Ön ezen az oldalon van:A helyreállítási paradoxon

A helyreállítási paradoxon

A magyar gazdaság 2021 második negyedévében újraindult és az idei év végéig el fogja érni a 2019. év végi teljesítményét. Ezzel azonban nem ért véget a teljes helyreállítás, mert még rendeznünk kell az egyensúlyi mutatókat és a felzárkózás folyamatait is.

Ezeken belül különösen fontos a költségvetési egyensúly három százalék alatti értékének, a tartósan és érzékelhetően csökkenő államadósság-rátának és a piaci egyensúlynak (három százalék körüli infláció) a helyreállítása. A már elért munkaerőpiaci egyensúly és a nullaközeli folyó fizetési mérleg a közepes, de eredményes válságkezelés miatt nem is romlott el. E két utóbbi mutatónál tehát „csak” a jelenlegi helyzet megőrzése a feladat.

Miként jelentkezik a helyreállítási paradoxon?

Ha csak a reálgazdaság teljesítménye áll helyre, az egyensúly pedig nem, akkor csak részleges a helyreállítás. Minél több költségvetési forrást használ egy állam a helyreállításhoz, annál kisebb lesz az esélye a helyreállt növekedés fenntartására, mert a megbillent egyensúlyok idővel kikényszerítik a költségvetési megszorításokat. Minél gyorsabb az egyensúly helyreállítása, annál gyorsabban nyílnak meg a költségvetésen kívüli források a fenntartható növekedés támogatására.

A fenntartható felzárkózás pénzügyi képlete

2010 és 2021 között végig biztosítani tudtuk az egyensúlyi, a növekedési és a felzárkózási fordulatok, majd a válságkezelés pénzügyi forrásait. E forrásokra a teljes helyreállításhoz is szükség lesz. Azonban már látszik, hogy az új évtizedben minden más lesz, ezért újra kell építenünk a 2020-as évek gazdasági felzárkózásának pénzügyi képletét.

Érdemes a válságkezelés pénzügyeiből kiindulni, mert ez már a 2020-as évtized eleje: ami most történik, az előre jelzi az egész évtizedet. Milyen tényezőkről van tehát szó?

Erősödött az állam és az állami források szerepe

A fejlett gazdaságok (Amerikai Egyesült Államok, eurózóna, Nagy-Britannia, Japán) a GDP 40 százalékát elérő költségvetési és jegybanki forrást mozgósítottak a válságkezelésre. Az összes fejlett ország együttvéve és átlagosan a GDP 30 százalékát kitevő élénkítést hajtott végre. Térségünkben és a feltörekvő országok körében átlagosan a GDP 18 százalékát éri el a válságkezelésre felhasznált források mértéke, ami nagyjából a fele a fejlett országok mértékének. Csehország és Magyarország 25 százalékkal jár az élen. Ha a hitelmoratóriumot is beleszámítjuk, akkor a magyar összeg már 30 százalék körül alakul. A román adat pedig tíz százalék.

Bármelyik számot nézzük, óriási az államok pénzügyi szerepvállalása a válságkezelésben. A térségben a magyar források nem csupán mennyiségben a legnagyobbak, hanem a szerkezetükben is a legjobbak. A válságkezelésre használt teljes összeg kétharmadát jegybanki források biztosították, ezzel döntően belső forrásból kezeltük a válságot úgy, hogy fékeztük az állam eladósodását.

Hitelbővülésre épült a magyar válságkezelés

Itthon döntően jegybanki forrásokból nyújtott banki hitelek bővítésével kezeltük a válságot. A magánszektor (háztartások és vállalatok) hiteleinek 2020-ban végbement 11,8 százalékos bővülése terén az EU27-ek körében az első helyet értük el, szemben a GDP-csökkenés tizenötödik és a kormányzati fogyasztás huszonötödik helyével. A háztartások fogyasztása a hatodik helyen szerepel, ami mögött szintén egy bizalomra épülő hitelbővülés áll.

Jelentős a családok pénzügyi vagyona

A magyar háztartások pénzügyi eszközeinek állománya mintegy 68 ezermilliárd forint, ami már jelentősen meghaladja a magyar GDP szintjét. Ebből 24 ezermilliárd forint az üzletrész és egyéb követelés, valamint 44 ezermilliárd forint a pénzügyi követelés. Ez utóbbit tekinthetjük elvileg mozgósíthatónak a teljes helyreállítás szempontjából. Közel hatezermilliárd az otthon tartott pénz, mintegy 12 ezermilliárd a bankbetét és szintén közel tízezermilliárd a lakossági állampapírok állománya, ezekben jelentős a hétezermilliárd forintot kitevő „privát banki” befektetések szerepe is.

Magas az államadósság belső finanszírozása

Az EU27-ek körében nálunk a legmagasabb a lakossági állampapírok aránya, közel 25 százalék, a régiós országokban átlagosan két százalék. A külföldi befektetők államadósságon belüli aránya 33 százalék. Ez a szám hasonló a térségünkben, míg az eurózónában magas, 53 százalék.

A helyreállítás belső forrásai tehát rendelkezésre állnak a lakosság és a bankok körében egyaránt.

Sikeres és dinamikus a külföldi tőkevonzás

A magyar válságkezelés egyik legerősebb pontja, hogy a külföldi működőtőke-beáramlás érdemben meghaladta az EU27-ek körében tapasztaltat. Ennek is köszönhető, hogy a válság alatt az EU27-körben a tizenegyedik helyet érte el az exportteljesítmény és a 2019. év végi exportvolument már 2020 végére elértük.

Mire épülhet tehát a teljes helyreállítás?

A fenti kiindulópontokból az következik, hogy:

– Az egyensúly és a felzárkózás helyreállításának pénzügyi forrásai döntően belül, itthon rendelkezésre állnak.

– Ezek akkor nyílnak meg, ha először letörjük az inflációt és már 2022-ben beállítjuk a három százalék körüli (3–3,4 százalékos) költségvetési hiányt, amit 2023-tól rendre három százalék alatt tartunk.

– Ehhez még az államadósság-ráta folyamatos és dinamikus csökkentése is szükséges.

– A családok pénzügyi vagyona – egy ezt ösztönző pénzpolitika esetén – bevonható a teljes helyreállítás pénzügyi forrásai közé.

– A bankrendszer képes erőteljesebb szerepet vállalni az állam és az üzleti szektor finanszírozásában.

– A jegybank – középtávú inflációs céljának teljesülése esetén – képes a helyreállítás és felzárkózás zöld forrásait biztosítani.

Mindez azt jelenti, hogy nem a költségvetés három százalék feletti hiányából és újabb külső eladósodásból lehet és kell fedezni a teljes helyreállítás pénzügyi forrásait. Ezek a családok pénzügyi vagyonából és későbbi megtakarításaiból, valamint a bankrendszer és a jegybank mérlegéből belülről is finanszírozhatók.

Sőt, a helyreállítási paradoxon miatt más út nem is járható.

P. S.

Az erő nemcsak úgy létezik, hanem benned van” – Marie Forleo.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

forrás: Magyar Nemzet

A rovat első írását IDE, a másodikat IDE, a harmadikat IDE, a negyediket pedig IDE kattintva olvashatjátok el.

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu