A Lancea Regis érmét, mely a legelső magyar pénzérme, a Pénzmúzeum szakemberei jelenleg is vizsgálják. A lelet, unikalitásáról Hegyi Dóra ásatásvezető régészt, a Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet munkatársát kérdeztük.

Hol és milyen érmét találtak pontosan?
A Várhegy Árpád-kori rétegből került elő Szent István denárja, a Lancea Regis érme, melyet elejtették vagy elveszítettek. Feltételezzük, hogy földbe kerülése előtt egyszer még biztosan gazdát cserélt, ugyanis előlapján karcolásnyomok láthatók, ami arra utal, hogy valaki megnézte, valóban ezüstből van-e.

Négy hazai múzeum gyűjteményében, köztük a Pénzmúzeumban van ilyen érme. Ennyire ritka kincsről van szó?
Igen, a most fellelt darab a harmadik olyan érme, ami feltárás során került elő. Ráadásul a mai járószint alatt 3 méter mélységben húzódó Árpád-kori járószint alatti feltöltési rétegből, ami még értékesebbé teszi, hiszen szinte saját korának rétegéből származik. 

Miért ilyen ritka ez az érme?
Ez érdekes kérdés összevetve I. István másik pénzével, a Stephanus rex érmével, amelyből nagy mennyiség került már elő hazai és külföldi kincsleletekből, valamint sírokból. Kibocsátása hosszú időn át nagy mennyiségben folyhatott, tehát korának valódi forgalmi pénze lehetett. Ez nem mondható el a Lancea Regis érméről, amelyet valószínűleg I. István rögtön megkoronázása után vagy annak alkalmából bocsátott ki. Kevés példányszámban készült, és nem került úgy forgalomba, mint a másik típus, ezért van ilyen kevés belőle. 

Mekkora érték volt ez a saját korában? Mit lehetett venni belőle?
Nehéz megmondani, ugyanis nem nagyon van adat arra, hogy ekkor mi mennyibe került. Szent István törvényei emlegetik a tinót (herélt, 1-3 éves bikaborjú), ami számítási alap volt akkoriban és megegyezett a pensa aurui nevű bizánci arany értékével, amit 4,4 g aranyból vertek. István idején a bizánci arany tízszer többet ért, mint a magyar ezüst. Így végeredményben egy Lancea regisből kb. 35 db ért egy tinóra valót, mivel ez 1,26 g súlyú, tehát kicsit nehezebb, mint a kb. 0,7-,0,8 g átlagos Szent István pénzek, amik kb. 1/60 ilyen pensa aurit értek. Ebből is látszik, hogy a Lancea regis a saját korában is különösen értékes volt.

Mi történik most az érmével?
Jelenleg vizsgálják, például a pontos összetételét, ez ugyanis lehetővé teszi akár a verés körülményeinek megismerését, de érdekes betekintést enged a gyártás idején fennálló technikai és politikai környezetbe. A kiértékelés nem rutinszerű, hiszen számos analitikai kihívással szembesül a szakember. Megoldandó problémaként jelentkezik például az érmék anyagának módosulása vagy kémiai lebomlása, mely az idő múlásának, illetve a befoglaló közeg fajtájának függvényében változik.

Milyen eljárással vizsgálják a leletet?
Az XRF készülékkel történő mérések a legjobb analitikai technikák közé tartoznak, melyek nem igényelnek roncsolásos mintavételt.

Kik vesznek részt a vizsgálatban?
Több múzeum mellett a Pénzmúzeum is. A most fellelt Lancea regis denárt önmagában is vizsgálják majd, illetve a múzeumi gyűjteményekben már meglévő darabokkal is összevetik, majd a korábban, más technikával megkapott mérési eredményekkel is összehasonlítják a friss adatokat.

A fotó a saját gyűjteményi darabunkat ábrázolja: Lancea regis, Magyar Nemzeti Bank, Pénzmúzeum.