Amikor az I. világháborúban szemben álló felek 1918 őszén letették a fegyvert, még senki nem gondolta, hogy milyen tragédiák várnak a vesztesekre. A Párizs környéki kastélyokban a győztes hatalmak (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) igazságtalan békefeltételeket kényszerítettek a vesztesekre. Legnagyobb csapás az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után függetlenné vált Magyarországot sújtotta. A magyar küldöttség 1920. június 4-én a versailles-i Nagy–Trianon palotában írta alá a diktátumot, amelynek következtében hazánk területe 283 ezer km2-ről 93 ezer km2-e csökkent, azaz a történelmi Magyarország elveszítette területének 2/3 részét. Ezzel együtt mintegy 3,2 millió (a lakosság harmada) magyar került az új határokon kívülre. Ausztria, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia), az újonnan megalakult állam, Csehszlovákia gyarapodott területileg hazánk rovására, és még Olaszország is kapott 21 km2 -nyi területet.

A katonai előírásokat és a jóvátételi kötelezettséget is tartalmazó béke igen súlyos gazdasági következményekkel is járt: többek között határon kívülre került bányáink nagy része, köztük a középkortól híres felvidéki és erdélyi nemesfémbányák (Körmöcbánya, Selmecbánya, Nagybánya stb.). Magyarország egyetlen működő pénzverdéje, a körmöcbányai pénzverde is idegen kézre került volna, ha nem szerelték volna le és nem szállították volna Budapestre már 1918 novemberében. Egy fennmaradt jegyzőkönyv alapján tudjuk, hogy a pénzverde gépein 1918. november 30-án, 9 óra 15 perckor verték az utolsó pénzeket, 7 darab kétfilléres érmét.

A minden magyart megalázó békeszerződés hírére idehaza 1920. június 4-én megkondultak a harangok, felzúgtak a gyárak szirénái, félárbócra eresztették a zászlókat, az iskolákban és a hivatalokban szünetet rendeltek el, az üzletek bezártak. Gyászruhába öltözött emberek ezrei álltak meg 10 percre, és talán elgondolkoztak azon, mi lesz most, hogyan tovább?

A sorsfordító napra 2010 óta június 4-én, a Nemzeti összetartozás napján emlékezünk: országszerte és az elcsatolt területeken is megemlékezésekkel, színes programokkal idézik fel a 102 évvel történteket. Ne felejtsük el, noha több ezer magyart határok választanak el az anyaországtól, mi mégis összetartozunk!

A Pénzmúzeumban egy térképen megkereshetitek Nagy-Magyarország nemesfémbányáit és pénzverdéit, és választ kaphattok arra is, hogy mennyi aranyat és ezüstöt bányásztak a középkori Magyarországon, ki veretett hazánkban elsőként ezüst- és aranypénzt, valamint megcsodálhatjátok az MNB Aranyvonatát (aminek az elnevezése egy jelentős hőstettel függ össze), és kipróbálhatjátok, egy kézzel fel tudjátok- e emelni a 12, 4 kg súlyú, valódi aranytömböt. Ha eljöttök hozzánk, ne felejtsetek el időpontot foglalni!