100 forint

Az előoldalon középen olvasható a címlet megjelölése: SZÁZ FORINT. Alatta a bankjegy felirata: EZEN PÉNZJEGY MINDEN MAGYAR ÁLLADALMI ÉS KÖZPÉNZTÁRAKBAN, 100 EZÜST FORINT GYANÁNT HÁROM HUSZAST EGY FORINTRA SZÁMÍTVA, MINDEN KÖZPÉNZTÁRNÁL ELFOGADTATIK, ’S TELJES NÉVSZERINTI ÉRTÉKE A’ KÖZÁLLOMÁNY ÁLTAL BIZTOSÍTTATIK, balra alatta a keltezés olvasható BUDA-PEST SEPTEMBER 1-ÉN 1848. és a sorszám: 16809, valamint a pénzügyminiszter, Kossuth Lajos aláírása. A körben elhelyezkedő ornamentikában többször megjelenik a címlet értéke, a 100-as számjegy.  A címlet neve a magyaron kívül további négy, az országban beszélt nyelven is olvasható, ugyan ez igaz a hátoldalon szerepelő büntetőzáradékra:  EZEN JEGYEK HAMISÍTÓI ’S UTÁNZÓI TIZENÖT ÉVRE TERJEDHETŐ BÖRTÖNÖZTETÉSSEL BÜNTETTETNEK. Fent középen Magyarország koronás címere látható.
Ezt a pénzjegyet másnéven Kossuth-bankónak is nevezik, mivel azokat a pénzjegyeket, amelyeket 1848. és 1849 között a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, vagyis a forradalmi kormány kincstára vagy az Országos Honvédelmi Bizottmány kibocsátott így nevezték el. A Kossuth-bankók nyomólemezeit Tyroler József és Wachtler Fülöp tervezte.  Tyroler (Alsókubin, 1822 – Pest, 1854) 1848-ban Landerer és Heckenast nyomdájában dolgozott. Arcképeket is rajzolt, így Petőfiét, Kossuthét. 1852-ben házkutatást tartottak nála, és a forradalom vezetőinek arcképei miatt az Újépületben raboskodott.
Az országgyűlés 1848. október 15-én felhatalmazta Kossuthot nagyobb értékű, 10, 100 és 1000 forintos címletek kibocsátására. Az utóbbi címletnek a tervei sem születtek meg. A 100 forintost azonban gyorsan kellett kiadni. A gyorsaságra utal az egyszínű nyomás is. A 100 és a következő évben forgalomba hozott 10 forintos államjegy volt, nem állt mögötte nemesfém fedezet, ahogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1 és 2 forintosai esetében. A hamisításért kilátásba helyezett büntetést Kossuth javaslatára nyolc évről tizenöt évre emelték