NEUMANN JÁNOS: A JÖVŐÉPÍTŐ INNOVÁTOR

„Neki annyira könnyen ment minden és olyan messzire előtte járt mindenki másnak, hogy olyan volt, mint Mozart.” - Herman H. Goldstine

Neumann János korának egyik legmeghatározóbb koponyája volt, akinek munkássága a mai napig komoly szerepet tölt be a tudományos életben. Kvantummechanikai felvetései mellett matematikai elméletei a közgazdaságtanra is jelentős hatást gyakoroltak. Mindemellett a számítástechnika terén elért eredményei nyomán nem véletlen, hogy gyakran a számítógép atyjaként is emlegetik.

Neumannról már gyermekként tudni lehetett, hogy egyszer nagy eredményeket fog elérni. Kiváló nyelvérzékkel rendelkezett, már fiatal korában megtanult franciául és németül, de emellett latin és ógörög nyelven is tudott. Neumann – akit ismerősei csak Jancsiként emlegettek – híresen jó memóriával rendelkezett, mely később védjegyévé is vált. Szóbeszédek szerint, a korai számológépek számításait fejben ellenőrizte le.

Nem meglepő tehát, hogy 1913-ban szülei a fasori evangélikus főgimnáziumba íratták, ahol a kor egyik legkiemelkedőbb tanára, Rátz László tanított neki matematikát. Rátz tanár úrról érdemes tudni, hogy olyan kiemelkedő, Nobel-díjas tudósokat nevelt ki, mint Harsányi János és Wigner Jenő. Utóbbi Neumannt is jól ismerte, elmondása szerint egy zseni volt.

Neumann János tanulmányait 1921-ben a mai ELTE-n folytatta, majd édesapja és Kármán Tódor javaslatára, – aki korábban szintén a fasori evangélikus főgimnáziumban tanult – 1923-tól párhuzamosan a zürichi ETH hallgatója is volt. Később a Göttingeni Egyetemen tanult matematikát, ezt követően, 1930-ban már vendégprofesszorként folytatta egyetemi pályafutását az Egyesült Államokban, a Princetoni Egyetemen. 30 éves korára pedig kinevezték a princetoni Felsőfokú Tanulmányok Intézetének (IAS) matematikaprofesszorává.

Ugyan a Játékelmélet alapjait még Európában fektette le, – melyet később Oskar Morgensternnel közösen dolgoztak ki – tudományos áttöréseket Amerikában ért el, így nem is csoda, hogy 1937-ben megszerezte az amerikai állampolgárságot. Munkásságát tekintve számos áttörés köthető a nevéhez, mint az 1932-ben, Wigner Jenővel közösen publikált tanulmányuk a kvantummechanika matematikai alapjairól. Szintén Neumann nevéhez köthetőek az 1945-ben megfogalmazott Neumann-elvek, melyek között olyan ma már alapvetésnek számító újdonságok szerepeltek, mint a kettes számrendszer és a belső memória használata, a tárolt program elve, vagy a Turing-gép. Ahogy akkoriban sok más kutató és tudós, ő is részt vett a II. világháború hadipari fejlesztéseiben, együtt dolgozott például Teller Edével is a Manhattan terven, az első atombomba elkészítésén 1944 és 1945 között. Neumann 1944-ben találkozott Hermann H. Goldsteine-nel is, akivel közösen alkották meg 1949-ben az Electronic Numerical Integrator and Computer, azaz az ENIAC számítógépet. Ennek nyomán később elkészítették annak utódját is, az EDVAC-ot.

Felsorolni is nehéz, mennyi különböző területen járult hozzá Neumann János a ma, általunk ismert világ kialakulásához. Nem véletlen, hogy Neumann számos kitüntetésben és megtiszteltetésben részesült élete során. 1940-ben tiszteletbeli tagja lett az Eötvös Társulatnak, rá tíz évre tiszteletbeli doktora lett előbb a Princetoni Egyetemnek, majd a Marylandi Egyetemnek is, továbbá 1951 és 1953 között az Amerikai Matematikai Társaság elnöke volt. Halála előtt pedig megkapta az Einstein-érmet. Később számos hazai elismerésben is részesült, több intézményt és versenyt neveztek el róla, sőt, születésének 100. évfordulóján, 2003-ban az MNB 5000 forint névértékű emlékérmet is kibocsátott az arcképével.

Nem vitás, Neumann Jánost bátran tekinthetjük a 20. század Mozartjának, hiszen zsenialitásával és tudományos újításaival megreformálta az akkori világról alkotott képet, hozzájárulva ezzel a digitalizáció fejlődéséhez.

Ne felejts el ellátogatni a https://neumann120.penziranytu.hu/ oldalra, ahol egy izgalmas verseny keretein belül még többet megtudhatsz Neumann Jánosról, miközben értékes nyereményekért szállhatsz küzdelembe!