A mesterséges intelligencia (MI) a múzeumok világában is új távlatokat képes nyitni. Segítségével rekonstruálhatunk egy-egy műalkotást, vagy akár kiegészíthetjük egy zenész befejezetlen kompozícióját. A közgyűjtemények azonban nemcsak a látogatói élmény fokozására tudják használni az MI-t, hanem arra is, hogy segítse a háttérben dolgozó szakemberek munkáját. Az Amerikai Múzeumok Szövetsége szerint a 21. században a mesterséges intelligencia alapvető eszköz lesz a hatalmas mennyiségű adatot kezelő múzeumok számára. Tekintsünk át néhány múzeumot, ahol a mesterséges intelligencia már bizonyított!

A múzeumok és az MI találkozására jó példa Pepper, a humanoid robot létezése, amihez hasonlót több múzeumban is elhelyeztek. Pepper a budapesti Pénzmúzeumban is megtalálható Mani néven. A mesterséges intelligenciának köszönhetően képes kérdésekre válaszolni, történeteket mesélni, ezáltal hozzáférhetőbbé tenni a kultúrát a fiatal látogatók számára is. A robot a nyelvi akadályokat szintén le tudja küzdeni, így megkönnyíti az adott kiállítás befogadását a külföldi vendégek számára.

A múzeumi robotok egyik első példáját a párizsi Musée de quai Branly szolgáltatta: 2016-ban ez az intézmény adott otthont Berensonnak, a műkritikus robotnak, aki a múzeum termeiben kalapban, kabátban és sálban sétálgatott. A robot egy kamerán keresztül rögzítette a látogatók reakcióit egy-egy műtárgynál, ezeket a felvételeket megosztotta egy számítógéppel, így képes volt a saját ízlését is fejleszteni.

MI: ajánlom magamat!

Az észak-karolinai Duke Egyetemhez tartozó Nasher Művészeti Múzeum idén szeptemberben nyitotta meg a „Tégy úgy, mintha kurátor lennél: egy MI generált tárlat” című kiállítását, melynek kurátora nem egy élő ember, hanem a mesterséges intelligencia volt. Az egyetem tanárai és hallgatói létrehoztak egy olyan programot, amely a múzeum adatbázisából nyilvánosan hozzáférhető információkat nyer ki. A Nasher Múzeum gyűjteményében található mintegy 14 ezer tárgyat tartalmazó adathalmazt átalakították gépileg olvasható adatokká, amelyek a ChatGPT platformja által elérhetők. A projekten dolgozó csapat arra kérte a ChatGPT-t, javasoljon témákat a kiállításhoz.
A mesterséges intelligencia az „utópia” és „tudat alatti álmok” címszavakat adta meg, a tárlat címének pedig a Holnap Álmai elnevezést javasolta. Végül megkérték az MI-t, hogy állítson össze egy tárgylistát a kiállításhoz az intézmény gyűjteményében található darabokból. Az általa kiválasztott műtárgyak mintegy 4000 évet öleltek fel, Kr. e. 2000-től egészen 2021-ig. A kiválasztott tárgyak azonban sok esetben nem kapcsolódtak a kiállítás tematikájához. Tanulságos viszont, hogy a mesterséges intelligencia inkább azokat a darabokat részesítette előnyben, amelyek létrehozásához a mesterséges intelligenciát használták.

Dalí újra közöttünk

A mesterséges intelligenciának köszönhetően a floridai Dalí Múzeum Dalí él című projektjében a múzeum látogatói többet megtudhatnak Salvador Dalí életéről, mégpedig magától a művésztől. Ehhez a projekt megalkotói alapos kutatómunka során összegyűjtötték a festőzseniről készült interjúkat, archív felvételeket és idézeteket, melyeket arra használtak fel, hogy egy MI-algoritmusnak megtanítsák a festőművész arckifejezéseit. A szerepre olyan színészt kértek fel, aki hasonló fizikai jellemzőkkel bírt, mint Dalí. Végezetül a mesterséges intelligencia létrehozta a művész képmásának egy olyan változatát, amely szinte tökéletesen visszaadta a színész arcát és mimikáját.

A MÚZEUMOK NEMCSAK A LÁTOGATÓI ÉLMÉNY FOKOZÁSÁRA TUDJÁK HASZNÁLNI AZ MI-T, HANEM ARRA IS, HOGY SEGÍTSE A HÁTTÉRBEN DOLGOZÓ SZAKEMBEREK MUNKÁJÁT.

Az Amerikai Múzeumok Szövetsége szerint a 21. században a mesterséges intelligencia alapvető eszköz lesz a hatalmas mennyiségű adatot kezelő múzeumok számára. Az algoritmusok feltárhatják a digitális képgyűjteményekben rejlő lehetőségek új dimenzióját azáltal, hogy a múzeumi adatbázisokon belül és azok között rendszereznek.

De nem csak az adatok feldolgozásában van a szakemberek segítségére. A mesterséges intelligencia képes kiegészíteni a műtárgyakat úgy, hogy több, az eredetihez hasonló műtárgy digitális másolatát veszi alapul. Ezért sem mindegy, hogy a múzeumok a gyűjteményeik mely darabjait digitalizálják, és töltik fel az adatbázisukba, mert ezekből az adatokból fog az MI képet alkotni.

Egy levágott festmény rekonstruálása

Az új lehetőségeket jól illusztrálja az amszterdami Rijskmuseum legjobban látogatott műtárgya, Rembrandt Éjjeli őrjárat című festményének esete. A festmény oldalait 1715-ben levágták, hogy beférjen két ajtó közé, miután eredeti helyéről az amszterdami városházára helyezték át. Robert G. Erdmann, a múzeum vezető tudósa dolgozott azon, hogy rekonstruálni tudják a levágott részeket. Ehhez három forrása volt: a festmény fennmaradt része, Gerrit Lundens 17. században készített másolata, valamint a mesterséges intelligencia. A múzeum kutatója számos problémába ütközött, melyet az MI segítségével tudott csak megoldani: a 400 évvel ezelőtti másolat ugyanis jóval kisebb volt, mint az eredeti festmény, ráadásul más stílusban is készült. Erdmann három különálló programot hozott létre, amelyeknek köszönhetően a számítógépek megtanulták, hogyan kell elvégezni a feladatokat úgy, hogy megoldást találjanak a problémára. Az első program a két alkotás egyező részleteit azonosította, a második program pedig az azonos részleteket egymásra illesztette. Végül a mesterséges intelligencia Rembrandt stílusában Lundens másolata alapján elkészítette a levágott hiányzó részeket. A festmény rekonstruált részeit rövid ideig meg is tekinthették a látogatók.

Mi lesz a szerzői jogokkal?

Ugyan a fenti példák azt mutatják, mennyire jól hasznosítható a mesterséges intelligencia a múzeumok életében, a szerepe azonban még gyerekcipőben jár. A jövőben számos fontos kérdést kell tisztázni, különös tekintettel a szerzői jogokra, a jelenlegi joggyakorlat szerint ugyanis a szerzői jog az ember által létrehozott alkotásokat érinti.

Még nem látni tisztán, hogy az MI milyen további távlatokat fog megnyitni a múzeumok életében, az viszont már érzékelhető, hogy a mesterséges intelligencia nem alkalmas arra, hogy teljesen átvegye a múzeumokban dolgozó szakemberek feladatait. Mindazonáltal fontos rögzíteni a tényt, hogy a háttérben folyó munkákat nagyban megkönnyítheti, mi több: fel is gyorsíthatja. Olyan összefüggések felfedezésére lehet képes a múzeumok gyűjteményei között, amelyeket az ember talán észre sem venne.

A szerzők: Hergár Eszter, a Magyar Pénzmúzeum igazgatója és Pelőcz Judit muzeológus.

(Borítókép:  Graham Hughes / Bloomberg / Getty Images)