Párizs olimpia lázban ég, de nem csak Párizs, hanem a La Monnaie de Paris - A Párizsi Pénzverde múzeuma is. Az intézményben március 27-én nyílik az olimpiai érem történetét feldolgozó Arany, ezüst, bronz című tárlat. Persze nem csak emiatt érdemes a helyszínre látogatni!

A győzelem szimbólumai, vagyis az érmek minden sportrajongó figyelmének középpontjában állnak. A francia Pénzmúzeum szeptember 29-ig látható Arany, ezüst, bronz elnevezésű tárlata arra vállalkozik, hogy elmesélje az olimpiai érmek történetét. A kiállításon számos tudásmorzsa csipegethető fel. Ön tudta például, hogy az első modern játékokon, 1896-ban egy versenyszámban csak az első két győztes kapott érmet: az első ezüstöt, a második rézből készültet? Kevesek által ismert tény az is, hogy az 1904-es játékokon vezették be a három érem – arany, ezüst és bronz – rendszerét. A La Monnaie de Paris elmeséli e hosszú út történetét, közben pedig feltárja a kitüntetések sajátosságait, illetve szimbólumrendszerét is.

Vashulladékot visznek haza az olimpikonok
Szimbólumokban nincs hiány, ha megvizsgáljuk a 2024-es párizsi olimpiai játékokon elnyerhető érméket közelebbről, melyben az Eiffel torony is tapintható, ami pedig lehetőség a sportolók számára, hogy hazavigyék magukkal Párizs egy darabkáját. Az éremben a 18 gramm súlyú hatszög anyaga ugyanis az Eiffel-torony korábbi felújítási munkái során keletkezett vashulladék, melyet egy titkos raktárban őriztek mindezidáig. A hatszögű betéteket az olimpiai és paralimpiai érmek előlapjainak közepén helyezték el, azokból fénysugarakat idéző barázdák futnak ki a medáliák széléig. Az olimpiai érmek hátlapján Niké, a győzelem istennője látható az első, athéni újkori játékok központi stadionjának közepén, valamint a bal felső részében az athéni Akropolisz, a jobb felsőben pedig az Eiffel-torony. Az olimpiára és paralimpiára összesen 5084 ilyen érem készül. A Chaumet ékszerház által tervezett medálok 8.5 centiméter átmérőjűek, vastagságuk 9.2 milliméter. Az aranyérmek súlya 529, az ezüstérmeké 525, míg a bronzérmeké 455 gramm.

Wurlitzerek, flipperek és érmével működő szerkezetek
Aki rácsodálkozott a Pénzverde múzeumára, ne siessen távozni! Érdemes ugyanitt megtekinteni a párhuzamosan futó Insert Coin kiállítást, mely arra emlékeztet, bizony volt idő, amikor a coin, pénzérme, vagy ha jobban tetszik, zseton egy jó este elengedhetetlen kelléke volt.

Ez volt ugyanis az a mágikus eszköz, amely életre keltette a kávéházakban és játéktermekben felállított flippereket, csocsóasztalokat, dodzsemeket, zenegépeket. A La Monnaie de Paris időutazásra invitálja tehát a múltra fogékonyakat, hogy felfedezzék az 1960-es évektől egészen a 2000-es évekig tartó csodavilágot. Nosztalgikusok, popkultúra rajongók számára kihagyhatatlan, mert egy olyan korba vezet vissza, amikor a zsebünk tele volt érmékkel, ha pedig kellően sok lapult belőlük a farzsebünkben, úgy az esti szórakozásnak semmi sem állhatta útját. Külön érdekesség, hogy a La Monnaie de Paris ez alkalomra zsetonokat vert, melyek a kiállításban felhasználhatók, hogy működésbe lendítsék a múlt relikviáit. A tárlat 2024. március 1. és 2024. június 30. között látogatható.