„Aranyat ér” – mondjuk, ha valamit nagyon értékesnek tartunk, hiszen az arany rendkívül értékálló, ezért kifejezetten alkalmas a tartalékolásra.

Élénkülő kereslet

Aranyat már az ókorban is bányásztak több helyen, általában az uralkodó felügyelete alatt. A kibányászott arany a kincstárba került, majd feldolgozták. A középkorban Európa aranytermelésének mintegy 80 százalékát Magyarországon bányászták Körmöcbánya mellett Erdélyben. A kitermelés a 13-dik század közepén körülbelül évi négy tonnát tett ki, a 14-dik század elejére azonban már csak másfél tonnára apadt.

A világon eddig kibányászott arany össztömege 190 ezer tonnára rúg. Napjainkban évente több mint 3 ezer tonna aranyat termelnek ki világszerte. A legnagyobb kitermelő Kína, tavaly 370 tonna aranyat bányászott, a globális mennyiség 12 százalékát. A második és a harmadik helyen Ausztrália és Oroszország osztozik 310–310 tonnával. Őket Kanada és az USA követi 200, illetve 170 tonnával. Évente 100 tonnánál nagyobb mennyiségű aranyat termel még Kazahsztán, Mexikó, Indonézia, Dél-Afrika és Üzbegisztán.  Az előrejelzések szerint 2032-ig a világ aranytermelése 15 százalékkal nőhet.

Az arany ékszerek alapanyagaként és fizetőeszközként, kincsképzőként szolgál. A feldolgozott arany 46 százalékából ma is ékszerek készülnek, 23 százalékát a jegybankok tárolják az adott ország aranykészleteként. A felhasználás 16 százalékát a magánvagyonokban felhalmozott aranyrudak teszik ki, majd az érmék következnek 9 százalékkal, míg az elektronikai ipar az arany 5 százalékát hasznosítja. Aranyat használnak még a gyógyászatban, a fogorvoslásban, luxusételek díszítésére, egyirányban átlátszó, fényvisszaverő ablakok előállítására és az orvosi műszerek gyártásában is. A Voyager űrszondák pedig aranybevonatú rézlemezbe vésve viszik magukkal az emberiséget és a Földet bemutató üzenetet.

Az arany árfolyamát a kereslet és a kínálat határozza meg. A kereslet a globális bizonytalanság idején erőteljesen megélénkül, ami jól látható a COVID-19 világjárvány után, az orosz-ukrán háború idején és a klímaváltozás nyomán. Ez jócskán felfelé húzza az arany árfolyamát, ami 2018-ban még 1300 USD volt unciánként, 2024 nyarára azonban már 2500 USD fölé szökött. Az arany árfolyamának emelkedésére a kereslet rugalmatlanul reagál. A kereslet élénkülését elsősorban a jegybankok növekvő aranyvásárlásai és a kínai piac arany iránti fokozódó igénye okozza. Ha ez folytatódik, akkor az arany árfolyama tovább fog emelkedni.

Jelenleg a világ legnagyobb aranyvásárlója India, a második pedig Kína. Az arany kereslete Nyugatról Keletre tolódik, melynek oka, hogy az arany oda áramlik, ahol növekszik a gazdasági jólét és emelkednek a megtakarítások. Egy régi bölcsesség szerint ugyanis „az arany oda megy, ahol a pénz van”.

Növekvő jegybanki aranytartalékok

A központi bankok a világ legnagyobb aranybirtokosai közé tartoznak, világszerte több mint 35 ezer tonna aranyat tartanak. A legnagyobb aranytartalékkal az USA rendelkezik, ami a 8130 tonnát is meghaladja. Második helyen Németország áll több mint 3350 tonna aranyat tartalékolva. 2000 tonna feletti aranytartalékkal bír Olaszország, Franciaország, Oroszország és Kína. 850-500 tonna között van az aranytartaléka Japánnak, Indiának, Hollandiának és Törökországnak, 380-280 tonna aranyat pedig Portugália, Lengyelország, Üzbegisztán, az Egyesült Királyság, Kazahsztán, Spanyolország és Ausztria tartalékol.

A jegybankok az utóbbi időben összesen évente több mint 1000 tonna aranyat vásároltak, ami a teljes kereslet majdnem egynegyedét tette ki, s ez a hányad még növekszik is. Az elmúlt 5 évben a kínai jegybank vette a legtöbb aranyat, 383 tonnát, melyet a török, a lengyel, az orosz és az indiai jegybank követett egyenként több mint 200 tonna arany beszerzésével. A magyar jegybank ebben az időszakban több, mint 90 tonna aranyat vett, először megtízszerezve, majd megháromszorozva viharos történelmünknek köszönhetően viszonylag kevés aranytartalékát.

Egy 2024. évi felmérés szerint a megkérdezett 70 jegybank csaknem 30 százaléka a következő évben is bővíteni kívánja aranytartalékát az emelkedő árfolyam ellenére is, mert el szeretné érni, hogy összes tartalékán belül az arany a jelenleginél nagyobb arányt képviseljen. Ennek oka egyrészt az inflációs, másrészt pedig a geopolitikai kockázatok elleni védekezés. Jellemző, hogy a jegybankok a fizikai aranytermékeket, a rudakat és érméket keresik, és egyre több ország szállítja haza az addig külföldön tárolt aranytartalékainak egy részét vagy egészét.

Kövesd az aranyfonalat a Pénzmúzeumban

A Magyar Nemzeti Bank Pénzmúzeuma a sok pénztörténeti érdekesség és izgalmas játék mellett élvezetesen mutatja be az arany gazdasági, kulturális vagy szakrális felhasználását. Az interaktív kiállítást az Aranybányából indulva egy aranyfonalat követve járhatjuk végig, ahol abban a különleges élményben is részünk lehet, hogy megtapinthatunk egy valódi, 24 karátos több mint 210 millió forintot érő aranytömböt, s megcsodálhatjuk azt a látszólagos aranytömbökből épített műalkotást, amely az aranytartalékunkat mentő legendás Aranyvonatunknak állít emléket! A mindenki számára ingyenes látogatásra a nagy érdeklődés miatt érdemes előre bejelentkezni. A múzeumi sétát megkoronázhatjuk a tetőteraszról nyíló csodálatos panoráma látványával és az ottani büfében elfogyasztott frissítővel. A Pénzmúzeum kedd kivételével minden nap várja látogatóit!