab, annál többet ér. Az MNB Pénzmúzeumának oldalán sorozatot indítottunk, amelyből kiderül, melyik az a tíz magyar pénz, amely dokumentáltan a legdrágábban kelt el nyilvános árverésen. A felsorolást természetesen a „legolcsóbb” darabtól kezdjük.

10. Erdélyi Fejedelemség, Bocskai István hatos garas aranyverete négy dukát súlyban, Szeben, 1606

lmp_picture_01.jpg

Jelenleg a 10. legdrágábban eladott pénznek Bocskai István erdélyi fejedelem (1605– 1606) 1606-ban a szebeni verdében készült hatos garasának négy dukát súlyú aranyverete számít, amelyet a Sincona AG 66. árverésén (Zürich, 2020. 10. 19., 2090. tétel) 280 000 svájci frankon ütöttek le. A darab Bocskai István rövid életű, mindössze kétéves pénzverésének egyik kiemelkedő példánya. A lengyel mintára készült ezüstpénz, a hatos garas (lengyelül sosztak) verőtövével vert négy dukát súlyú aranyveretből csupán két példány ismert a világon. Az árverésen szereplő darab párja a debreceni Déri Múzeum gyűjteményét gazdagítja, ahová a keszthelyi Festetics-éremgyűjteményből került Déri Frigyes múzeumalapító közvetítésével.

9. II. Mátyás (1608–1619) tizenkétszeres dukát, Körmöcbánya, 1620

lmp_picture_02.jpg

A 9. legdrágábban eladott magyar pénznek a II. Mátyás magyar király (1608–1619) nevére Körmöcbányán 1620-ban készült tizenkétszeres dukát számít, amely Winfried Frühwald aukcióján (TOP3 Auktion 2.) kelt el Salzburgban 2017. szeptember 23-án (318. tétel) 260 000 euró leütési áron. A darab érdekessége, hogy egy úgynevezett posztumusz veret, mivel II. Mátyás halálát követő évben készült az ezüsttallér verőtövének felhasználásával. Ez a címlet (ti. a tizenkétszeres dukát) korábban ismeretlen volt a kutatás számára, a szakirodalom eddig csupán tizenötszörös és tízszeres dukátjait ismerte.

8. Erdélyi Fejedelemség, I. József (1705–1711) tízszeres dukát, Szeben, 1708

lmp_picture_03.jpg

A 8. legdrágábban eladott pénzérme I. József magyar király (1705–1711) és egyben erdélyi fejedelem 1708-ban Szebenben kibocsátott tízszeres dukátja, amely a La Galerie Numismatique 26. árverésén (Bécs, 2015, június 6., 1884. tétel) kelt el 270 000 euró leütési áron. A Bogdan Stambuliu tulajdonában lévő La Galerie Numismatique 26. árverésén kizárólag erdélyi veretű pénzek kerültek kalapács alá, ezek közül is kiemelkedik értékben I. József tízszeres dukátja. Bár a típus korábban sem volt ismeretlen a kutatók és gyűjtők számára, ritkasága, és különösen kiváló, verdefényes állapota indokolja a magas leütési árat.

7. Magyar Királyság, III. Károly (1711–1740) tízszeres dukát, Pozsony, 1715

lmp_picture_04.jpg

A 7. legdrágábban eladott magyar vonatkozású érmének III. Károly (1711–1740) 1715-ben Pozsonyban kibocsátott tízszeres aranydukátja számít, amelyet a CNG Triton 21. árverésén (1063. tétel) ütöttek le New York-ban 2018. szeptember 12-én 370 000 dollárért. A CNG, azaz a Classical Numismatic Group az Amerikai Egyesült Államok, így a világ egyik vezető numizmatikai aukciósháza, amely rendszerint rekordárakon ad el darabokat. III. Károly pozsonyi tízszeres dukátja unikális ritkaságnak számít, csupán ez az egy példány ismert belőle a világon.

6. Magyar Királyság, I. Lipót (1657–1705) tízszeres dukát, Körmöcbánya 1688

lmp_picture_05.jpg

A jelenleg 6. legdrágábban eladott magyar pénzérme a Macho & Chlapovič aukciósház 17. árverésén (156. tétel) kelt el Pozsonyban, 2018. november 9-én 360 000 euro leütési áron. A körmöcbányai veretű pénzeknek, különösen az ezüsttalléroknak és a tízszeres dukátoknak hatalmas, és legfőképp fizetőképes gyűjtőköre alakult ki az utóbbi években Szlovákiában. Bár I. Lipótnak nem kevés tízszeres dukát súlyú címletét tartja számon a szakirodalom, túlnyomó többségük közgyűjteményben található, így az időnként árverésre kerülő, magánkézben lévő darabok mindig „horror” árakon mennek el az aukciókon.

5. Magyar Királyság, III. Károly (1711–1740) tízszeres dukát, Körmöcbánya, 1740

lmp_picture_06.jpg

III. Károly (1711–1740) 1740-ben Körmöcbányán készült tízszeres dukátja a Macho & Chlapovič cég 23. árverésén (201. tétel) Prágában 2020. április 30-án 440 000 euro leütési áron kelt el. III. Károly korában már nem volt szokásban a tízszeres dukátok verése, az ő nevére csupán uralkodása utolsó évében, 1740-ben készült ez a címlet. A korábban csupán a szakirodalomból ismert unikális ritkaság leütési árát tekintve holtversenyben áll a 4-5. helyért Ferenc József ugyanezen áron elkelt, 1878-as veretű aranyveretével.

4. Magyar Királyság, Ferenc József (1848–1916) forint aranyverete, Körmöcbánya, 1878

lmp_picture_07.jpg

Selmecbányán 1782-ben vette kezdetet a bányavidék történetének egyik legnagyobb vállalkozása, a később II. Józsefről elnevezett altáró építése, amelynek a célja az volt, hogy a felette elhelyezkedő területről a vizet összegyűjtse és elvezesse, igy a korábban vízzel elöntott tárnákat újra művelésbe lehessen venni. A munka 96 éven át tartott, az eredmény egy 13 kilométer hosszú altáró lett. Befejezésekor, 1878-ban Selmecbányán nagy ünnepséget rendeztek, amelyen maga I. Ferenc József osztrák császár es magyar király is megjelent. A nevezetes eseményre természetesen emlékérmék is készültek, előlapon az uralkodó portréjával, hátlapon a tematikát megnevező körirattal, középen vízszintes sorban a munkálatok megkezdésének (1782) es befejezésének (1878) időpontja. Az érmék három különféle fémből készültek: mar a rézveret sem olcsó, az ezüst változat értéke forintban kifejezve milliós tétel, a hat dukát (22,50 g) súlyú aranyveretből pedig csupán két példány ismert a világon, az egyiket a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára őrzi. A második darab 2007-ben Budapesten került kalapács alá, akkor 135 000 eurós leütési árat ért el, igy ez volt az első magyar pénz, amely átlépte a 100 000 eurós álomhatárt. Mi sem bizonyítja jobban jelentőségét, hogy bő egy évtized alatt több, mint megháromszorozta értékét. Legközelebb ugyanis 2018. április 20-án került újra árverésre Prágában a Macho & Chlapovič aukciósház 15. árverésén (451. tétel), ahol mar eleve 300 000 eurós kikiáltási áron indult. Nagy meglepetést nem is okozott, hogy 440 000 eurós áron ütötték le, ezzel holtversenyben a 4-5. helyen áll III. Károly tízszeres dukátjával a legdrágábban eladott magyar pénzek toplistáján.

3. Erdélyi Fejedelemség, I. Lipót (1657–1705) nyolcszögű tízszeres dukátcsegelye, 1694

lmp_picture_08.jpg

Az Erdélyi Fejedelemség pénzei általában kiugró ritkasággal bírnak, és ugyanez jellemző a Habsburg-korszak vereteire is. I. Lipót 1691-ben a Diploma Leopoldinum kibocsátásával a Habsburg Birodalomhoz csatolta az Erdélyi Fejedelemséget, felvette az erdélyi fejedelmi címet, és ebben a minőségében verette pénzeit a kolozsvári pénzverdében. Bár tízszeres súlyú dukátot többet is készítettek I. Lipót nevére, ez a címlet nyolcszögletű lapkára verve unikális ritkaságnak számít. A Hess-Divo aukciósház 332. árverésén (706. tétel) Zürichben 2017. május 31-én 550 000 svájci frank leütési áron kelt el, így jelenleg a világon a harmadik legdrágábban eladott pénznek számít.

2. Magyar Királyság, III. Ferdinánd (1637–1657) tízszeres dukát, Körmöcbánya, 1648

lmp_picture_09.jpg

A III. Ferdinand nevére 1648-ban Körmöcbányán vert tízszeres dukát az ún. Ausbeute-érmek csoportjába tartozik, amelyet magyarra a szűzfémérem kifejezéssel szokás fordítani. A szűzfémérmeket általában új bánya nyitásakor, annak első kihozatalából, esetleg egy-egy új, gazdag telér megtalálásakor vagy termésfémből vertek, a lényege tehát, hogy a bányából közvetlenül kinyert (nemes)fémet használták fel a készítésükre. Az érem hátlapján sugárzó napkorong látható emberarccal, amely az arany bányászati, illetve alkímiai jegye. Készítésének közvetlen oka az volt, hogy Selmecbányán 1648-ban jelentős ezüsttartalmú, kiemelkedő hozammal bíró tárnát értek el a bányászok. Hasonló éremképű darabokból, előlapon III. Ferdinand portréjával, a hatlapon sugárzó holdsarló (az ezüst alkímiai jele) vagy napkorong emberarccal, többet is ismerünk, de azok mindegyikét ezüstből verték, aranyból viszont jelenleg csupán ez az egy példány ismert, amely feltehetőleg kifejezetten III. Ferdinand számára készült. Ennek fényében nem meglepő, hogy a Numismatica Genevensis SA. 12. árverésén (383. tétel) Genfben 2019. november 18-án 750 000 svájci frankon ütötték le, így ezzel jelenleg a második legdrágábban eladott magyar pénznek számít.

1. Magyar Királyság, III. Ferdinánd (1637–1657) tízszeres dukát, Körmöcbánya, 1642

lmp_picture_10.jpg

Jelenleg nyilvános árverésen dokumentáltan a legmagasabb áron elkelt magyar pénzérme III. Ferdinánd (1637–1657) tízszeres dukátja, amely 1642-ben hagyta el a körmöcbányai verdét. A Macho & Chlapovič 24. árverésén (212. tétel) Prágában, 2020. november 6-án 950 000 euró leütési áron kelt el. Kimagasló értékét annak köszönheti, hogy eleget tesz a két legfontosabb árképző tényezőnek, a ritkaságnak és a kiváló tartásfoknak. A darab egyértelműen unikumnak tekinthető, mivel csupán ez az egy példány ismert a világon, így nem véletlen, hogy az árverési katalógus címlapdarabja volt. A tartásfok megjelölése szerint (good EF / about UNC) verdefényes közeli állapotú, ami jelentős mértékben növeli az értékét. Szintén értéknövelő tényezőnek számít, hogy közel száz éven át lehet nyomon követni a sorsát, hiszen legkorábbi árverési előfordulása (1926) óta többször szerepelt már aukciókon egyre magasabb elkelési árakon.

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu