Emléklap az Aranyvonat utasainak tiszteletére rendezett ünnepség alkalmából, 2003

Az 1944–45-ös eseményekről több kiadvány, konferencia, emléklap és emlékérem is megemlékezett. Az emléklapon középen az aranyvonat és útvonalának ábrázolása, valamint a KÖSZÖNJÜK ÉS ELISMERJÜK A MAGYAR NEMZETI BANK EGYKORI ALKALMAZOTTAINAK AZ ARANYVONAT KÍSÉRETÉBEN TANÚSÍTOTT HŐSIES HELYTÁLLÁSÁT. AZ MNB MUNKATÁRSAI szöveg olvasható. Körben az ünnepségen résztvevők aláírásai. A második világháború végén Magyarország legértékesebb kincseivel együtt a jegybanki aranykészletet is a veszprémi sziklabunkerbe menekítették. A frontvonal közeledtének hírére 1944 decemberében vonatokra pakolták és elindították nyugatra. Hosszas tárgyalások után végül a felső-ausztriai Spital am Pyhrn nevű falu kolostorában és annak kriptájában találtak menedéket a háború utolsó hónapjaira. A mintegy bruttó 33 tonna aranykészletet, a devizatartalékot, tekintélyes mennyiségű bankjegykészletet, a bank üzleti könyveit, dokumentumait a bank tisztviselői – és családtagjaik – kísérték, őrizték. A lehetőségekhez mérten tartották a banki ügymenetet a távolban is.

1946 júniusában az Amerikai Egyesült Államok (Spital am Pyhrn az amerikai zónába került 1945-ben) és Magyarország megegyeztek az aranykészlet és a bank további értékeinek maradéktalan visszaadásáról. 1946. augusztus 6-án érkezett meg Budapestre az a vonat, amely a jegybank aranykészletét is szállította. Ez az arany lett a mai fizetőeszköz, a forint alapja.