Ön ezen az oldalon van:Aranykönyv

Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát

aranytartalek.png

Hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat szem előtt tartva az ország aranytartalékának jelentős emeléséről döntött a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, melynek eredményeképp 2018. októberében a nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára, azaz tízszeresére emelkedett. 1986 óta azaz 32 éve először vásárolt újra aranyat a Magyar Nemzeti Bank. Az aranytartalék állományának fizikai formában történt jelentős növelését követően annak hazaszállítása is már megtörtént.


Palotai Dániel – Veres István: Új aranykor - Emelkedő aranytartalék

A Magyar Nemzeti Bank 2018-ban tízszeresére növelte aranytartalékát és a külföldön tartott készletét is hazaszállította. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az ország hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai célkitűzéseinek figyelembevételével történelmi jelentőségű döntést hozott az aranytartalékra vonatkozó politikája felülvizsgálatáról. Ennek eredményeként a jegybank első lépésben 2018 márciusában Londonból magyarországi tárolási helyszínekre telepítette át aranytartalékát, majd 2018 októberéig a teljes állományt tízszeresére növelte. Az aranykészlet 3,1 tonnáról 31,5 tonnára nőtt. Az utóbbi három évtized során 2018-ban először vásárolt aranyat az MNB.


A bejelentés alkalmából a Magyar Nemzeti Bank egy „aranykönyvet” is megjelentetett, amely kiadvány olyan meghatározó időszakokba nyújt betekintést, mint az aranypénz évszázadai, a nemzeti kincsünk aranyvonattal történő megmentése, vagy az ország aranytartalékának közelmúltbeli hazaérkezése.

Az aranykönyv Aranyvonatról szóló fejezete innen tölthető le:

A nemesfém országon belüli birtoklása összhangban van a nemzetközi trendekkel, támogatja a pénzügyi stabilitást és tovább erősítheti a Magyarország iránti piaci bizalmat. Az arany történelmi szerepét megőrizve továbbra is az egyik legbiztonságosabb eszköznek tekinthető a világon, ami már normál piaci körülmények között is kifejti stabilitási- és bizalomerősítő funkcióját. A jelenlegi árfolyamon számolva mintegy 1,24 milliárd dollárt kitevő 31,5 tonnás aranytartalék állományát tekintve elérte azt a történelmi szintet is, ami az „aranyvonat” idején már hazánk rendelkezésére állt. A nemzetközi tartalékon belül az aranytartalék aránya ezzel 4,4 százalékra emelkedett, ami megfelel a nem-euroövezeti közép-kelet-európai országok átlagának.

Az aranytartalék nemzet- és gazdaságstratégiai szerepe egyre nagyobb mértékben felértékelődik, miközben mind a nemesfém országon belüli birtoklása, mind pedig állományának növelése meghatározó nemzetközi trendként mutatkozik. Ebbe a folyamatba illeszkedve, a Magyar Nemzeti Bank stratégiai döntése alapján a hazai aranytartalék állománya 31,5 tonnára emelkedett. Az aranytartalék emelésére és fizikai formában történő hazaszállítására 2018 októberének első felében került sor.

Pénzvonat

Az aranytartalék állományának növelése és hazahozatala gazdaságtörténeti szempontból is jelentős lépésnek tekinthető. A Magyar Nemzeti Bank 1924-es alapításától fogva tart aranytartalékot, ennek állománya azonban a tartás céljainak függvényében nagymértékben ingadozott az évtizedek alatt. Az aranytartalék mennyisége a II. világháborúig növekedett, majd annak végén mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki az MNB legendás „aranyvonatán” az ausztriai Spital am Pyhrn-be. Ez a mennyiség a háború után teljes mértékben visszakerült az országba, egyúttal fedezetet nyújtva az ország új fizetőeszközének, a forintnak a bevezetéséhez, ezzel támogatva a pénzügyi konszolidációt és a háború utáni magyar gazdaság stabilizációját. A nyolcvanas évek végén Magyarország aranytartaléka a rövidtávú befektetési célok által vezérelve 40-50 tonna körül ingadozott, majd a rendszerváltás idején (1989 és 1992 között) az akkori jegybanki vezetők döntése nyomán minimális, mintegy 3,1 tonnás szintre csökkent és 2018 szeptember végéig ezen a szinten is állt. Az MNB mostani döntésével az aranytartalék 31,5 tonnás állománya 2018 októberére az 1946-os stabilizációs időszakot jellemző szintet érte el.

Az aranytartalékot rövidtávú befektetési és/vagy hosszú távú stabilitási célból tartják az országok jegybankjai. A Magyar Nemzeti Bank mostani döntését a stabilitási célok vezették, az aranytartalék tartása mögött nincsenek befektetési megfontolások. Az arany normál időszakban is bizalomerősítő tulajdonsággal rendelkezik, azaz nemcsak szélsőséges piaci környezetben, a nemzetközi pénzügyi rendszerben történő strukturális változások, vagy mélyebb geopolitikai válságok során tölthet be stabilizációs és védvonal szerepet. Mindemellett az arany továbbra is az egyik legbiztonságosabb eszköznek tekinthető, ami olyan egyedi tulajdonságokhoz köthető, mint a fizikai nemesfém véges kínálata, amihez hitel- és partnerkockázat sem kapcsolódik, tekintve, hogy az arany nem egy konkrét partnerrel, országgal szembeni követelés. Az elmúlt években egyre több ország döntött amellett, hogy ismételten meghatározó szerepet szán a tradicionális tartalékeszközként funkcionáló nemesfémnek, és emeli az aranytartalékát. Ezt az utat követte a közelmúltban például Lengyelország is, annak ellenére, hogy a régió egyik legmagasabb szintű aranytartalékával rendelkezett már eddig is. A hazai aranytartalék 31,5 tonnára történő emelése során az MNB figyelemmel volt a nemesfém jegybanki tartalékokban betöltött nemzetközi és regionális szerepére is. Ezzel a magyar aranytartalék a teljes nemzetközi tartalékon belüli arányt tekintve a közép-kelet-európai régiós átlagnak megfelelő 4,4 százalékra emelkedett. E lépéssel a nemzetközi rangsor végéről egészen a középmezőnyig sikerült előrelépni, mind az aranytartalék méretét, mind pedig arányát tekintve.

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu