A Magyar Nemzeti Bankban a mérlegek a napi munkához hozzátartoztak. Az Emissziós főosztályon többet is használtak. A Nemesfémgazdálkodási- és letéti osztály vásárolt a lakosságtól aranyat különböző formában: arany- és ezüst émeket, pénzeket, arany granulátumot. Vásárláskor eredetiségvizsgálatot végeztek, illetve megállapították a nemesfém súlyát (nyerssúly). Standard, gyakori pénzérméknél (pl. arany Napóleon 10 és 20 frankos, Ferenc József 10 vagy 20 koronás, ezüst 5 koronás stb.) ha a súly megegyezett a hivatalossal és az érme tartásfoka is megfelelt, a vásárlás a vételár kifizetésével ért véget. Nem forgalmi pénzeknél, egyéb érmeknél a nemesfém finomságának megállapítására is szükség lehetett, amely szakembert, szükség esetén laborvizsgálatot is igényelt. A letéti csoport és a Bankjegy- és Éremgyűjtemény (közkeletű nevén múzeum) ugyancsak használt mérleget gyarapodáskor, letéteknél kiadáskor és revíziókor. A régi mérlegek között vannak karos mérlegek, mérlegsúlyokkal. Ezek közül van amely a páratartalom és a külső tényezők kiküszöbölésére zárható üvegdobozban kapott helyet. Az idők során az analóg mérlegeket digitális, sőt precíziós mérlegek váltották fel. |
Részletes adatok
Felhasználás helye
Magyarország
Anyag
fém
Kibocsátás ideje
20. század
Használat ideje
20. század
Szélesség (mm)
900
Magasság (mm)
750
Hosszúság (mm)
460