Felkészülten akarsz belevágni a Neumann-játékba? Ha igen, olvasd el gyorsan az alábbi cikket, meglátod, sokat segít a versenyben. Regisztrálj most, és nyerj!

Magyarországhoz köthető néhány különlegesség

A XIV-XV. századi Európában Magyarországon bányászták a legtöbb aranyat. A legsikeresebb korszakban a Magyar Királyság biztosította a kontinens teljes aranykitermelésének 80 százalékát, körülbelül évi 2500 kilogrammos mennyiséget. A bányászati tevékenység működéséhez I. Károly (Károly Róbert) is nagyban hozzájárult, aki a bányapénz átengedésével új bányák nyitására ösztönözte az akkori nemességet. Nem csoda, hogy később ő verette az első magyar aranyforintot is 1325 körül.

A XIX. század során az Osztrák-Magyar Monarchia a kontinens egyik fontos gazdasági szereplője volt, ennek ellenére az osztrák-magyar korona sosem vált Európa meghatározó valutájává. A magyar forradalom és szabadságharc 1848-as kitörése után megalakuló legelső önálló és független magyar kormány (Batthyány-kormány) pénzügyminisztere Kossuth Lajos lett. Az ő nevéhez fűződik az 1848 augusztusában kiadott első magyar nyelvű bankjegy (Kossuth-bankó) megjelenése is. A XIX. század azonban több szempontból is meghatározó volt Magyarország gazdasági-pénzügyi, és tudományos fejlődése számára. Ehhez számos vagyonos család nagyösszegű adománya kellett. Gondoljunk csak a Lánchíd megépítésére, a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Múzeum megalapítására. Ezeket mind a Széchenyi családhoz kötjük, és gondolhatnánk, ők voltak a legnagyobb adományozók. Ez azonban téves, ugyanis a XIX. század legnagyobb adományozója a Sina család volt, akik rengeteg pénzt adtak a magyar művelődés, kultúra és tudomány előmozdítása érdekében.

Egy ország pénzügyi működésnek és nemzeti függetlenségének egyik elengedhetetlen pillére a jegybank. A Magyar Nemzeti Bankot 1924. június 24-én alapították, és első elnöke Popovics Sándor volt. A jegybankok felelnek a monetáris politika stabil működéséért, így többek között az ő feladatuk a bankjegyek kibocsátása is. Az MNB indulása után két évig még koronát, majd 1926-tól kezdve pengőt nyomott. Érdekesség, hogy ebből a pénznemből készült Magyarország legnagyobb címletű bankjegye is, az Egymilliárd b.-pengő. Kevesen tudják, hogy ezt kereskedelmi forgalomban már nem használták. A legnagyobb, forgalomba is került címlet a Százmillió b.-pengő volt.

Néhány globális érdekesség

A ma ismert bankjegyek megjelenése előtt, amit egyébként az ókori Kínában használtak először, az emberek árupénzzel fizettek. Ugyanakkor a csalók, már ekkoriban is próbálkoztak a „pénzhamisítással”. A legkorábbi ismert árupénz, amit bizonyítottan hamisítottak, a kakaóbab volt. A biztonságos kereskedelem megkönnyítése céljából hozták létre az első tőzsdét, amit 1513-ban nyitottak meg Antwerpenben. Ez leginkább a mai árutőzsdékhez volt hasonlítható.

A XIV-XV. századi Magyarország ugyan élen járt az aranykitermelésben, azonban a legnagyobb aranyrögre mégsem nálunk, hanem Ausztráliában bukkantak rá 1869. február 5-én. A Welcome Stranger névre keresztelt aranyrög 72 kilogrammot nyomot. Gondolhatnánk, hogy így Ausztráliának lehet a világ legnagyobb aranytartaléka, ezzel azonban az Egyesült Államok dicsekedhet, összesen 8133 tonnával. Azonban nem csak az arany jelentheti a gazdasági fejlődés és pénzügyi biztonság kulcsát. Gondoljunk csak az XX. század közepére és a közel-keleti országokra, akik a kőolajkincsük révén jelentős gazdasági befolyásra tettek szert és komoly fejlődésen mentek keresztül néhány évtized alatt. Közülük is érdemes talán kiemelni Kuwait-ot, akinek a stabil gazdasága és jelentős olajvagyona tette lehetővé, hogy napjainkra a kuvaiti dinár (KWD) legyen a világ legerősebb valutája.