/
/
/
Válogatott ritkaságok az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteményéből 7. rész

Válogatott ritkaságok az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteményéből 7. rész

2022. október 25.
mnb-highlights-07-fb.jpg

Kevesen tudják, hogy a Magyar Nemzeti Bank őrzi – mennyiségét és jelentőségét tekintve – az ország második legnagyobb pénztörténeti gyűjteményét. Az antik római aranypénzektől kezdve az erdélyi tallérokon át a modern kori bankjegyekig és banktörténeti relikviákig jelenleg nagyjából hatvanezer egyedi műtárgy található az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteményében, amely a Széll Kálmán téri volt Postapalotában, jelenlegi nevén a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontban került elhelyezésre. A gyűjtemény számos olyan érmét és bankjegyet is tartalmaz, amely különleges ritkaságnak számít, sőt, csupán egyetlen példány ismert belőle a világon. A most indított tízrészes sorozatunkban ezek közül szeretnénk bemutatni néhányat, amelyet a március 15-én megnyílt Pénzmúzeumban is megtekinthettek.

Emlékérme a selmecbányai II. József altáró megnyitására, 1878

A Magyar Nemzeti Bank – 1968 előtt a Pénzügyminisztérium – a forgalmi pénzeken kívül minden évben forint címlettel ellátott emlékérméket is kibocsát. A sort 1948-ban az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 100. évfordulójára kiadott, három címletből – 20, 10, 5 forint – álló, ezüstből készült érmesor nyitotta meg. Az elsősorban gyűjtők számára készülő, jelentős történelmi évfordulókat vagy egyéb szempontól kiemelkedő eseményeket megörökítő emlékpénzek kibocsátása 1968-tól vált rendszeressé. Jelenleg a Magyar Nemzeti Bank három változatban bocsát ki forint címletű érméket: a forgalmi érmék mellett emlékérméket és forgalmi érmék emlékváltozatait egyaránt gyártja megbízásából a Magyar Pénzverő Zrt. Ennek a gyakorlatnak a kezdetei a 19. századba, I. Ferenc József osztrák császár és magyar király korába nyúlnak vissza, hiszen ekkor készültek elsőként emlékérmék a birodalom területén.

A legkorábbi, 2 forint címletű emlékpénzt Ferenc József és Erzsébet esküvőjére verték 1854-ben, majd a következő, 2 Vereinsthaler (korabeli magyar nevén „egyleti” tallér) címletű ezüstpénz a Déli vasút megnyitására készült 1857-ben, majd 1879-ben I. Ferenc József és Erzsébet ezüstlakodalma alkalmából emlék kétforintost adtak ki. 1887-ben a kuttenbergi (ma: Kutna Hora, Csehország) bányák újranyitása alkalmából készült 2 Gulden, azaz magyarul forint címletű emlékpénz előlapja megegyezik a forgalmi pénzekével, míg a tematikai oldalon a kuttenbergi Szent Borbála-templom látható, alatta bányászcímer, keresztezett ék és kalapács.

Magyar szempontból a legfontosabb Ferenc József kori emlékérme kibocsátására 1878-ban került sor, mégpedig a selmecbányai II. József altáró átadása alkalmából. Az altáró egy speciális bányászati szakkifejezést takar, amelynek lényege, hogy a völgyek aljából, a hegyek lábánál víztelenítő tárókat (úgynevezett altárókat) indítottak a hegy gyomra alá, amelyek többnyire szintesek vagy enyhe lejtésűek voltak. A feladata az volt, hogy a felette elhelyezkedő területről a vizet összegyűjtse és elvezesse. Építésük igen költséges volt, és mivel belőlük hasznosítható érc ritkán került elő, több bányavállalkozónak kellett összefognia, hogy együtt finanszírozzák a kiépítését.

Habár majd minden bányavidéken megtaláljuk ezeket a műveket, a legnagyobb ilyen jellegű alkotásnak a selmecbányai II. József altáró számított, amelyet közel 100 éven át építettek. Több ága van, hossza eléri a 13 kilométert. Befejezésekor Selmecbányán nagy ünnepséget rendeztek, amelyen maga Ferenc József császár és magyar király is megjelent.

A nevezetes eseményre természetesen emlékérmék is készültek forint címletben, azokkal megegyező pénzláb alapján. Előlapon a királyt megnevező köriratban az uralkodó portréja látható, alatta a vállszelvényben KB betűk, a körmöcbányai verde jegye, a hátlapon a tematikát megnevező körirat (II. JÓZSEF NEVŰ ALTÁRNA SELMECZBÁNYÁN), középen vízszintes sorban a munkálatok megkezdésének és befejezésének (1782/1878) időpontja. Az érmék három különféle fémből is elkészültek: rézből, ezüstből, illetve néhány példányt aranyból is levertek. Az arany változatból jelenleg csupán két példány ismert a világon, de a Magyar Nemzeti Bank Bankjegy- és Éremgyűjteményében található, és a Pénzmúzeum kiállításán bárki által megtekinthető ezüstváltozat is a kiemelt ritkaságok körébe tartozik.

További híreink

21. nap

Érdekességek a pénzről

2024. december 21.
A Pénzmúzeum és a Pénzmúzeum Panoráma Terasz ünnepi nyitvatartása

December 23. - december 26. - ZÁRVA December 31. - január 1. - ZÁRVA

2024. december 20.
Karácsony a pénzeken – Az ünnep üzenete az érméken

Ugyan a karácsony ritkán jelenik meg közvetlenül a pénzérméken, mégis találhatunk érdekes példákat, amelyek az ünnep szellemiségéhez kapcsolódnak.

2024. december 19.