A pénz, jelenjen meg az érme vagy bankjegy formájában, nem csupán az állami szuverenitás kifejezőeszköze, a gazdasági élet és a kereskedelem mozgatórugója, hanem kora kultúrájának, művészetének és világlátásának hű lenyomata. Az éremképek visszatükrözik a korszak művészeti stílusát, megismerhető rajtuk keresztül a magyar címerfejlődés éppúgy, ahogy az uralkodók portréi vagy a keresztény hitvilág, nem túlzás azt állítani, hogy a pénzek szinte önmagukban képesek átfogóan bemutatni Magyarország évezredes történetét. A következő hetekben nyolcrészes, A magyar pénzek művészete című sorozatot indítunk, amelyben megismerkedhetünk a magyar pénzek jellegzetes éremképi elemeivel a kezdetektől napjainkig.

Magyarország Védasszonya a pénzeken

A magyar pénzek másik ikonikus éremképi elemének a Szent László-alak mellett évszázadokon át a Madonna-ábrázolás számított. Szűz Mária alakja első ízben III. Béla magyar király (1172–1196) bizánci típusú rézpénzeinek hátlapján tűnt fel, de a Sancta Maria köriratban látható ülő alak kezében ekkor még lándzsát tartott, nem a gyermek Jézust. Évszázadoknak kellett még eltelnie, mígnem a 15. század második harmadában megjelent a klasszikus Madonna-ábrázolás.

I. (Hunyadi) Mátyás magyar király (1458–1490) 1467. évi nagy pénzreformja nem csupán az ezüstpénzek minőségén javított, de szembeötlő éremképi változásokkal is együtt járt. Az aranyforintok előlapját, míg az ezüstpénzek – garas, denár és obulus – hátlapját ezt követően Madonna-ábrázolás díszítette, azaz Szűz Mária ülő alakja, karján a gyermek Jézussal, körirata szerint Patrona Hungariae, azaz Magyarország védasszonya. A Madonna-ábrázolás Mátyás közismert Mária-tisztelete miatt kerülhetett a magyar pénzekre, ugyanis korábban ismeretlen volt a magyar éremművészetben. A mintáért ugyanakkor nem kellett messzire nyúlni, mivel az aquilejai pátriárkák ezüstpénzein már évtizedekkel korábban megjelent. Sem II. Antal (1402–1412), sem II. Lajos (1412–1435) pénzei nem voltak ismeretlenek a magyarországi pénzforgalomban, a rajtuk szereplő Madonna-alak került át szinte változatlan formában Mátyás vereteire.

Mátyás pénzein – hasonlatosan az aquilejai előképhez – kezdetben Szűz Mária fátylas alakja volt látható, amelyet később felváltott a koronás alak. A Madonna-ábrázolás rövid időn belül olyannyira népszerűvé vált, hogy még a Habsburg uralkodók sem mertek hozzányúlni, így az újkorban is folyamatos éremképi eleme maradt az arany- és ezüstpénzeknek. Kivétel ez alól csupán a tallérok jelentettek, mivel ez a címlet korábban ismeretlen volt a magyar pénzverési gyakorlatban. Jellemző, hogy a magyar rendek csak azzal a feltétellel járultak hozzá a tallérverés megindításához, hogy azokon a hagyományos éremképi elemeket, azaz a magyar jelképeket (Madonna és címer) szerepeltetni kell. Kérésük kezdetben teljesült is, később azonban egyre inkább az osztrák befolyás kezdett érvényesülni, miáltal a Madonna-alak egyre inkább visszaszorult a körirati mezőbe. A hagyományos címleteken, így az aranydukáton, a garason, denáron és az obuluson azonban továbbra is kiemelt szerepet kapott, ahogy az I. Lipót uralkodása idején bevezetett krajcárrendszer különböző címletein. Ugyancsak I. Lipót pénzein jelent meg az ún. immaculata-típusú ábrázolás, amely, ha nem is vált általánossá, időnként még később is szerepelt. Ezeken a pénzeken a karjában a kisdedet tartó Mária félholdon álló egészalakos ábrázolása látható, miközben a körirat is megváltozott: S IMMACVL VIR MAR MAT DEI PAT HVNGARIAE (Szeplőtelen Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, Magyarország Védője).

Mária Terézia korában újabb lendületet kapott a Madonna-ábrázolások gyakorlata a magyar pénzeken. A hosszú időn át uralkodó királynőnek alig akad olyan pénzérméje, amelyen ne köszönne vissza a karjában a gyermek Jézust tartó Szűz Mária ülő vagy álló alakja. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején természetesen tovább élt a Madonna-ábrázolás, annyi újítás történt, hogy immáron magyar nyelvű körirat került a pénzekre: SZ MARIA IST ANNYA MAGY OR VÉDŐJE (Szűz Mária Istennek Anyja, Magyarország Védője). Ezzel szemben I. Ferenc József pénzein már nem látható Madonna-ábrázolás, helyét az uralkodóportré, különféle címerábrázolások, illetve az 1867. évi kiegyezést követően a magyar Szent Korona képe vette át.

Hosszú szünet után a Madonna-ábrázolás az 1927. január 1-jén bevezetett pengő pénzrendszer egyik címletén, mégpedig az ezüstből vert 2 pengő hátlapján tűnt fel, és maradt ott 1939-ig, ezt követően végképp eltűnik a magyar forgalmi pénzérmék felületéről.

A hagyományos Madonna-ábrázolás a forint pénzrendszer veretein csupán egyetlen egyszer látható, mégpedig a II. János Pál pápa magyarországi látogatásának emlékére 1991-ben kiadott arany 10 000 forint címletű emlékérmén.