1848-ban abban egyetértés volt az első felelős magyar minisztérium tagjai között, hogy meg kell teremteni az önálló magyar pénzügyeket. Kossuth Lajos pénzügyminisztere hivatalba lépése után számba vette a készleteket. Míg a fémpénzkibocsátás legnagyobb problémája a fém, elsősorban a nemesfém hiánya volt, addig a papírpénz-kibocsátás megszervezését az alapoktól kellett kezdeni. Kossuth sikertelenül próbált megegyezni a készpénzellátásról a papírpénzek kibocsátójával, az Osztrák Nemzeti Bankkal, amely bankjegy-kibocsátási szabadalommal rendelkezett az egész Habsburg Birodalomban, így Magyarországon is. Az 1848-as 12 pont követelései között szerepelt a nemzeti bank, létrehozása azonban még sok évtizedig váratott magára.
Magyarországon 1848-ban egyetlen bank működött, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. Alapítólevelét több mint tíz évig tartó előkészítő munka és engedélyezési eljárás után 1841-ben írta alá az uralkodó. A bank egymillió forintos alaptőkével részvénytársasági formában kezdte meg működését. Hosszú ideig az ország egyedüli bankja maradt.
1848 áprilisában Kossuth tárgyalásokat kezdett a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetőivel a magyar papírpénz-kibocsátás feltételeiről. Április 29-én felkérte a bankot, tegyenek javaslatot a kibocsátásra. A szerződéstervezetet Havas József alelnök május 15-én mutatta be. Kossuth a tervezetet jóváhagyta, majd értesítette az osztrák jegybankot a magyar kibocsátásról. Válaszul a bank a kibocsátással azonos összegű kölcsönt ajánlott fel. Ezt a magyar fél nem fogadta el. Mivel ekkor a legkisebb forgalomban lévő címlet 5 guldenes (magyarul forintos) volt, Kossuth hiánypótló intézkedésként 1 és 2 forintosok kibocsátását rendelte el. Válaszul az Osztrák Nemzeti Bank azonos címletű jegyeket jelentetett meg.
1848. június 17-én írták alá a bank vezetői és Kossuth a szerződést 1 és 2 forintosok kibocsátásáról. Fedezetül az állam 5 millió forint értékű arany és ezüst letételét vállalta, amely csak bankjegyek beváltására használható fel. A cél érdekében Kossuth közadakozásra szólította fel a nemzetet. Az így befolyt összeg fejében 12 és fél millió forint kibocsátására került sor, ami 40%-os, a korszakban magasnak számító bankjegyfedezeti elvnek felelt meg. Augusztus 14-én jelentek meg a 2 forintosok, majd október 8-án az 1 forintososok, az első magyar kibocsátású, magyar nyelvű bankjegyek, a Kossuth-bankók.
Illusztrációk:
https://papirpenz.hu/reszletek/392
2 forint, 1848
https://mandadb.hu/tetel/630546/Egy_forint_erteku_papirpenz
1 forint, 1848
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank főkönyve, 1848–1849
(A Magyar Nemzeti Bank tulajdonában van. nagy alakú, fekete, keménytábláskönyv. Kissé koszos a legszebb lapja, mivel a korábbi kiállításokon szerepelt. Sajnos, már tavaly nyáron nem találták a kollégák. Egyedi darab, publikálatlan.)
Szerződés az első magyar bankjegyek kibocsátásról, 1848. június 17.
A szerződés facsimile példánya ebben a könyvben rögzített mellékletként: Dr. Lamotte Károly. Pesti-Magyar Kereskedelmi-Bank 1841-1941. Száz esztendő emlékei. Budapest, 1941. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (Posner Grafikai Műintézet R.-T.).
További híreink
Összes hírA foglalkozások ’telt házzal’, nagy siker mellett zajlottak az ország házában.
A Pénzmúzeum Kávéházi beszélgetéssorozat vendége volt Fertőszögi Péter
Programsorozatunk vendége Fertőszögi Péter volt. Az előadás már Podcast formájában is elérhető!
A foglalkozások ’telt házzal’, nagy siker mellett zajlottak az ország házában.
A Pénzmúzeum Kávéházi beszélgetéssorozat vendége volt Fertőszögi Péter
Programsorozatunk vendége Fertőszögi Péter volt. Az előadás már Podcast formájában is elérhető!