Kevesen tudják, hogy a Magyar Nemzeti Bank őrzi – mennyiségét és jelentőségét tekintve – az ország második legnagyobb pénztörténeti gyűjteményét. Az antik római aranypénzektől kezdve az erdélyi tallérokon át a modern kori bankjegyekig és banktörténeti relikviákig jelenleg nagyjából hatvanezer egyedi műtárgy található az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteményében, amely a Széll Kálmán téri volt Postapalotában, jelenlegi nevén a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontban került elhelyezésre. A gyűjtemény számos olyan érmét és bankjegyet is tartalmaz, amely különleges ritkaságnak számít, sőt, csupán egyetlen példány ismert belőle a világon. A most indított tízrészes sorozatunkban ezek közül szeretnénk bemutatni néhányat, amelyet a március 15-én megnyílt Pénzmúzeumban is megtekinthettek.

Székely Mózes ötszörös dukát, 1603

Az Erdélyi Fejedelemség aranypénzei általában véve is különleges ritkaságnak számítanak, de közülük is kiemelkednek Erdély egyedüli székely származású fejedelmének, Székely Mózesnek a pénzei. Rövid, csupán három hónapos uralkodása ideje alatt mindössze aranydukátokat veretett két címletben. Tízszeres dukátjából is csupán néhány darab maradt fenn, ötszörös dukátjának egyetlen példányát a Magyar Nemzeti Bank Bankjegy- és Éremgyűjteménye őrzi.

Az aranyérme előlapján MOISES ZEKEL DE SEMIENFALVA VAIVODA TRANSILVANIAE ET SICVL COMES (Moises Zekel de Semienfalva vaivoda Transilvaniae et Siculorum comes – Siménfalvi Székely Mózes Erdély vajdája és a székelyek ispánja) köriratban a fejedelem címere címerpajzs nélkül: két ágaskodó, egymással szembeforduló oroszlán egy kardot tart, a kardra korona van ráhúzva, felül két oldalt egy-egy hold és csillag. A hátlapon ANNO DOMINI MILLESIMO SEXCENTESSIMO TERTIO CLAVDIOPOLI (Az Úr 1603. évében Kolozsvárott) köriratban virágdíszek között DOMINVS / PROTECTOR / MEVS (Az Úr az én oltalmazóm) felirat három sorban.

A pénz előlapja tehát megadja a fejedelem nevét és címeit. Székely Mózes címere nem családi örökség, önmaga érdemelte ki vitézségével. Dicső hadi tetteiért Báthori István „szentelt vitézzé” avatta, és címerét is ő adományozta. Siménfalvi előnevét is vitézzé avatásakor nyerte el. Vitézségéért jelentős bitokokat is kapott Báthoritól többek között Siménfalvát és Lövétét, illetve 1583-tól a kitüntető sófalvai sóbánya kamaraispáni címet. Ez a megbízása 1592-ig tartott. Siménfalvára építette fel nemesi udvarházát és más épületeket, amelyek előtt festett székelykapu állt.

Az erdélyi pénzeken, főként a korai időszakban gyakorta előfordultak jelmondatok, vallásos szövegek, főként a Bibliából vett idézetek. Székely Mózes ötszörös dukátjának hátlapján az Ószövetségben található Zsoltárok könyvének 3:6, 18:19 fejezetében található szövegrész olvasható: „Az Úr az én oltalmazóm”, amellyel az unitárius hitvallású fejedelem Istenbe vetett hitét fejezte ki. Az unitárius vallás a protestáns reformáció radikális ágaként nőtt ki a 16. századi Erdélyben, követői Isten egységében hittek, tagadták a Szentháromságot. János Zsigmondon kívül az erdélyi fejedelmek közül Székely Mózes volt csak e vallás híve. A hátlapi körirat feltünteti a készítés helyét (Kolozsvár) és időpontját (1603).

A Magyar Nemzeti Bankban őrzött unikális ötszörös dukát eredetileg a gróf Viczay-Khuen Héderváry-éremgyűjtemény példánya volt már a 18. században, később Niklovits Károlyhoz, a 20. század első fele legjelentősebb magángyűjtőjéhez került. Az ő hagyatékából került elő egy 1937. szeptember 29-ére keltezett megállapodás. A dokumentum voltaképpen egy cserejegyzőkönyv melléklete, a csere Niklovits Károly és Lengyel Aurél között jött létre. Az egyik lista kilenc darab aranypénzt sorolt fel, amelyeket Niklovits adott volna cserébe más pénzekért. A lista 8. tétele Székely Mózes ötszörös dukátját írja le, amely 17 g súlyú, a bal szélén ½ gramm súly kitörve. A leírás alapján a darab egyértelműen azonosítható a Magyar Nemzeti Bankban lévő aranypénzzel. Hogy a darab milyen úton-módon került a Héderváry-gyűjteményből Niklovits Károlyhoz, majd mi módon találta meg útját az MNB gyűjteményébe, ezidáig még nem sikerült kideríteni.