Értékmentés, Értékteremtés

A Pénzmúzeum időszaki kiállítása az építészeti örökségvédelem és értékőrzés egy igazán különleges példáját tárja a látogatók elé. A tárlat betekintést nyújt a múzeumnak is otthont adó, műemléki védettséget élvező volt Postapalota külső-belső helyreállításának és felújításának folyamatába; bemutatja, hogyan született újjá az első világháború utáni Budapest kiemelkedő építészeti büszkesége.

A Buda szívében álló irodaépület 1924 és 1926 között épült, a kor egyik legfoglalkoztatottabb magyar építésze, Sándy Gyula tervei alapján – aki a Postapalotával életműve ékkövét alkotta meg. Az épület a háború után szűkre szabott költségvetés ellenére is grandiózus hatást tudott kelteni, s képes volt látványelemeiben megidézni a magyar építészeti történelem historikus értékeit, míg szerkezetileg a kor legmodernebb technológiáit alkalmazta.

Noha a ház eleve nehéz gazdasági körülmények között épült meg, a történelem a továbbiakban sem kímélte a Postapalotát: a II. világháború kitörésekor, 1939-ben óvóhely kialakítása érdekében kellett átépíteni a déli szárnyat, később a német megszállás idején több ágyúlövés is érte az épületet, majd a bevonuló katonák teljesen megsemmisítették és kiégették a telefonközpontnak helyet adó épületblokkot. A háború után ugyan helyreállították a kritikus sérüléseket, de a palota az 1956-os forradalom idején, a Széna téri harcok során ismét súlyos károkat szenvedett.

Miután 60 évvel később, 2016-ban a Magyar Nemzeti Bank megvásárolta az épületet, a következő évtől induló átfogó, külső-belső felújítás elsődleges célja az eredeti állapot lehető legteljesebb helyreállítása és az építészeti örökség műemléki védelmének biztosítása lett.

A számos szakterületet összefogó, komplex felújítási folyamat keretében külön restaurációs terv született a homlokzati díszítőelemek helyreállítására, valamint az asztalos, a kovácsoltvas és a kőműves munkákra. A külső elemek közül, az észak-magyarországi pártázatos reneszánsz hatását tükröző homlokzat, valamint az épületre jellemző, különleges vakolatdíszítés, az úgynevezett magyaros sgraffito napjainkban már az eredeti elképzeléseknek megfelelő állapotot tükrözik.

A felújítás kapcsán külön említést érdemel a Postapalota Krisztina körúti főhomlokzatának oromfalába tervezett angyalos címer, melyet eredetileg a pécsi Zsolnay-gyár készített, színes festéssel díszített, égetett kerámiából. A címert a második világháború utáni renováláskor először részben kitakarták, majd 1949-ben szovjet mintára megalkotott, Rákosi-címerrel cserélték fel. A szimbolikus jelentőségű magyar koronás kiscímert és az azt kísérő két angyalt végül a 2017-es felújítás állította helyre.

Az időszaki kiállítás keretében a látogatóknak lehetőségük nyílik megtekinteni egy rövid videófilmet a teljes felújítási folyamatról, tanulmányozhatják az épület eredeti tervrajzait, megcsodálhatják a Postapalota makettjét, és különleges fotósorozaton követhetik nyomon a ház újjászületését.