A második világháború végén Magyarország legértékesebb kincseivel együtt a jegybanki aranykészletet is a veszprémi sziklabunkerbe menekítették. A frontvonal közeledtének hírére 1944 decemberében vonatokra pakolták és elindították nyugatra. Hosszas tárgyalások után végül a felső-ausztriai Spital am Pyhrn nevű falu kolostorában és annak kriptájában találtak menedéket a háború utolsó hónapjaira. A mintegy bruttó 33 tonna aranykészletet, a devizatartalékot, tekintélyes mennyiségű bankjegykészletet, a bank üzleti könyveit, dokumentumait a bank tisztviselői – és családtagjaik – kísérték, őrizték. A lehetőségekhez mérten tartották a banki ügymenetet a távolban is.
1946 júniusában az Amerikai Egyesült Államok (Spital am Pyhrn az amerikai zónába került 1945-ben) és Magyarország megegyeztek az aranykészlet és a bank további értékeinek maradéktalan visszaadásáról. 1946. augusztus 6-án érkezett meg Budapestre az a vonat, amely a jegybank aranykészletét is szállította. Ez az arany lett a mai fizetőeszköz, a forint alapja.
Az 1944–45-ös eseményekről több kiadvány, konferencia, emléklap és emlékérem is megemlékezett. 1990-ben az akkori Érmekereskedelmi Rt. ezüst emlékérmet adott ki előoldalán Spital am Pyhrn látképével, középen a templommal, valamint az alapítás, 1190-es és a kibocsátás 1990-es évszámával az előoldalon, a hátoldalon pedig aranyrudakon az 19 – 45-ös évszámok, valamint a kétnyelvű felirat: KÖSZÖNET A MAGYAR ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSÉÉRT és DANKE FÜR DIE AUFBEWAHRUNG DER SCHÄTZE UNGARNS olvasható.
Részletes adatok
Kibocsátó ország
Magyarország
Anyag
ezüst
Kibocsátás ideje
1990
Magasság (mm)
6
Átmérő (mm)
43